A Napi Gazdaság Pénzügyi szemmel c. mellékletének írása

A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a globális mezőgazdasági terméseredmények idén lényegesen elmaradtak a várakozásoktól. Ennek hatására júliusban az élelmiszer-nyersanyagok ára jelentősen emelkedett a tőzsdéken és azóta is magas szinten maradt. A főbb exportőr országokból beérkező termésinformációk a búza és különösen a kukorica esetében a vártnál érdemben gyengébbek.

Magyarországon a búza esetében némileg kedvezőbb a kép, a termés csak kismértékben marad el a tavalyitól. Ugyanakkor a kukoricatermés drasztikusan, mintegy negyedével elmaradhat a 2011-estől. A búza esetében néhány nap alatt mintegy 30-40 százalékos áremelkedés következett be a nemzetközi piacokon, míg a kukorica ára dollárban számítva már a 2007−2008-as rekordszinteket is meghaladja. A terméseredmények és a tőzsdei árak alapján 2007−2008 és 2010−2011 után újabb élelmiszerársokk van kibontakozóban.

Kép: Napi grafikonok

A korábbi tapasztalatok szerint a kedvezőtlen időjárás hatása a magyarországi árakra először a mezőgazdasági termelőiár-index emelkedésében érhető tetten. Ezzel lényegében egy időben a nagy nyersanyagtartalmú feldolgozatlan élelmiszerek, így a zöldségek és gyümölcsök elkezdenek drágulni. A feldolgozatlan élelmiszerek árszintje jellemzően ősz elején tetőzik. Ezután többhavi stagnálás után egy esetlegesen kedvezőbb következő évi termés betakarításával indulhat be erőteljesebb mérséklődés. A feldolgozott élelmiszerek, így például a tej, kenyér és hústermékek áraiba az étkezési célú gabona és a takarmányok áremelkedése az őszi hónapokban kezdhet begyűrűzni és az árak a következő termés betakarításáig markáns emelkedést mutathatnak.

Az élelmiszerárak alakulásában a kelet-közép-európai régió országait összehasonlítva az tapasztalható, hogy a nyersanyagok drágulása általában nagyobb mértékben jelent meg a hazai fogyasztói árakban, mint a többi ország esetében, illetve a sokk kifutását követő mérséklődés is enyhébbnek bizonyult. Bár a gabonaárak emelkedése és így a sokk nagysága egyelőre kisebbnek tűnik a korábbiaknál, ezzel együtt is komoly inflációemelő hatással járhat. Emellett a kedvezőtlen mezőgazdasági termés negatívan járulhat hozzá a hazai GDP növekedéséhez is. Összességében az élelmiszerárak a jövő évben 5,4 százalékkal emelkedhetnek, ami a jövő évre várt 5 százalékos teljes fogyasztóiárindex-emelkedés jelentős részét, mintegy egyötödét magyarázza.

Bauer Péter, MNB