A januári inflációs adat várakozásunk (25 százalék) felett alakult. Előrejelzésünk azon alapult, hogy az inflációt hajtó mögöttes tényezők lendülete megtört, és lassan csökkenés kezdődhet a bázishatások miatt is

– kezdte a Napi.hu-hoz eljuttatott kommentárját Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. 

Szerinte az üzemanyagok ársapkájának decemberi kivezetése nagyjából 0,7-0,8 százalékos áthúzódó hatást jelenthetett januárban, ezen túl az árak nem változtak nagyobb mértékben a kutakon.

Mint írta, az áremelkedésben eddig meghatározó élelmiszereknél a kereslet látványos visszaesése tapasztalható, a lakossági reáljövedelem csökkenése miatt. Decemberben az élelmiszerboltok értékesítési volumene 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Kiss Péter szerint úgy tűnik, hogy ezek a tényezők januárban még nem hatottak érdemben a fogyasztói árakra, de továbbra is azzal számolnak, hogy ezek a hatások idővel érvényesülnek.

27 éve nem mértek ilyen drágulást Magyarországon

A decemberi 24,5 százalékos drágulásnál is nagyobb áremelkedésekről számolt be a KSH.

„Előrejelzésünkhöz képest a nagy eltérést a szolgáltatások januári átárazódása szolgáltatta, ahol a nem piaci tarifák (autópályadíj, parkolás) mellett a piaci szolgáltatások (közlekedés, tv és internet előfizetés, szabadidő, kultúra, üdülés) is számottevően drágultak” – jegyezte meg Kiss Péter. Azt is megemlítette, hogy idén

a gazdasági lassulás ellenére az infláció viszonylag magas szinten ragadhat: 2023-ban az éves átlag 18,3 százalék körül alakulhat.

Ráadásul ebben még felfelé mutató kockázatok is lehetnek az ársapkák valószínű eltörlése miatt.

Kiss Péter hozzátette, hogy a jegybank legutóbbi ülése után mutatott kifejezetten óvatos hozzáállása is indokolt, így egyelőre csak a negyedik negyedévben várnak csökkenést az alapkamat szintjében – 11,5 százalékra. A forint erősödése viszont az importált infláció csökkenésén keresztül pozitívan befolyásolhatja ezt a trendet: ha továbbra is erős tud maradni a forint, akkor akár pozitív meglepetések is elképzelhetők – közöle az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Csillapodhat a havi drágulás”

Az éves szintű élelmiszerinfláció januárban elérte a 44 százalékot. „Habár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt. A maginflációs mutató így 25,4 százalékon állt januárban, s ezzel kissé a teljes infláció mutató alá került” – közölte Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Kommentárja szerint a januári infláció-emelkedés meglehetősen széles bázisú maradt, bár egyszeri hatásoknak is nagy szerepe volt a vártnál gyorsabb emelkedésben.

Az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késéssel fognak megjelenni.

Nyeste Orsolya szerint a fenti folyamatok feltehetően megerősítik az MNB-t a szigorú monetáris politika fenntartása melletti elköteleződésében.

Még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője pénteki elemzésében kifejtette, hogy a széleskörű áremelkedést tükrözte, hogy az időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növelte. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsult. Illetve az üdülési szolgáltatások árai a járvány elleni korlátozások feloldása után érdemben növekedtek. Jelenleg pedig az energiaköltségek megugrása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható magas árdinamika idén.

A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt már az infláció eleinte fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció

– fogalmazott Suppan Gergely. Szerinte a bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítanak, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt.

„Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos várakozásunkat ugyanakkor 17,5 százalékról valamelyest emelhetjük a vártnál magasabb januári adatok miatt” – közölte kommentárjában a Bankholding vezető elemzője.

(Szarvas Anikó)