A Munka törvénykönyvének tervezetében az egészségügyet érintő jogszabályok kapcsán, sok más mellett, van három-négy olyan változás, amellyel az egészségügyi dolgozók "a jelenleginél egy sokkal rosszabb, elviselhetetlen" helyzetbe kerülhetnek - fejtette ki Bélteczki János az MTI-nek nyilatkozva. "Ha ezekben a kérdésekben nem tud érdemben lépni az egészségügyért felelős államtitkárság, és nem képes érdemben képviselni az ágazat érdekeit a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, akkor oda a bizalom" - fogalmazott.

A szövetség elnöke a legnagyobb sérelmüknek azt nevezte, hogy a kollektív szerződésben megemelnék a napi- és a heti munkaidő felső határát. Ezzel minden munkavállaló, függetlenül attól, hogy aláírta-e a kollektív szerződést, a jövőben nem 48, hanem akár 72 óra munkára lenne kötelezhető. A munkavállalók "effektív munkavégzési képességét" nem veszik figyelembe, csak akkor, amikor a túlterhelt dolgozók esetleg hibáznak és jönnek a műhibaperek - jegyezte meg.

Bélteczki János arról is beszélt, habár korábban számos visszásságot tártak fel az egészségügyi túlmunkával kapcsolatban, a kollektív szerződésekben - nagyrészt a túlmunka kifizetések kapcsán - ugyan módosítottak egy-két szót, de azóta is számos kolléga jelezte panaszát a szövetségnek. Ugyanakkor azt sikerült elérni, hogy az egészségügyben végzett túlmunka szabályairól szóló törvény elmúlt évi módosítása megtiltotta a hétvégén, tehát a pihenőnapokon teljesített ügyelet elszámolását a heti rendes munkaidő rovására.

Ehhez képest a Munka törvénykönyvének tervezete óriási visszalépés lenne, abban ugyanis az szerepel, hogy amennyiben munkaidőkeret van megállapítva, akkor a dolgozó a heti pihenőnapon is beosztható a heti rendes munkaideje terhére - fogalmazott Bélteczki János. Ennek kapcsán kiemelte: a munkaidőkeret valójában olyan munkahelyekre lett "kitalálva", ahol nem mindennap kell munkát végezni, az egészségügyben viszont mindig van munka.

A Munka törvénykönyve ezeken felül arra is kitér, hogy a munkaidőkeretben és a folyamatos munkaüzemű intézményekben, mint a kórházakban, lehetőség van a munkaidő szabad beosztására 4 órától 12 óráig terjedően. Bélteczki János szerint ez által az orvosoknak gyakorlatilag nem lesz szabadidejük, arra lesznek "kárhoztatva", hogy egész életüket a kórházban töltsék. "Ez a következő rabszolgatartás" - mondta Bélteczki János, kifejtve: "nincs családi élet, nem látják felnőni gyerekeiket, nincs lehetőségük társadalmi életet élni, számukra nem lesz sem húsvét, sem karácsony".

A MOSZ 2002-ben alakult a magyar orvosok munkavállalói, érdekvédelmi szövetségeként, jelenleg nagyjából 16 ezer tagja van.