Ferenc pápa is közelről követi az Ukrajnában tovább éleződő konfliktus alakulását. Az eddig 130 ezer katonát felvonultató orosz haderő támadása, 10 ezrek halálával és az egész világban érezhető humanitárius katasztrófával fenyeget.

A szentatya nemzetközi imanapot tartott január 26-án az ukrán békéért, kiemelve, hogy "akik mások kárára próbálnak haszonhoz jutni, azok megvetetnek emberi mivoltukban."

Kapcsolódó

Szerdai miséjén megköszönte azoknak akik vele együtt imádkoztak, és a fohász folytatására buzdította hallgatóságát, remélve hogy a "komoly párbeszéd" és a "normandiai formátum" legyőzheti a háborút. Ezzel a pápa közvetlenül az európai diplomáciába és a formátum négy államfőjébe: Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe és a német kancellárba, Olaf Scholzba vetette bizalmát.

Ugyan Ukrajnában az ortodox vallás a legelterjedtebb, a lakosság mintegy 10 százaléka görögkatolikusnak mondja magát. Az egyház főérseke, Szvjatoszlav Sevcsuk szerint szükségtelen a körülmények javulására várni, és hazájába hívta Ferenc pápát. Elmondása szerint nem csak a görögkatolikusok, de az ortodox és nem hívő ukránok is a pápát tartják a legfontosabb erkölcsi vezetőnek. A pápai látogatás egy olyan gesztus lehetne, mint a egy béke hírnökének eljövetele, fogalmazott.

Kérdéses, hogy az orosz ortodoxok, vagy a Kreml mennyire tekintené provokációnak a római pápa ukrán látogatását, aki az utóbbi években igyekezett közeledni egyházának keleti testvéreihez. Az 1054-es vallás szakadás óta először néhány éve, 2016-ban Kubában sikerült a pápának egy asztalhoz ülnie ortodox megfelelőjével, Kirill moszakvai pátriárkával. Nem biztos, hogy ezt az előrelépést örömmel sodorná veszélybe, az ukrán görögkatolikusok kérésére.