Az európai országok által összedobott gigantikus mentőcsomag elemzők szerint arra lett kitalálva, hogy néhány évig életben tartsa az drákói megszorítások ellenére 2012-ben várhatóan a GDP-jének 150 százalékával eladósodó Görögországot; hosszú távon azonban valószínűnek, sőt megvalósíthatónak tűnik az államcsőd. Mióta ugyanis az Európai Központi Bank (ECB) agresszív államkötvény-vásárlásba kezdett, valószínűbbnek tűnik az adósságátrendezési tárgyalások sikere: az államadósság tulajdonosai között egyre kevesebb a magánkézben lévő nagy európai bank és pénzügyi alap, akik az ECB-nél jobban óvakodnak a várhatóan elszenvedendő óriási leírásoktól. Az ECB tulajdonrészének növekedésével azért is könnyebbé válik a megállapodás, mert értelemszerűen kevesebb számú tárgyalófelet jelent. A WSJ emlékeztet: a 2001-es argentin államcsőd után a kötvénytulajdonosok befektetéseik körülbelül 30 százalékát szerezték vissza, az 1998-as orosz államcsőd pedig 50 százalékos veszteséget okozott – a görög államcsőd kétségtelenül hasonló arányú veszteségekhez vezetne. Görögországban ráadásul politikailag is nehezen lehet majd eladni, hogy szigorú megszorításokra van szükség, miközben az ország óriási összegeket – 2014-ben a várakozások szerint 20,4 milliárd eurót – fizet az európai bankoknak. A növekedési kilátások is katasztrofálisak az országban – többek között éppen a megszorítások miatt –, így a növekedésből sem lehet finanszírozni az adósságterheket. A Tullet Prebon londoni elemzője szerint így Görögország előtt hosszú távon nem áll más választás, mint az adósság átrendezése – tehát a görög államkötvény-tulajdonosoknak nagy veszteségeket okozó futamidő-meghosszabbításról vagy adósság-elengedésről szóló megállapodás. A Citibank elemzője szerint ha egyensúlyba kerül a görög költségvetés, az államadósság kamatterhei azonban magasak maradnak, akkor kifizetődővé válik az államcsőd Görögország számára. Josef Ackermann, a Deutsche Bank nagyhatalmú vezérigazgatója szerint is kétséges, hogy a görögök vissza tudják-e fizetni adósságaikat.