Aki dolgozott már home office-ból, és egy fontos határidő közeledtével összeomlott az internetszolgáltatás, az tudja, mennyi minden játszódik le ilyenkor hirtelen az emberben. Több fázisa van a folyamatnak, ami persze vérmérsékletenként, habitusonként eltérhet.

Az egész a router kétségbeesett ki-bekapcsolgatásával kezdődik. Ezt követi a várakozás, hogy vajon helyreáll-e a kapcsolat. Aztán, amikor világossá válik, hogy a probléma továbbra is fennáll, indulhat az ügyfélszolgálat ostroma. Közben pedig végig ott motoszkál a fejünkben, mit szól majd ehhez a főnök.

A munkavégzéshez szükséges feltételeket alapvetően a munkáltató biztosítja

Ügyvédi segítséggel jártunk utána, felelősségre vonhatja-e a munkaadó a beosztottat, ha home office alatt probléma merül fel a munkavállaló otthoni internetszolgáltatásával. A szakértő hangsúlyozta, a helyzetet némiképp bonyolítja, hogy a Munka Törvénykönyve nem ismeri a home office fogalmát, csak a távmunkáét.

Távmunkáról akkor beszélhetünk a törvényi szabályozás szerint, ha megállapodásban rögzítik legalább a távmunkavégzés tényét és a munkavállaló – eltérő megállapodás hiányában – a munkaidejének legfeljebb egyharmadát tölti a munkáltató telephelyén. A munkaidejének többi részében pedig a felek által meghatározott helyen végzi kötelezően a munkáját. Az ilyen jellegű szerződésben rendszerint külön rögzítik, hogy ki biztosítja a munkavégzéshez  szükséges feltételeket, azaz kinek a felelőssége biztosítani a munkavállaló otthonában vagy a távmunkavégzés más helyén az internetszolgáltatást

– nyilatkozta Németh József ügyvéd, az Illés & Németh Ügyvédi Társulás Visegrad+ Legal partnere az Economxnak.

„A gyakorlatban a felek által home office-nak hívott távmunkavégzés viszont legtöbbször egyedi írásbeli szerződésben külön nem rögzített ütemezésben és módon zajlik. Ebben az esetben a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján gyakorlatilag szabadon választja meg a munkavégzésének helyét. Mivel ekkor a felek nem állapodnak meg másban, az Mt. rendelkezései alapján a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ennek pedig egyértelműen része az internetszolgáltatás is” – tette hozzá.

Törvényi szintű körbehatárolás, definiálás híján az általános szabályok irányadóak – kivéve persze, ha a munkaszerződésben ettől eltérő feltételeket fektetnek le.

„Ha például a munkáltató biztosítja az internet-hozzáférést akár távmunkavégzés, akár home office alatt, és szolgáltatáskiesés miatt az internet nem elérhető, az feltehetően nem róható fel a munkavállalónak. Neki elegendő munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre állnia, pusztán ez a kötelezettsége, és ilyenkor alapbér is megilleti, kivéve, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének objektíve elháríthatatlan külső ok miatt nem képes megfelelni. Ez utóbbi fennállását viszont minden esetben egyedileg kell vizsgálni” – tette hozzá az ügyvéd.

A vállalkozót érzékenyebben érintheti a kimaradó internetszolgáltatás

Míg a home office-ból dolgozó munkavállaló pozíciója összességében védettnek tűnik az internettel kapcsolatos problémák esetén is, ugyanez nem mondható el a vállalkozókról. Ha a vállalkozó szembesül ugyanezzel a problémával, ő kénytelen megoldani, hogy valahogy mégis el tudja végezni a vállalt munkát.

„A vállalkozónak teljesítési kötelezettsége van a megrendelő felé. A szerződésben persze előre meg lehet határozni, mi minősül vis maior esetnek. Ha ez is szerepel a megállapodásban, a szolgáltatás szünetelésének idejére mentesülhet a teljesítési kötelezettség alól. Ezt egyébként érdemes is belefoglalni a szerződésbe”

– magyarázta a jogi szakértő.

Hozzátette, ha nem szerepel ez a kitétel a szerződésben, a Polgári Törvénykönyvben foglaltak lépnek életbe. Ez alapján pedig egy esetleges peres eljárás során objektíven meg kell vizsgálni, lehetetlenült-e az adott vállalkozói szolgáltatás az internetes problémák miatt. „Ezt bizonyítani azonban nagyon nehéz” – jelentette ki a lapunknak nyilatkozó ügyvéd.

Kötelezhető kártérítés fizetésére a szolgáltató?

Január elején teljesen összeomlott a Vodafone és a Telekom, az ügyfelek nem tudtak

  • tévézni,
  • telefonálni és
  • internetezni sem.

A két szolgáltató áramkimaradással indokolta a leállást. A Vodafone Magyarország pedig utólag megígérte, hogy az érintett ügyfelek januári havidíjából 1000 forintot jóváír, melyet a következő számlán érvényesít.

Ez azonban a legkevésbé sem tekinthető bevett gyakorlatnak.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendezi azt a kérdést, mi a teendő, ha az ügyfél azt tapasztalja, hogy nem működik az internetszolgáltatás, ahogy azt is, jár-e neki ennek kapcsán kártérítés. Abban az esetben köteles fizetni a szolgáltató, ha közvetlenül a felhasználó vagyonában okozott kárt, az elmaradt haszonért azonban a szolgáltató nem felelős. Kötbér járhat a felhasználónak a szolgáltatás szünetelése miatt, ez azonban egy alacsonyabb, törvényben meghatározott összeg

– mondta a szakértő.

Amennyiben az internetszolgáltatás megszűnése miatt bármely, akár jogszerűtlen joghátrány éri a munkavállalót a munkaviszonyában, az internetszolgáltatóval szemben – elmaradt jövedelemre hivatkozással –vélhetően nem tudna igényt érvényesíteni – jegyezte meg az ügyvéd.

Hozzátette, ha kiesik a szolgáltatás, mindenképp és mielőbb jelezni kell azt a szolgáltató felé, akinek 72 óra áll rendelkezésére a probléma kiiktatására.