2014-ben - közel nyolc évnyi csökkenés, illetve stagnálás után - reálértéken 2,7 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás - közölte a KSH. A statisztikai hivatal szerint ebben a foglalkoztatás növekedése, a nettó keresetek és a reálkeresetek emelkedése, valamint a rezsicsökkentés játszott szerepet olyannyira, hogy a nemzeti össztermék (GDP) növekedéséhez 2014-ben már a lakossági fogyasztás bővülése is hozzájárult.

Az egy főre jutó fogyasztás havi összege 2014-ben 68 609 forint volt.

Az aggregált szám hátterében ugyanakkor nagy különbségek voltak a különböző típusú háztartások fogyasztásában. Egy egyszemélyes háztartás például 2014-ben havonta átlagosan 108 702 forintot költött rezsire, ételre, gyógyszerekre, közlekedésre, hírközlésre, szórakozásra stb., nem számítva bele a megtakarításként félretett összegeket. Ugyanez az összeg a négyszemélyes háztartások esetén egy főre számítva 56 165 forint volt, ami jóval kisebb, mint az egyszemélyes háztartások vagy az összes háztartás átlagos kiadásai. Ennek részben az a magyarázata, hogy a termékek és szolgáltatások jelentős részét közösen fogyasztják el a háztartástagok, másrészt a fogyasztásuk szerkezete is eltérő.

Forrás: KSH

Az egy főre jutó fogyasztás havi átlagos összege 1644 forinttal több az előző évinél, ez változatlan árakon számítva 2,7 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt, legnagyobb mértékben a közlekedésre és a hírközlésre fordított kiadások emelkedtek. Összességében a tizenkét fogyasztási csoport közül kilencben bővült a lakossági fogyasztás. A szeszes italok és dohányáruk fogyasztása ugyanakkor 3,5 százalékkal csökkent.

Az alapvetőnek számító kiadások közül az élelmiszer-fogyasztás részaránya kisebb mértékben csökkent, míg a lakásfenntartásra fordított összegek aránya ismét jelentősen, a 2013-as 1,5 százalékpont után újabb közel 2 százalékponttal lett alacsonyabb, alapvetően a rezsicsökkentésnek betudhatóan. A lakásfenntartásra fordított összeg 900 forinttal, 16 272 forintra csökkent úgy, hogy az árcsökkentésekkel párhuzamosan növekedésbe váltott az energiafogyasztás, vagyis - fogalmaz a KSH - szerint egyre több háztartás engedhette meg magának, hogy a lakását megfelelően melegen tartsa. A magasabb jövedelműek eközben a lakáskarbantartásra költöttek többet

2014-ben az alsóbb jövedelmi ötödökbe tartozók bővítették inkább fogyasztásukat, ami némileg csökkentette a különbséget a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása között. A legnehezebb helyzetben élők kiadásai az országos átlag harmadát-háromnegyedét teszik ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartások 1,6-2,5-szer többet költenek, mint az országos átlag.

Forrás: KSH