Csalódniuk kellett a német és a francia diplomatáknak, ha abban bíztak, hogy gyorsan tető alá lehet hozni azt a megállapodást, amely szorosabbra fogná az EU arra vállalkozó tagországainak gazdasági együttműködését. A hét végi csúcson a magyar bizonytalankodást leszámítva csak Nagy-Britannia mondott kategorikus nemet a lényegében fiskális uniót jelentő új rend bevezetésére, ám a hét első napjaiban több európai kormány is jelezte, hogy nemzeti parlamentjeik keresztbe feküdhetnek az új megállapodásnak - derül ki a Financial Times összefoglalójából.

A nyomás különösen az eurózónán kívüli országokban erős, ami legalább négy kormányt szorított rá arra, hogy az egyezmény végleges szövegétől tegye függővé aláírását. Más szóval Nagy-Britannia mellé állhantnak, ami látványosan kettészelné az EU-t. A legfőbb kérdés, hogy Brüsszel jogot kapna-e a nemzeti költségvetések felülírására, és ha igen, akkor ez csak az eurótagországokra vonatkozna-e vagy minden csatlakozóra. (Azaz lehet-e akár háromsebességes is az unió.)

Még neve sincs az egyezménynek

Petr Necas, cseh miniszterelnök, magyar kollégájához nagyon hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta: jelenleg csak egy üres papírt látunk, még neve sincs az új megállapodásnak. Azt hiszem, politikai rövidlátás lenne, ha határozott ígéretet tennék egy ilyen papír aláírására - tette hozzá. Csehország Svédországgal együtt eleve jelezte, hogy csak parlamenti konzultáció után nyilvánít véleményt az új paktumról. Hozzájuk csatlakozott később a magyar és még néhány további kormány.

Még a 17 tagú eurózónában sem csont nélküli a fiskális unió támogatása. Ír ellenzéki vezetők felszólították Enda Kenny miniszterelnököt, hogy írasson ki népszavazást az új egyezményről. Ez egyet jelentene az ír csatlakozás megfúrásával, mivel az ügy szinte biztosan elbukna egy referendumon. Hollandiában a kisebbségi kormányt támadja az unióellenes ellenzék azért, mert egyből belement az új megállapodásba. Dániában a kormánykoalíción belül vannak ellentétek a paktum körül.

Még Brüsszelben sem értik?

Tisztázni kell még, hogy mi is van az új megállapodásban, nagyon sok a megválaszolatlan kérdés - ismerte el egy vezető brüsszeli diplomata. A szakértők újra és újra elismételik, hogy a paktum kormányok közti szerződés lenne, azaz nem igényel parlamenti jóváhagyást vagy népszavazást, de a növekvő bizonytalanság megkötheti a kormányok kezét. Az euró január óta leggyengébb szintjére került, mivel a piacok szintén arra várnak, hogy elüljön a por a hét végi csúcs után, és kiderüljön, mire jut magával az unió.

A részleteket tisztázó tárgyalásokat lefolytató szakértők holnap ülnek először egy asztalhoz, és az egyezmény első változata még az ünnepek előtt a kormányfők elé kerülhet. Európa legbefolyásosabb vezetői azt remélik, hogy a briteken kívüli 26 tagország végül csatlakozik az új paktumhoz.