Gyógyszeresüvegcséhez hasonlatos palackocska áll előttem. Felirata - biodízel - figyelmeztet mindössze, hogy nem gyógyszerrel van dolgom, mégis a csöpp üveg tartalma talán megoldást jelenthet a "kór" leküzdésében. A kór oka a motorizáció: a belsőégésű benzin- vagy dízelüzemű járművek, munkagépek milliói. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa már évtizedekkel korábban elkezdett készülni arra a korszakra, amikor kőolaj nélkül lesz kénytelen élni az emberiség. Az egyik kőolajat pótló szer magyar neve a biodízel. Azokat a jobbára növényi eredetű olajokat értjük alatta, amelyeket a mi éghajlati viszonyaink között főleg repcéből vagy napraforgóból nyerhetünk. Erről pedig a magyar autósnak inkább a rántott hús, semmint a benzinkút jut eszébe. Pedig könnyen meglehet, hogy hamarosan, mondjuk egy ebéd után, megkapják az étterem konyhájáról a hússütésre egyszer már felhasznált, "fáradt olajat" - dízelautójuk tankjába. A sajtótájékoztatón egyelőre csak az említett üvegcsét kaptuk Herceghalmon, ahol a Magyar Biohajtóanyag Termelő és Szolgáltató Kft., közkeletűbb nevén a Magyar Bio alapítói léptek a nyilvánosság elé tervükkel, miszerint a "kurbli" szerepében Magyarországon elsőként szeretnének biodízel gyártásra vállalkozni. Már az sem lenne rossz, ha e területen legalábbis "csehül állnánk", ugyanis a csehek, ami a biodízelt illeti, egyenesen két vállra fektettek bennünket. Mégpedig az eleddig inkább lóversenyeiről híres Pardubice egyetemi kutatásaira alapozva. Ők már tavalyelőtt is 350 ezer hektáron termesztettek olajrepcét. A számítások szerint idehaza az évente megtermelt menynyiség fedezhetné a magyar mezőgazdaság által felhasznált dízelhajtóanyag-szükségletnek közel a felét. Magyarországot földrajzi fekvése, adottságai alkalmassá teszik a biodízel előállítására is. Amíg Brazíliában a cukornádból előállított biohajtóanyag termesztése során minden megtermelt 12 liter biohajtóanyagból 10 litert a termesztési-termelési folyamat során használnak fel, addig a repcéből nyert biohajtóanyag esetében 12 literből mindössze 4,5 liter biodízel fogy el a repce termesztése, illetve a biodízel előállítása során. Ráadásul a biodízel elégve - a jelenleg használatos dízelolajokhoz képest - csak harmadannyi korommal szennyezi a környezetet, és aromás vegyületeket (rákkeltőket) egyáltalán nem tartalmaz. A magyar biodízel azonban egyelőre nem létezik, ám a földművelésügyi tárca támogatásával idén két-három biodízel-előállító üzem épül Magyarországon. Ha pedig ezek beindulnak, technológiájuk lehetővé teszi a vendéglői és a házi elhasznált főzőolajok biodízellé való átalakítását is. Mindezek az olajok eddig többnyire a lefolyókba mentek, ami egyrészt elpocsékolt energia, másrészt pedig súlyos környezetszennyezés. Pedig tőlünk nyugatra a "sültkrumpli-üzemek" mellé bioüzemanyag-előállító gyárat is építenek. A krumplihéjból autókba való szesz lesz, a krumplisütés közben megfáradt olajat meg némi átalakítás után a biodízelüzemanyag-kutak tartályaiban "pihentetik", amíg aztán autókban, traktorokban útra nem kélnek. Mindez nemcsak az USA-ban, de egyik-másik európai országban sem álom már. Németországban tíz éve még sehol rá négy évre, 1994-ben már 251 töltőállomáson tankolhattak az autósok, traktorosok, kombájnosok biodízelt. Napjainkban pedig már ezernél több helyen kérhetik és kapják az új üzemanyagot. Csehországban is már 16 biodízel-előállító üzem működik, s az osztrák üzemek száma is meghaladta már a fél tucatot. Itthon egy-egy üzem beruházási költségeit 40 és 100 millió forint közé taksálják, attól függően, hogy már meglévő épületbe sikerül-e telepíteni. A Magyar Bio tervei között egy évi pár ezer tonna biodízel előállítására alkalmas üzem építése szerepel, amely képes lenne biodízellel ellátni a tulajdonosai között lévő Herceghalmi Kísérleti Gazdaságot - amely jelenleg évi 1000 tonna körüli mennyiségű gázolajat használ fel -, s biodízeljükből jutna a környező országok számára is. A földművelésügyi tárca tervei szerint a következő évtizedben aztán nyolcvan hasonló biodízelüzem épülne szerte az országban. A dízelolaj ára - adók nélkül - jelenleg nagyjából a fele a biodízel várható hazai termelői árának. A tervek szerint a biodízelt nem terheli majd ugyanaz a jövedéki adó, amely a dízelolaj termelői árát megháromszorozza. A kilencvenes évek olajszőkítő trükkjei ismeretében nem zárható ki a biodízelesítés veszélye. A Magyar Bio alapítói között mindenesetre ott szerepel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának egyik munkatársa is. A tervek szerint a biodízel-előállító üzemek zárt rendszerként fognak működni, hasonlóképp a szeszfőzdékhez. Ám amíg oda a cefre tulajdonosa megy, addig a biodízelüzembe a repcetermesztő viszi az anyagot, hogy aztán cserébe pénzt, biodízelt vagy mindkettőt kapjon. Mindez így, elméletben, rendkívül olajozottnak tűnik. Hogy aztán kívülről, a zsíros, azaz biodízeles, repceolajos haszon reményében nem jut-e szőkített hajszál a dízeladagolóba, azt most éppen úgy képtelenség egyetlen nemmel vagy igennel megválaszolni. CSENDES CSABA **** KERETBEN **** Az EU országaiban a megújuló energiaforrások arányát a tervek szerint a jelenlegi 6 százalékról a következő tíz évben a duplájára fogják növelni, ami már 130 millió tonna kőolaj mennyiségének felel meg. E program megvalósítása során várhatóan 500 ezer új munkahely létesül. Igen jelentős - további mintegy 300 ezer - új munkahellyel számolnak a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló berendezések gyártása területén is. 1995-ben a megújuló energiaforrásokon belül a világ biohajtóanyag-termelése 15 millió tonnát tett ki, amiből 910 ezer tonnát az EU országaiban gyártottak. Az előrejelzések szerint 2010-re az egész világ biohajtóanyag-termelése (biodízel és bioetanol együttesen) 18,5 millió tonnára növekszik, amiből jelentős hányadot, 4,5 millió tonnát Európában állítanak majd elő. A 60 forint/liter támogatás, valamint a nullakulcsos jövedéki adó olyan gazdasági peremfeltételeket teremt majd, amelyek mellett már gazdaságos lesz a biodízel előállítása a gazdaságok számára. Az FVM által ez év februárjában meghirdetésre kerülő pályázat további kedvezményt is kínál. A pályázati feltételek teljesítése esetén ugyanis a biodízelgyártó üzemek létesítési költségének 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként vissza lehet majd kapni. Környezetvédelmi szempontból igen nagy jelentőséggel bír, hogy a 170 ezer tonna biodízel felhasználásakor 400 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid jut hazánk légterébe, mint ami kőolajból származó gázolaj felhasználásakor kerülne az atmoszférába. Az EU országaiban a megújuló energiaforrások arányát a tervek szerint a jelenlegi 6 százalékról a következő tíz évben a duplájára fogják növelni, ami már 130 millió tonna kőolaj mennyiségének felel meg. E program megvalósítása során várhatóan 500 ezer új munkahely létesül. Igen jelentős - további mintegy 300 ezer - új munkahellyel számolnak a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló berendezések gyártása területén is. 1995-ben a megújuló energiaforrásokon belül a világ biohajtóanyag-termelése 15 millió tonnát tett ki, amiből 910 ezer tonnát az EU országaiban gyártottak. Az előrejelzések szerint 2010-re az egész világ biohajtóanyag-termelése (biodízel és bioetanol együttesen) 18,5 millió tonnára növekszik, amiből jelentős hányadot, 4,5 millió tonnát Európában állítanak majd elő. A 60 forint/liter támogatás, valamint a nullakulcsos jövedéki adó olyan gazdasági peremfeltételeket teremt majd, amelyek mellett már gazdaságos lesz a biodízel előállítása a gazdaságok számára. Az FVM által ez év februárjában meghirdetésre kerülő pályázat további kedvezményt is kínál. A pályázati feltételek teljesítése esetén ugyanis a biodízelgyártó üzemek létesítési költségének 50 százalékát vissza nem térítendő támogatásként vissza lehet majd kapni. Környezetvédelmi szempontból igen nagy jelentőséggel bír, hogy a 170 ezer tonna biodízel felhasználásakor 400 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid jut hazánk légterébe, mint ami kőolajból származó gázolaj felhasználásakor kerülne az atmoszférába. A repcéből készült üzemanyag felhasználásának támogatása sem gazdasági, sem környezetvédelmi okból nem indokolt - erre a következtetésre jutott a német környezetvédelmi hivatal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója idézi a heidelbergi Ifeu intézet vizsgálatát, amely a kifogyhatatlan nyersanyag, a repce környezeti hatásait elemzi. A másik szakvélemény a bochumi egyetem pénzügyi tanszékén készült, s a repceolaj felhasználásának gazdasági következményeit kutatja. A lap azt írja, hogy a repce szószólói a légkör védelmével indokolják a növényből készült olaj belsőégésű motorokban történő felhasználását: ezáltal ugyanis kevesebb fosszilis energiahordozó (szén, kőolaj, földgáz) fogy és a károsanyag-kibocsátás mérséklődése kíméli a Föld légkörét. Az Ifeu rámutat a repceolaj mint alternatív üzemanyag csekély potenciáljára: Németországban évi 132 millió tonna ásványolaj-származék fogy, míg repceolajból mindössze 70 ezer tonna. A repce termőterülete nem növelhető tovább jelentősen, ugyanis az olajgyártáskor keletkező repcepogácsa mennyiségének korlátot szab a Blair House Egyezmény. Ráadásul az olajos magvú növény az átlagosnál nagyobb megterhelést ró a talajra és a talajvízre, valamint a repceolaj és a belőle készült üzemanyag hozzájárul a sztratoszférában található ózon lebontásához. A bochumi egyetem tanulmánya szerint a biodízel hosszú távon nem versenyképes. Adók nélkül egy liter gázolaj kiskereskedelmi ára 44 pfennig lenne, a biodízel literje viszont 68-95 pfennigbe kerülne. Üzemanyagként történő felhasználás esetén a repceolaj energiamérlege negatív. Ezáltal a repcéből készült olaj nemhogy kímélné, de egyenesen pazarolja a nem megújuló energiaforrásokat - mutat rá a bochumi tanulmány. A szerzők szerint az alternatív üzemanyag legjelentősebb haszna a széndioxid-kibocsátás mérséklésében áll, ám erre léteznek olcsóbb lehetőségek is.