Készítésmódjuk szerint egyébként különféle aludttej-sajtok léteznek: a sárgasajt készítéséhez rúzsbaktériumokat használnak, a nemes penészes aludttej-sajtokat pedig camembert penésszel szokták bepermetezni. Az említett sárgasajtok közé tartozik a Harz-hegységben készített Harz-käse, valamint a Mainzer käse is. Nálunk olyannyira ismeretes a kvargli, hogy még hasonlatnak is szokták használni az átható illatát. Ez valójában a csehországi Olmücből származik, készítésmódját Közép-Európa több országában átvették. Jellegzetessége, hogy a pogácsasajtok nagyon tömörek, ízük erőteljes, aromájuk nagyon pikáns. Érdekes aludttej-sajtféleség a Tiroli szürkesajt. Leginkább alpesi tejgazdaságokban készítik, aludttej-túróból, amelyet 60 Celsius-fokra felmelegítenek, majd formázás után a sajtot néhány hétig érlelik, miközben természetes nemespenész-réteg alakul ki a felületén. Kellemesen savanykás, meglehetősen csípős íze van, ecettel, olajjal és hagymával szokták leginkább fogyasztani. Ugyancsak Ausztria hegyei közt készül a Stájer szürkesajt is. Lefölözött tejből készítik: hagyják, hogy spontán megsavanyodjék, majd leszűrik, formázzák és legalább egy hónapig hagyják meleg helyen érlelődni. Ezalatt finom enyhe ízt kap, tésztája annyira megkeményedik, hogy kitűnően lehet reszelni is. Ugyancsak alpesi sajt a Surs-Käse is, amely Vorarlberg alpesi sajtkészítőinek specialitása. Aromás, pikáns sajt, leginkább a kvarglihoz lehet hasonlítani. A svájci aludttej-sajtok közt sajátos helyet tölt be a Glarner Krauterkäse (Glarni zöldfűszeres sajt), amely zigerből készül (a savanyú savó hevítésekor kicsapódó friss masszából, amely körülbelül olyan, mint az orda vagy a brinza) - ezt konyhasóval, zöldfűszerekkel, zsendicével keverik össze, formázzák, majd érlelik. Az érlelés után a sajtot megőrölik és szórófejes dobozokban hozzák forgalomba. Norvégiában sokféle aludttej-sajtot készítenek, ezek abban különböznek egymástól, hogy milyen arányban keveredik bennük a tehén- és a kecsketejsavó, illetve hogy mennyi tejszínt adnak hozzájuk. Az Ekte Geitost elnevezésű sajt tisztán kecsketejsavóból készül, tejszín hozzáadásával, a Flotemysost tisztán tehéntejsavóból. A Prim elnevezésű aludttej-sajt 20 százalék zsírt tartalmaz, a Mager Mysost mindössze 10 százalékot. Mindkettő kenhető. Vannak olyan aludttej-sajtok is, amelyek, meglepő módon, barna színűek. Ez annak a következménye, hogy besűrítéskor a tejcukor a hevítés miatt karamellizálódik. Ennek következtében ezeknek a barna sajtoknak enyhén édeskés, karamellás ízük van. A Gamalost elnevezésű norvég aludttej-sajt tésztája az említett okból barna színű, némileg szemcsés. Nagyon népszerű Norvégiában, kellemes édeskésen pikáns íze, egyéni aromája miatt. A Gjetost 35 százalék zsírt tartalmaz, tehén- és kecsketejsavóból készül, amihez tejszínt adagolnak a besűrítéskor. Nagyon jól lehet vékonyra szeletelni vagy gyalulni, kedvelt kenyérre téve vagy desszertek, gyümölcssaláták alkotórészeként. Az aludttej-sajtok önmagukban kitűnően használhatók, persze az alkalomnak megfelelő ízhatású, aromájú sajtot kell e célból kiválasztani. Az enyhe ízű Korbkäse-t (Kosaras sajtot) például reggelihez szokták kínálni, akárcsak a házilag készített parasztsajtot, a Bauernkäse-t, míg az édeskés, kissé karamellizált barnasajt, a Gamalost inkább étkezések után kínált sajttálban használatos. A Glarner Krauterkäse kitűnő ízt ad a pizzának, ha meghintjük bőségesen a zöldfűszerekkel ízesített reszelt sajttal, a jól olvadó Gjetost pedig sült húsok készítéséhez ajánlható. A Stájer szürkesajt, amelyet ugyancsak jól lehet reszelni, levesek, mártások, főtt tészták kitűnő ízesítője. Halász Zoltán