Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A héten számos gazdasági adat látott napvilágot, a pénzromlás mértéke elérte a jegybanki célt, már havi alapon is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben kijelentette, hogy továbbra is úgy látja: tartható az idei hiánycél. Éppen ezért érdemes nagyobb kontextusban is megvizsgálni a magyar gazdaság jelenét és jövőjét.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Economxnak kiemelte, hogy az inflációs adat mindenképpen kedvező – még ha a bázishatások és a közel-keleti helyzet miatt emelkedő olajárak miatt ez a jegybanki célnak megfelelő szint csak átmeneti - hiszen az idei év egészét tekintve az infláció a jegybanki célsávon belül lesz (3 százalék +/- 1 százalék).
Azonban két dolog miatt mégsem mondhatjuk, hogy maradéktalanul elégedettek lehetünk az aktuális árszínvonallal:
-
a magas árak továbbra is velünk maradtak;
-
a forintárfolyam, illetve a geopolitikai helyzet (ideértve a Kínával elindult vámháborút és a közel-keleti helyzetet) kockázatot jelentenek.
Alakulnak a hazai egyensúlyi mutatók
A költségvetéssel kapcsolatban pedig továbbra is óvatosak az elemzések. A költségvetés szeptember végén 234,2 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb szeptember havi mutatója, és hasonlóan kedvező adatok érkeztek júliusban is. A kormányzati intézkedések (kiadáslefaragások, tranzakciós illeték emelése) miatt megnőtt a hiánycél tartásának valószínűsége, de ehhez az év hátralévő részében is feszes gazdálkodásra lesz szükség.
A hiánycél kiemelten fontos, a piacok ezt most nagyon hangsúlyosan elvárják az elmúlt évek magas hiányai után, ennek elmaradása a hitelminősítők részéről is lépéseket vonna magával, illetve a forint árfolyamán is látszana, valamint a kockázati megítélés romlása miatt a finanszírozást is drágítaná, tehát nincs más mód, mint úgy alakítani a költségvetést, hogy a hiánycél teljesüljön
– összegezte Regős Gábor. Azonban az mostanra mindenképpen kiemelhető: jelenleg olyan helyzetben vagyunk, amikor az egyensúlyi mutatók a korábbinál kedvezőbb szinten alakulnak:
- az infláció a célon van (több hónapot nézve a célsávban), ezt „csak” itt kell tartani;
- a folyó fizetési mérleg egyenlege többletes – ezt is fenn kell tartani, de növelni nem kell;
- a költségvetési hiányt még le kell faragni a 3 százalékos szintig, bár az idén várhatóan már jóval az elmúlt évek magas szintje alatt alakulhat.
Ráadásul ezt úgy sikerült elérni, hogy a második negyedévében 1,3 százalékkal múlta felül a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbi szintet. Ezzel a magyar GDP-növekedés az Eurostat adatai szerint az élmezőnybe tartozik, a 8. legjobb helyet érte el az Európai Unión belül. A legutolsó adatok szerint a magyar gazdaság bővülése megelőzi többek közt a belga, a francia, az olasz, a holland, a román, a lett vagy éppen a német gazdaság teljesítményét.
A külpiacok gyengélkednek
Ugyanakkor Regős Gábor szerint látszik, hogy a gazdaságpolitikai mozgástér korlátozott: „a költségvetési korlátok nyomán a kiadásokat csak mértékkel lehet növelni, a monetáris politika korlátait pedig a héten tapasztalhattuk meg. A növekedés elérésében nagy kérdés az uniós források rendelkezésre állása és a külső kereslet alakulása.
Nem mondhatjuk azonban azt, hogy nincs vagy nem lehet mit tenni: a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő befektetők hazánkba csábítása segítségével lehet fejleszteni a kkv-kat, lehet növelni a termelékenységet és a hozzáadott értéket.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rávilágított arra, hogy törekedni kell ugyanakkor arra is, hogy a reálbérek emelkedése fennmaradjon – természetesen a gazdasági realitásokon belül: pont a mostani inflációs adat mutatja, hogy egy 13-14 százalékos béremelkedés mellett is maradhat alacsonyan az infláció, azaz a reálbérek tudnak növekedni. Ez szintén kell a gazdasági növekedéshez.
Ez azonban nem megy magától: a vállalat akkor emel bért, ha muszáj neki – előírják például magasabb minimálbérrel, vagy pedig verseny van a munkaerőért, tehát ha nem fizeti meg a munkaerőt, nem lesz, aki ott dolgozzon.
Érdemes visszatérni egy pillanatra az uniós növekedési rangsorhoz, és célszerű az első két negyedév éves alapú növekedését átlagolni a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Így a magyar gazdaság növekedése 1,5 százalék volt. Ez a 1,5 százalék bőven meghaladja az uniós átlagot (0,8 százalék), összességében a 11-13. helyre elegendő holtversenyben Romániával és Portugáliával, azaz a rangsor első felének végén helyezkedik el.
Régiós versenytársaink közül jóval nagyobb növekedést ért el zárt gazdaságként Lengyelország (2,9 százalék), de a szlovák növekedés (2,4 százalék) is meghaladta a magyart. Csehország bővülése ugyanakkor hazánkénál kisebb volt, mindössze 0,5 százalék. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, Németország teljesítménye a lista vége felé helyezkedik el: GDP-je 0,1 százalékkal csökkent éves alapon, de kiemelhetjük a szomszédos Ausztriát is, ahol 1 százalék volt a visszaesés.
Az exportorientált és a környező országoktól erősen függő Magyarország esetén kijelenthető, hogy a nemzetközi környezet kedvezőtlen, de Regős Gábor szerint azért itt is van lehetőség nagyobb növekedést elérni – különösen, ha egy ország megkapja a neki járó uniós forrásokat.
Jöhet a növekedés?
A korábbi jelzéseknek megfelelően szeptember 15-től felállt a kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban, vezetője pedig Szabados Richárd lett.
„A kkv-k jelentik a magyar gazdaság gerincét, amelyek a foglalkoztatottak kétharmadát látják el munkával, így családok millióinak biztosítanak megélhetést. A kormány célja, hogy 2025-ben 3–5 százalék közötti sávba emelkedjen a GDP bővülése, ehhez a kkv-szektor erősítése kiemelt cél. A hazai kis- és középvállalkozások növekedése és lehetőségeik bővítése érdekében a kabinet korábban megújította a 2030-ig szóló kkv-stratégiát, és különleges hangsúlyt helyezett a szektor fejlesztésére a tavasszal elfogadott versenyképességi stratégiában is – indokolta a bejelentést a gazdasági minisztérium.
Majd a napokban Orbán Viktor miniszterelnök bejelentett – amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pár órával később meg is erősített - egy új, kkv-kat segítő programot, a Demján Sándor-programot. A kormány a gazdaságélénkítés egyik pillérének egyértelműen a kkv-szektort tette meg, és a tervek szerint tőkét, kedvezményes hiteleket juttatnak a szektorba.
Továbbá a kormány szerint a gazdaságnak bevonó jelleget kell öltenie a kkv-k irányába, és a családokat, a fiatalokat, a vidéki lakosokat szeretnék a fókuszba helyezni. Ennek egyik eleme, hogy jövőre megduplázzák a gyermekek után járó családi adókedvezményt. A családokat támogatni szeretnék abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni.
A kkv-k fejlesztése és a családi adókedvezmény értékének növelése azt gondolom, hogy egyaránt fontos beavatkozási pont – a kkv-k jelentik a magyar gazdaságnak azt a részét, amely jellemzően hazai tulajdonban van, a családi adókedvezmény értékét pedig érdemben csökkentette az elmúlt évek inflációja
– fogalmazott lapunknak Regős Gábor, aki szerint mindezekkel együtt fontos a hiány tartása, vagyis indokolt az óvatosság. Valamint mindenképpen törődni kell azzal is, hogy az érkező nagyberuházások minél inkább a magyar gazdaság szerves részeivé váljanak, és kialakuljon körülöttük egy beszállítói lánc, továbbá partnerségre lépjenek a helyi szereplőkkel. Ezen kívül fontos a beruházások diverzifikációja, és hogy minél magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jöjjenek létre.
Tehát a döntéshozóknak figyelniük kell arra, hogy beindítsák a növekedést, miközben az egyensúlyi mutatók is javulnak, illetve jók maradnak. „A legfontosabb a bizalom: a háztartások és a vállalatok bizalma a gazdaság bővülésében, az infláció alacsony szinten maradásában – ez segíti a fogyasztás beindulását és a vállalatok beruházási kedvének visszatértét. Fontos a piac bizalma is, ez visszatükröződik a kockázati megítélésben. Ennek kapcsán – ahogy azt a hitelminősítők értékelésében is rendre olvashatjuk – lényeges kérdés a költségvetési helyzet alakulása, illetve az Európai Bizottsággal való kapcsolat” – összegezte Regős Gábor.
