Felfüggesztette szerdán közzétett döntésével a kassai székhelyű szlovák alkotmánybíróság a pozsonyi parlament által a büntető törvénykönyv decemberben elfogadott módosításának egy részét, amely az úgynevezett "bűnbánó tanúk" intézményének használatán volt hivatott szigorítani.

A Btk.-módosítást a pozsonyi parlament ellenzéki képviselőinek egy csoportja megtámadta az alkotmánybíróságon, az érintett rész hatályának felfüggesztését kérve. Később hasonló beadvánnyal élt a főügyész, illetve a Különleges Büntetőbíróság is.

Kapcsolódó

Az alkotmánybíróság döntésében arra hivatkozott, hogy a "bűnbánó tanúk" intézményének szigorítására vonatkozó döntés - amennyiben annak hatálya nem került volna felfüggesztésre - koncepciós változtatásai révén folyamatban lévő eljárásokba avatkozott volna be, előre nem látható következményeket vonva maga után, ezért "jogilag biztonságosabb" a szabályozás hatályának felfüggesztése.

A szlovák Btk. decemberi módosítása annak eredeti formájában csak a kisebb értékű lopások elkövetőit érintő büntetéseket szigorította volna vissza egy korábbi jogi állapotba, ám a jogszabálytervezet az előkészületi folyamatban, a parlamenti bizottságok véleményezési eljárása során több kiegészítő javaslattal is bővült. Ezek egyike volt a "bűnbánó tanúkra" vonatkozó rész, valamint azok a részek is, amelyek büntethetővé tették a választási kampány "idegen hatalom" általi befolyásolását, továbbá a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását is, mely utóbbi a közbeszédben a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként lett ismert.

Az alkotmánybíróság honlapján közzétett állásfoglalás szerint a taláros testület az ellenzéki képviselők által megtámadott Btk.-módosítás többi része hatályának felfüggesztéséről nem hozott döntést, mivel a beterjesztők ilyen irányú javaslattal nem éltek.

A szerdai döntésre reagálva

a felvidéki magyar párt, a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltása ellen számos alkalommal tiltakozó Magyar Szövetség közleményben reagált, melyben kiemelték: tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, de küzdelmüket az ügyben tovább folytatják.

"A Magyar Szövetségben bízunk abban, hogy az alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat végén csak kimondja, hogy a kollektív bűnösség szellemében született dekrétumok védelme és a véleménynyilvánítás korlátozása nem fér össze a jogállamisággal" - írták.