A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa március 25-én tartja soron következő kamatdöntő ülését. Az előző, február 25-i ülésen a testület az alapkamatot változatlanul, 6,5 százalékon hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal. Az MNB legutóbb szeptemberben csökkentette a jegybanki alapkamatot, 25 bázisponttal, az irányadó ráta azóta változatlan.

A januári kamatdöntő ülést követően Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kifejtette az akkori kamatdöntés hátterét: változott a jegybanki üzenet, mely szerint tartósan magas maradhat az alapkamat, előtte ugyanis még csak azt hangsúlyozták, hogy szüneteltetni szükséges a kamatcsökkentéseket. A jegybank akkori közleményében kiemelte: továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják. 

Kapcsolódó

Az MNB a februári kamatdöntését követően kijelentette, hogy még az első negyedévben elindul az infláció csökkenése – bár ez lehet mégsem jön össze, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már arról beszélt, hogy például az élelmiszerinfláció 9 százalék fölé emelkedhetett márciusban.

„A monetáris politika iránya továbbra is szigorú marad és fenntartja a pozitív reálkamatot, ezzel is hozzájárulva az inflációs cél fenntartható eléréséhez”

– erősítette meg a jegybank a februári döntést követő sajtótájékoztatón.

Hogy áll most az infláció?

Januárban a fogyasztói árak az előrejelzéseket meghaladó mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek éves szinten – ezzel ismét Magyarországon emelkedtek leggyorsabb ütemben az árak az Európai Unióban. Az infláció növekedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése okozta januárban.

Februárban a fogyasztói árak emelkedése tovább gyorsult, éves szinten 5,6 százalékkal emelkedtek, míg a maginfláció szintén nőtt, 5,8-ról 6,2 százalékra.

A jelenlegi inflációs nyomás és a nemzetközi monetáris politikai trendek alapján a piaci elemzők arra számítanak, hogy az MNB március 25-i ülésén is változatlanul hagyja az alapkamatot. A jegybank valószínűleg továbbra is óvatos és türelmes megközelítést alkalmaz, figyelembe véve az inflációs kockázatokat és a globális gazdasági bizonytalanságokat.

Maradhat a 6,5 százalékos alapkamat

A kamattartás mellett szól a legtöbb érv, ellene gyakorlatilag semmi – kezdte az Economxnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Egyrészt a jegybanki kommunikáció eddig is ezt vetítette előre, másrészt az inflációs adatok jelentős és aggasztó emelkedést mutatnak. Ez olyan fordulat, ami nemcsak az elemzői várakozásokat, de vélhetően a Magyar Nemzeti Bank kilátásait is módosításra késztette – erről részletesebb információkkal majd a csütörtökön érkező inflációs jelentésből tudhatunk meg. Török Zoltán szerint 

az idén az infláció nem fog visszatérni az MNB célsávjába, tehát tartósan 4 százalék felett maradhat 2025-ben.

Pozitívum viszont, hogy a forint árfolyama újra 400 alá került az euróval szemben, ami támogatja a hosszú távú inflációs célokat. De önmagában ez még nem elegendő az elemző szerint: a forintnak tartósan ezen a szinten kellene maradnia ahhoz, hogy valódi, érzékelhető inflációcsökkentő hatást fejtsen ki. Egyelőre azonban ez még nem elég indok a kamatcsökkentéshez. Az idei évben számos kockázati tényező nehezíti a kilátásokat, így jelen helyzetben a kamatszint változatlanul hagyása tűnik a legbiztosabb döntésnek – összegzett az elemző.

Varga Mihály munkába állt az MNB-nél: ezt ígérte az új jegybankelnök

A Matolcsy Györgyöt váltó új jegybankelnök szavai szerint vezetése alatt a stabilitás, a függetlenség és az átláthatóság lesznek az intézmény működésének alapelvei. Előrevetítette, mérsékli a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket. Az inflációval is határozottan felvenné a harcot. Bővebben >>>