Szegény ember az, aki ígérni sem tud. Ezt tartja a mondás. 

Nos, 2026-ra Orbán Viktor miniszterelnök már nem ígért repülőrajtot a nemzetközi sajtótájékoztatóján, igaz, szerinte a magyar gazdaság belső erejét mutatja, hogy ilyen alacsony növekedés mellett is ki tudtak találni olyan eszközöket, "amelyekkel könnyebbé tesszük a magyarok életét". 

A miniszterelnököt a nemzetközi sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdezte arról, hogy ki a felelőse annak, hogy 2024-ben és 2025-ben is elmaradt a korábban megígért repülőrajt. Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy a növekedés mértéke ki van szolgáltatva a háborúnak. Szerinte inkább az a kérdés, hogy a háborúra való hivatkozást felmentésnek értékeli-e a kormányzat. Meglátása szerint hazánkban nem ez történt.

Úgy látja, hogy a magyar gazdaságpolitika vezetői erődemonstrációt hajtottak végre, amikor ilyen körülmények és alacsony növekedés mellett is képesek voltak megteremteni a feltételét például a 11 százalékos minimálbér-emelésnek, vagy épp jövedelemadó-mentességet biztosítanak a többgyermekes anyáknak.

A miniszterelnök szerint a jövő évi hiányadatok, illetve az államadósság mértéke sem lóg ki az európai mezőnyből. 

Korábban az Index írta meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozásai szerint a GDP a tavalyi 0,5 százalékról 2026-ra 2-3 százalékra nőhet. Egyébként a portál karácsony előtt egy Nagy Márton miniszterrel készített interjúban is felidézte: a kormány szerint mindenről a háború tehet vagy a német gazdaság. "De ezt tényleg nem lehetett előre látni, amikor bemondták a 3,4 százalékos növekedést? Nem volt benne a pakliban, hogy a német gazdaság idén is alacsony pályán marad?" - hangzott el a kérdés. 

"Nem. A német gazdaságnál is mindenki 1-1,5 százalék körüli visszakapaszkodást várt korábban az idei évre. Ehhez képest az év közepén már újra recesszióra lehetett számítani, ezzel pedig három egymást követő évben is visszaesés lehetett volna, ami a második világháború óta nem fordult elő. Senki nem számolt azzal, hogy ilyen mélyre süllyednek. Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet" - válaszolta Nagy Márton. 

Majd aztán kiderült, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint

a magyar gazdaságban valóban kialakult két erős függőség: az egyik a német gazdaságtól, a másik a járműipartól. Ezt nem lehet letagadni. 

"A keleti – főként kínai és koreai – beruházások pedig nem csökkentették ezt a kitettséget, hanem erősítették, hiszen ezek a főként akkumulátoripari gyárak végső soron a német autógyártókat szolgálják ki. A BYD sem a magyar piacra gyárt, hanem főként a németre. De 2010 és 2020 között semmilyen probléma nem volt ezzel a kitettséggel, hiszen a járműipar a magyar gazdaság egyik fő húzóágazata volt, a német gazdaság szárnyalásából jelentős növekedést és gyors konvergenciát nyertünk. Amikor elindult az autóipar elektromos átállása, nem volt opció az, hogy ezt az új ágazatot elengedjük. Az akkumulátoripar sem egy önálló iparág, hanem az elektromosautó-ipar beszállítója" - vélekedett Nagy Márton. 

Kapcsolódó