Szinte minden jelentősebb gazdasági csúcs központi témájává vált az adóelkerülés, agresszív adótervezés elleni fellépés, legyen szó G8-ról, G20-ról, Ecofinről. Az államok és a közvélemény körében is komoly felháborodást váltottak ki az olyan multinacionális cégek adózási szokásai, mint az Amazon, a Google vagy az Apple, amelyek különböző módszerekkel irreálisan kevés adót fizetnek. A Google esetében a 2,5 milliárd fontos angliai árbevétel és a 33 százalékos profitráta mellett mindössze 3,5 millió dollár adó keletkezett az Egyesült Királyságban.

Ezek a felháborodást keltő esetek nemcsak arról szólnak, hogy nagyvállalatok igyekeznek egyre finomabb módszerekkel kibújni a fizetési kötelezettség alól. Legalább ennyire fontos tényező, hogy a digitális technológia, az internetalapú vállalkozások hatalmas kihívás elé állítják a klasszikus termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kitalált adószabályokat.

Kapcsolódó

Míg húsz-harminc évvel ezelőtt nem okozott fennakadást, hogy egy termék eladása, egy szolgáltatás nyújtása után hol keletkezik adófizetési kötelezettség, ma ezeknél az egyébként horribilis bevételt és forgalmat generáló cégeknél ez kulcsfontosságú kérdés. Egy Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalat bizonyos esetekben az ottani szabályok szerint adózik akkor is, ha bevétele javarészt az Egyesült Államokban eladott termékek, szolgáltatások után keletkezik.

Legutóbb az OECD állt elő a maga javaslatával a július 17−19-én lezajlott G20-as csúcstalálkozón. A szervezet több pontban is módosítást javasolt, így a transzferárazásban, az adóhatósági együttműködésben, az átláthatóságban és az államok közti kettős adóztatást elkerülő egyezményekben. A javaslatok elég radikálisak, vagyis reálisan nézve már az is nagy szó lesz, ha azok fele megvalósul.

A transzferárazásnál, vagyis a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek árazásánál különösen nagy nehézséget okoz egyes elemek piaci értékének meghatározása. Egy brand értékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, ám az még nehezebb, ha annak értékvesztését is meg kell becsülni. Például mennyiben számít az Apple értékének meghatározásában a Steve Jobs utáni korszakban elszenvedett népszerűségvesztés?

Az OECD sokkal nagyobb hangsúlyt helyezne arra, hogy egy kapcsolt vállalkozások közötti ügylet során hol keletkezik valós kockázat − mondta lapunknak Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje. Bevett módszer, hogy egyes ügyleteket leányvállalat végez olyan államban, ahol az adott tevékenységnek kedvezményes az adózása. Az ügylet egyszerű: a leánynak hatalmas bevétele keletkezik például jogdíjakból, így a profit ott generálódik, ahol alacsony az adó. Kockázat pedig nincs, hiszen az anya biztosan fizet.

A szervezet szerint az ilyen esetekben a kockázatvállalás mértékét is sokkal nagyobb mértékben figyelembe kellene venni a a kapcsolt vállalatok közötti árképzéskor. Ez logikus is lenne, ám a mostani módszertanokat csak jelentős módosításokat követően lehetne használni, s csak több év alatt tud kialakulni egy olyan új módszertan, amely nem okoz jogbizonytalanságot − hívta fel a figyelmet a szakember.

A cél az lenne, hogy a jogok vándorlása, az immateriális jószágok áthelyezése más államba ne lehessen megvalósítható, ha mögötte nincs valódi gazdasági tevékenység. A megvalósításban ugyanakkor kemény munka lesz meghatározni, mi számít már annak. Hasonlóképpen megoldandó a telephelyek meghatározása is. Az olyan cégek esetében, mint az Amazon vagy a Google, ahol az adófizetés nem szorosan a teljesítés helyéhez kapcsolódik, hanem a cég székhelyéhez, fontos lenne az OECD szerint a változtatás.

Azzal együtt, hogy a Magyarországra eladott könyvek után Magyarországon adózna az Amazon, sokkal transzparensebb beszámolót is kellene készítenie. Árbevételét az érintett országokra bontva kellene meghatároznia, s azoknak egyenként kellene bevallást készítenie − mondta Dezső Róbert.

Szintén célul tűzte ki a szervezet, hogy a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények − amelyek a pénzügyi szlengben már kettős nem adóztatási egyezmény néven is futnak − újra legyenek tárgyalva. Különböző hibrid struktúrákkal ugyanis ma a nagyvállalatok úgy alakítják működésüket, hogy ezeket az egyezményeket sorra kijátszva nullázzák le adófizetési kötelezettségüket. Ezek újratárgyalása hatalmas feladat, Magyarország például évek óta nem tudta lezárni az Egyesült Államokkal az egyezmény megújítását. Itt arról van szó, hogy az államok egymással adóversenyben vannak, mégis közös megoldást kell találniuk vezényszóra − mondta Dezső.

Kép: Reuters