Orosz ellenzéki aktivisták nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amelynek anyagát jórészt Borisz Nyemcov újságíró-politikus gyűjtötte össze, mielőtt február végén nem messze a Kremltől, a nyílt utcán meggyilkolták volna. A dokumentumgyűjtemény azt hivatott bizonyítani, hogy az orosz vezetés 2014 tavasza óta jó előre eltervezett, burkolt katonai agressziót folytat Ukrajna ellen - derül ki a Kyiv Post hírportál cikkéből.

A jelentést közzé tevő értelmiségiek valószínűnek tartják, hogy Nyemcovot azért ölték meg, hogy megelőzzék az anyag nyilvánosságra kerülését. Ezt támasztja alá, hogy az orosz rendőrség a politikus halála után dokumentumokat foglalt le a lakásán. Az ellenzéki aktivisták azonban az elmúlt hónapokban befejezték Nyemcov munkáját - még a meggyilkolt politikus jegyzeteit is hozzáadták a jelentéshez.

Hangya szorgalom

Az aktivisták elismerik, hogy a 65 oldalas dokumentum nagyobb része korábban nyilvánosságra került információ, amelyeket a Nyemcov hangya szorgalommal összegyűjtött. Ennek alapján úgy vélik: minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy orosz katonák harcolnak Ukrajánban, mégpedig nem önkéntesként - amit Moszkva sem tagad -, hanem a harcok menetét meghatározó katonai erő tagjaiként. Az oroszbarát szeparatista csapatoknak tulajdonított minden jelentős katonai sikert valójában orosz reguláris egységek értek el - állítják az ellenzéki értelmiségiek.

Ez igaz a Debalceve körüli februári vérengzésre is, amelyben több száz ukrán katona vesztette életét. Ebben a csatában 70 orosz katona halt meg, akiket azzal a feladattal küldtek a tűzvonalba, hogy támogassák a lázadókat. Ezt megelőzően csak 2014 augusztusában 150 orosz halt meg a harcokban. A Nyemcov-jelentés alapján nyugodtan lehet zsoldosoknak nevezni a Ukrajna délkeleti részén harcoló orosz katonákat.

Régi terv

A dokumentumokból kiderül, hogy Moszkva nem azért avatkozott be az ukrán belviszályba, mert az ország Nyugat-barát politikai erői 2014 februárjában eltávolították a hatalomból Viktor Janukovics volt ukrán elnököt (miután lövetett a kijevi tüntetőkre). Vlagyimir Putyin orosz államfő már 2012-ben elhatározta, hogy orosz ellenőrzés alá vonja Ukrajnát. A Krím 2014. márciusi megszállása előtt maguk mellé állították a hadsereg és a titkosszolgálat tisztjeinek egy részét, akik a félsziget orosz inváziója idején egységeikkel együtt átálltak.

A jelentés szerint Putyin meg akarta fordítani 2011-2012-ben tapasztalt népszerűségvesztését. Ez össze is jött a Krím Oroszországhoz csatolása nyomán, amely felkorbácsolta a nacionalista érzelmeket. A siker meggyőzte az elnököt arról, hogy van keresnivalójuk Ukrajna orosz ajkú térségeiben - ez adta a lökést ahhoz, hogy felkarolják-ösztönözzék az ország déli részén kibontakozó szeparatista mozgalmakat.

Kopogós számok

A jelentés pontos számokkal szolgál arról, mennyibe került eddig az orosz adófizetőknek az ukrajnai kaland. A költségek legnagyobb része, az elmúlt 10 hónapban 900 millió dollár a szeparatista katonai milíciák finanszírozására ment el. A 6000 orosz katonára fejenként havonta átlag 350 ezer rubelt (6800 dollár), összesen 408 millió dollárt költöttek. A katonai felszerelés karbantartása 135 millió dollárba került - erre ment el a 900 millió 15 százaléka. Mindent egybevetve tehát Moszkva 1,3 milliárd dollár költött a Délkelet-Ukrajnában folyó háborúra.

A jelentés kimutatja a kapcsolatokat az orosz elit és a helyi erőket pénzelő, illetve irányító személyek között. A helyi főnököket a Kreml nevezi ki és váltja le, és jelen vannak a lázadók legfőbb szponzora, Konsztantyin Malofejev orosz oligarcha emberei is. A szeparatista vezetőknek közvetlen kapcsolataik vannak az orosz kormány vezető tisztviselőivel. Mindezek mellett a jelentés részlegesen dokumentálja a malajziai utasszállító gép tavaly nyári lelövését, amelyből kiderül, hogy a 298 ember halálát okozó rakétát a megszállt területről indították el.

Megszólalnak a katonák

Bár számos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy orosz katonák harcolnak Ukrajnában (nem önszántukból), eddig alig akadt közülük olyan, aki beszélt volna erről. Emberjogi aktivisták és katonák most a Reutersnek nyíltan beszéltek arról, hogy többen elszöktek a hadseregből azért, mert nem akartak részt venni a titkos háborúban. A hírügynökség öt katonát szólaltatott meg, akik egyebek mellett arról számoltak be, hogy parancsnokaik börtönnel fenyegették meg őket arra az esetre, ha nem hajtanák végre a parancsokat az eltitkolt ukrán-orosz háború bevetéseiben. Az emberjogi aktivistáknak több tucat katona vallotta be, hogy Ukrajnában harcolt. Az is kiderült, hogy a szerződéses katonák zsoldját jelentősen emelték 2012-óta. Jelenleg 20-40 ezer, esetenként 60 ezer rubelt kapnak havonta, miközben az orosz átlagbér 30 ezer rubel (580 dollár, 162 ezer forint).