A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szokásos éves IV. cikkely szerinti felülvizsgálatában megállapítja, hogy a német fellendülés jó úton halad, a bővülést elsősorban a belső fogyasztás húzza, amelyet erős fundamentumok támogatnak - főleg egészséges költségvetés, erős fiskális pozíció, és alacsony munkanélküliség.

A növekedés 2013 közepén visszatért, a munkanélküliség az egyesítés óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Az infláció lefelé tartó trendet mutat a csökkenő importárak és a kontroll alatt tartott bérnyomás miatt, ugyanakkor a maginfláció 1,2 százalékon stagnál. A GDP-arányos adósság stabilan csökkenő pályára állt, a folyó fizetési mérleg többlete 2013-ban új csúcsot döntött. Miközben a hitelezési kondíciók kedvezőek, a hitelezés bővülése visszafogott az alacsony kereslet miatt, az ingatlanpiac fellendülése ellenére. A német bankrendszer zsugorodik, de fokozatosan erősödik is.

Kapcsolódó

Rövid távon minden rendben

Az IMF szerint rövid távon a német gazdaság felfelé ívelő pályán halad, ebben az évben 1,9, jövőre 1,7 százalékos lehet a növekedés, a folyó fizetési mérleg többlete pedig fokozatosan mérséklődhet az idei 7 százalékról 6,7 százalékos szufficitre. Németország GDP arányos államadóssága az idei 75,1 százalékról 71,8 százalékra eshet. A pénzromlás üteme gyorsulhat és az eurózóna más tagállamában várható szint felett alakulhat, idén 1,1, jövőre 1,4 százalékos lehet az infláció. A munkanélküliség idén 5,3, jövőre 5,4 százalékos lehet.

A Valutaalap szerint azonban közép távon már a kétes nemzetközi környezet, az elhúzóddó bizonytalanságok - beleértve az energiaárak alakulását -, valamint a kedvezőtlen demográfiai fejlemények kockázatot jelentenek.

Az IMF a gazdaságösztönző intézkedések fontosságát hangsúlyozza jelentésében, amelyeknek az eurózóna többi tagállamára is lehetnek tovagyűrűző pozitív hatásai, megerősítve a német gazdaság kulcsszerepét a régió stabilitásában. Az IMF szerint a belső növekedés erősítése, a magánberuházások támogatása, a folyó fizetési mérleg többletének csökkentése mind Németország, mind pedig az eurózóna egészének gazdaságára jó hatással lenne, miközben a külső egyensúly javításához is hozzájárul. Ugyanakkor a jelentés egyebek mellett a termelékenység további javítását is szorgalmazza, valamint a szolgáltató szektorban a korlátok lebontását, továbbá a minimálbér bevezetését.

Így fest a kép belülről

Hétfőn a német pénzügyminisztérium és a Bundesbank is közölt havi jelentést a gazdaság állapotáról. A pénzügyi tárca szerint az eddigi folyamatok alapján 2014 egészében kitart a dinamikus fejlődés, különösen a belgazdaságban. A második negyedévben a hazai össztermék (GDP) növekedése valószínűleg elmaradt az első három hónapban regisztrált 0,8 százalékhoz képest, hiszen az első negyedévben segítette a gazdaság teljesítményét az enyhe téli időjárás, a második negyedévben viszont az ukrajnai válság visszavetette a fejlődést, mindenekelőtt a beruházások területén.

A német központi bank szerint a gazdaság stagnált a második negyedévben. A Bundesbank ugyancsak hétfőn megjelent elemzésében azt írta, hogy a lendület érezhetően csökkent a tavaszi hónapokban. Az építőipar mellett a feldolgozóipar is visszavette a tempót, amiben nagy szerepe lehetett a növekvő geopolitikai feszültségnek. Ugyanakkor a gazdaság a szolgáltató szektor teljesítményének növekedése révén valószínűleg elkerülte a visszaesést, a naptári és szezonális hatások nélkül számított GDP tartotta az első negyedévben elért szintet.