A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Egyelőre annyit tudni a közfoglalkoztatás átalakításáról, hogy július elsejétől a Belügyminisztériumhoz kerül a közmunka finanszírozása  és koordinálása, a Munkaerőpiaci Alapból (MPA) a közmunkapénzeket önálló Közfoglalkoztatási Alapba szervezik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megemlítette, hogy júliustól kísérleti közmunkaprogramok is indulnak, részletekbe azonban nem bocsátkozott a parlament foglalkoztatási bizottságának meghallgatásán. Az sem derült ki, hogy ezeken például az Orbán Viktor miniszterelnök által a Tv2-nek említett, nem XXI. századik eszközökkel építtetendő állami vízügyi beruházásokat vagy a Nemzeti Eszközkezelő felállítása kapcsán szóba került állami bérlakás-építési programot kell-e érteni.

Kapcsolódó

A munkavállalói oldal szerint a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszere és a tervezett további átalakítása rosszabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, mint a kölcsönzött munkásokat. További részleteket a szakszervezetek álláspontjáról itt olvashat.

Honnan lesz pénz?

Arról még kevesebbet tudni, hogy miből is finanszírozná mindezt a kormány. Az MPA-ban közfoglalkoztatásra 64 milliárdot különítettek el, egyelőre ebből fedezik az önkormányzati és vállalati, illetve egyházi közfoglalkoztatási programokat. A két önkormányzati programban a tervek szerint 170-200 ezer embernek adnának átmenetileg munkát. A hagyományos országos programok egy része már fut, többek között az erdészeti, a vízügyi, és hamarosan indul a parlagfű-mentesítési is.

A BM tájékoztatása szerint a következő hetekben létrejön egy helyettes államtitkárság, amely a közfoglalkoztatással foglalkozik majd. Vezetője egyelőre ismeretlen, de csak kinevezése után tudnak felvilágosítást adni arról, hogy pontosan mivel is foglalkozik majd az új szervezeti egység. A tárca sajtóosztálya érdeklődésünkre pár hét türelmet kért. Holott sürgős kérdések akadnak bőven a szűkös határidő mellett. Például hogy milyen és mekkora forrásból finanszírozzák majd a helyettes államtitkárság működését, mekkora hatás- és feladatköre lesz, a jövőben a BM dolgozza-e majd ki az új programokat, lesz-e beleszólása az NGM-nek vagy civil, szakmai szervezetnek. Bár dolgozóit már elbocsátották, jogilag még létezik a Közmunka Tanács, de nem tudni, mi lesz a sorsa. Az sem tisztázott, hogy az új Közfoglalkoztatási Alapot jövőre miből töltik fel, eddig ugyanis a munkaadói és munkavállalói befizetés volt az MPA legnagyobb forrása. Arra sincs válasz, hogy az alap pénzeinek felhasználásáról csak a BM dönt-e vagy bevonják a befizetők képviselőit is.

Az NGM már nem illetékes

Nem világos az sem, milyen hatással lesz a már futó programok finanszírozására az új alap létrehozása, illetve hogy a jövőben a belügy kezeli és bírálja-e majd el a közfoglalkoztatás pályázatos rendszerét. (Ez azért is érdekes, mert június 17-én lejár a magánerdő-gazdálkodóknak hirdetett pályázat határideje, és az elbírálás közigazgatási eljárási ideje már az interregnumra esik.) Tisztázásra vár, hogy lesz-e szerepük, és ha igen, milyen a munkaügyi kirendeltségek dolgozóinak a közfoglalkoztatásban, valamint hogy a tervezett átalakításokhoz milyen jogszabályi módosításokra lesz szükség és azokat mikor hozza meg az Országgyűlés, belefér-e a júliusi határidőbe.

Az NGM mindenesetre úgy érzi, azzal, hogy megtették a bejelentést a feladat átadásáról, a továbbiakban már nem illetékesek a kérdések megválaszolásában. Érdeklődésünkre a belügyi tárcához irányítottak minket, mondván, a foglalkoztatáspolitikai államtitkárság profiltisztításon esett át, a jövőben csak foglalkoztatáspolitikával és felnőttképzéssel foglalkoznak. Némileg árnyalja a képet, hogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár június elején a Kossuth Rádiónak még úgy nyilatkozott, a "napokon belül újrainduló, korábban felfüggesztett felnőttképzési támogatási programok" arra koncentrálnak majd, hogy a munkahelyi és a közfoglalkoztatásbeli képzéseket támogassák. Hivatalos bejelentés azonban még nem volt a felnőttképzés újraindulásáról.