Miután tegnap mindkét, magát törvényes víziközmű-üzemeltetőnek tartó pécsi cég munkásgyűlésen próbálta maga mellé állítani a dolgozókat, senkinek sincs kétsége afelől, hogy a pécsi vízi csatában részt vevő felek valamennyi rendelkezésükre álló fegyvert bevetik majd, s a háború hosszú lesz. A dolgozók közben még nem kapták meg múlt havi fizetésüket, több tízezer pécsi fogyasztó közül pedig sokan már abban sem biztosak, hogy folyik-e majd a víz a csapból. Az viszont még ennél is könnyebben előfordulhat, hogy két számla érkezik. Az üggyel kapcsolatban Páva Zsolt polgármester is immár 2,5-5 milliárd forintos kiadásról beszél.

Így kezdődött

A nyílt színi harcok a múlt hét elején, azt követően kezdődtek el, hogy a város több hétig tartó eredménytelen tárgyalások után rendkívüli közgyűlésen döntött: a francia Suez Environnement S.A.-tól visszavásárolja a Pécsi Vízmű (PV) Zrt. 48,05 százalékos részvénycsomagját, s a szolgáltatást a jövőben teljes egészében a helyhatóság tulajdonában lévő, mindössze 5 millió forintos alaptőkével létrehozott Tettye Forrásház Zrt. biztosítja.

A cég vezérigazgatói teendőinek ellátásával Winkler Tamást bízták meg. Egy hete biztonsági emberek szállták meg a vízmű központi irodáját, s a vezetőket nem engedték be az épületbe. Nyirati István vezérigazgató a tumultuózus jelenetek közben bűncselekményekről és rendőrségi feljelentésről beszélt.

Az elfajult vita hátterében az áll, hogy az EKF-re készülő, súlyos finanszírozási gondokkal küzdő önkormányzat szeretné ismét teljes egészében magáénak tudni egyetlen nyereséges társaságát. Ráadásul a vízdíjak mértéke, különösen választások előtt, fontos kérdés.

A pécsi önkormányzat már az előző polgármester, Tasnádi Péter idején is megpróbálkozott azzal, hogy a PV-ből kiszorítsa a világ egyik legnagyobb víziközmű-szolgáltatóját. Tavaly többek között arról döntöttek, hogy a cégben lévő 50,05 százalékos részvénycsomagjukat az 500 ezer forintos jegyzett tőkével létrehozott Pécs Városi Vízművagyon Működtető (PV-VM) Kft.-be apportálják, s a cég 49 százalékos részvénycsomagját eladják. A tendert, 1,3 milliárdos ajánlatával, a Keleti Közműüzemeltető Kft. nyerte, ám a tranzakcióból végül nem lett semmi.

Sokkolta a székházfoglalás a Suezt

A Suez Environnement a nemzeti és nemzetközi jog biztosította összes lehetőséggel élni fog annak érdekében, hogy megakadályozza a pécsi önkormányzat precedensteremtő székházfoglalós szerződésbontását - nyilatkozta a Napinak a cég franciaországi anyavállalata. A cég franciaországi központjában értetlenül állnak a pécsi döntés előtt - mondta el lapunknak a cégcsoport képviselője, hozzátéve, hogy az erővel történő székházfoglalás egyenesen sokkolta őket.

Mi mindvégig tiszteletben tartottuk a szerződést, minőségi szolgáltatást nyújtottunk és folyamatosan fejlesztettük a vízellátó hálózatot - hangsúlyozták. A vízdíjat, amelynek megállapítása a pécsi önkormányzat jóváhagyásával történik, sosem emelték az infláció mértékét meghaladóan.

A francia társaságnál azt is furcsállják, hogy a szerződést felmondó pécsi polgármester, Páva Zsolt ugyanaz a személy, aki azt 1995-ben (1994 és 1998 között tartó első polgármestersége idején) aláírta. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése esetén számítanak-e a hasonló esetek elszaporodására, a Suez francia képviselője azzal válaszolt, hogy számukra nincsen politika ebben az ügyben. Mint rögzítette: azt akarják, hogy a jogakat tiszteletben tartsák, amelyek érvényesítése érdekében minden nemzeti és nemzetközi jogi lehetőséget számításba vesznek. Ez az eset precedenst teremtene, amit nem hagyhatnak megtörténni - fogalmazott a Suez illetékese.

Hol a pénz?

Az elmúlt 14 év alatt rendkívül jövedelmező vállalkozássá vált a pécsi vízszolgáltatás: 1995 és 2008 között a vízmű bevételei 750 százalékkal, 690 millió forintról 5,84 milliárdra nőttek. A 360 embert foglalkoztató Pécsi Vízmű Zrt. a Suez 1995-ös bekapcsolódásáig veszteséges volt, de az eredményt már 1996-ra sikerült mínusz 39 millió forintról plusz 47 millióra emelni. Tavaly 288 millió forint volt a nettó vállalati profit, ami több mint 500 százalékos növekedés az 1996-os értékhez képest.

A pécsi városvezetők politikai hovatartozástól függetlenül azt állítják, hogy a Suez a PV-nél évek óta képződő nyereséget nem a városnak juttatja vissza, hanem más üzletágak fejlesztésére fordítja. A párizsi székhelyű cégcsoport által eddig bejelentett fejlesztési programban szerepelt Szekszárd ivóvízbázisának megteremtése, egy új ásványvíz-palackozó üzem felépítése, de egy 1,5 milliárd forintos pécsi program is. 350 millió forintos költséggel már elkészült a város új, 45 ezer tonna kapacitású komposztálótelepe, s a közelben hozzákezdtek egy biogázerőmű felépítéséhez is. Ez mintegy 1,2 milliárd forintba kerül majd. Az is tény, hogy az elmúlt évek során, Baranyán kívül, több tolnai, zalai, sőt Vas megyei víziközmű-szolgáltató cégbe is bevásárolták magukat, s ezek fejlesztésére összességében több milliárd forintot költöttek. A Suez azt is felajánlotta a városnak, hogy a hátralévő 12 éves üzemeltetési időszakra mintegy 1 milliárd forintos osztalékelőleget folyósítanak.

Jóllehet a Suez 1996 és 2008 között 6 milliárd 223 millió forintot fektetett be a 270 ezer embert ellátó pécsi vízmű fejlesztésébe, a vállalat szerint további beruházásokra van szükség, amire ők készen állnak. Az elmúlt 14 év eredményeként jelentősen csökkentették a hálózat vízveszteségét, ami a vízhálózat hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója. A vízellátási rendszer egyébként 51 százalékban uniós finanszírozású modernizációja és bővítése keretében megtörtént a rendszer automatizálása is, ami energiahatékonyabb működést eredményezett.

A PV 48 százalékos tulajdonrésze egyébként 1995 májusában (épp Páva Zsolt polgármestersége idején) elsősorban azért kerülhetett a Lyonnaise des Eaux (LDE) S.A. birtokába, mert a város képtelen volt saját erőből megújítani az elavult hálózatot. A Pécsi Vízmű Vállalat jogutódjaként 10 millió forintos alaptőkével létrehozott PV-be a helyhatóság 386,6 millió forint értékű tárgyi eszközt apportált, míg az LDE 334,9 millió forintnyi készpénzzel szállt be. Az akkor kötött együttműködési szerződés értelmében a Suez 25 évre (2020-ig) kapott üzemeltetési jogokat a PV területén, tulajdonrésze pedig 30 évre érvényes.