Energiapolitikai síkon előreláthatóan még hosszú ideig meghatározó kérdéskör marad a fosszilis energiaforrások szükséglete, illetve az azoktól történő búcsú mind Magyarországon, mind az öreg kontinensen. Holoda Attila energetikai szakértővel az EU-s és a hazai energiahelyzetet is górcső alá vettük. 

Ám első körben nem árthat csekkolni a legfrissebb adatokat az európai energetika szénhidrogén-behozatali mérlegére vonatkozóan. 

Kapcsolódó

2025 első 9 hónapjában az Európai Unióba irányuló kőolaj átlagos havi importja értékben 18,3 százalékkal, mennyiségben pedig 6,6 százalékkal csökkent a 2024-es havi átlaghoz képest

– ez derült ki az Eurostat nemrégiben megjelent adataiból.

Az EU statisztikai hivatalának adathalmaza szerint

ezzel szemben az importált cseppfolyósított földgáz (LNG) értéke 36,1 százalékkal, a mennyisége pedig 25,9 százalékkal nőtt.

Mindemellett a gáz halmazállapotú import földgáz értéke 3,1 százalékkal nőtt, míg a mennyisége 4,9 százalékkal csökkent.

Változatosan mozgó trendvonalak

A publikált adatok nyomán 2022-től kirajzolódó trendek azt mutatják, hogy az unió mind érték, mind mennyiség tekintetében erőteljesen és folyamatosan csökkenti olajbehozatalát. Ez pedig minden jel szerint beleillik a kőolajról történő radikális leválás politikájába.

Az elmúlt években a cseppfolyósított gáz esetében már vegyesebben alakult a kép, ugyanis 2022 és 2024 között még értékbeli csökkenés zajlott le, 2025 harmadik negyedévéig viszont már újra megemelkedett az uniós LNG-import értéke. Mennyiséget tekintve hasonlóképp.

Meglepő árazások: olcsóbb, aminek drágábbnak kellene lennie

Az orosz gázról legkésőbb 2028-ra Magyarországnak is le kell válnia, ezért számunkra sem mindegy, hogyan alakulnak az LNG-piacokon az árak. Most az a helyzet, hogy nagyon megéri Európába hozni cseppfolyósított gázt a tengerentúlról. Részletek >>>

A légnemű földgázt vizsgálva már azt látni, hogy értékben 2024-ig csökkenő tendencia volt jellemző, míg 2024 és 2025 harmadik negyedéve között már valamelyest nőtt az importja. A gázbehozatal volumene azonban változatlanul apadást mutat.

A fenti adatokon keresztül a szakértő érdekes megvilágításba illesztette a helyzetet.

Nagy valószínűséggel az elektromos autók elterjedése okozhatta ezt 

– reflektált Holoda Attila az Economxnak arra, hogy mi válthatta ki az uniós olajbehozatal visszaesését. Az LNG importjának megugrását pedig a vezetékes gázról való leválással magyarázta. 

Az USA és Norvégia most a legfőbb energiaszolgáltatók, de Afrika is feltörekvőben

A nem megújuló energiaforrások behozatalának alakulása szempontjából azonban további kérdések is felmerülnek, avagy partnerországok szerinti megoszlásban milyen kép körvonalazódik az importra szoruló EU-ról.

Holoda Attila energetikai szakértő
Holoda Attila energetikai szakértő
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ennek kapcsán az energetikai szakértő emlékeztetett, most az Egyesült Államok szállítja a legtöbb LNG-t Európába, ez a teljes forgalom mintegy felét teszi ki. Portálunknak megjegyezte, „érdekes módon nem a közel-keletiek foglalják el itt a második helyet, hanem afrikai országok, ahol egyre inkább nő az LNG forgalmazott mennyisége”: Nigériától Angolán át Mozambikig „azon feltörekvő országok, amelyek megpróbálnak maguknak piacokat keríteni. A katariak így nyilvánvalóan a távol-keleti térségekbe, Dél-Koreába, Japánba szállítanak LNG-t” – fűzte hozzá Holoda az egyes országok szerint bontásról.

S valóban, az Eurostat adatsora alapján 2025 harmadik negyedévében az EU legfőbb kőolaj-szállítója Norvégia (14,6 százalék), majd szorosan mellette az Egyesült Államok (14,5 százalék) és Kazahsztán (12,2 százalék) volt.

A cseppfolyósított gáz messze legnagyobb részét (59,9 százalék) az Egyesült Államokból importálták, az LNG további 12,7 százalékát Oroszországból, 7,7 százalékát pedig Algériából.

Norvégia volt a gáz halmazállapotú földgáz fő szállítója (51,8 százalék), majd utcahosszal lemaradva Algéria volt a második legnagyobb szállító (14,6 százalék), ezt követte az Egyesült Királyság (13,4 százalék).

Láthatóan az amerikai túlsúly abszolút többséget élvez az LNG-behozatalában, a gáznemű földgázéban pedig Norvégia viszi a prímet. Ehhez képest a kőolajimportnál már kiegyenlítettebb viszonyokat lehet látni, a fentebb említett három ország között csupán párszázalékos eltérés érhető tetten.

Még olcsóbb lesz a folyékony gáz

Az egykori energetikai helyettes államtitkár az Economxnak felidézte, „Európában az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése után elkezdték drasztikusan fejleszteni a rendelkezésre álló LNG-kapacitást. Ez azt jelenti, hogy akkoriban 160-170 milliárd köbméter földgáz lefejtését tette lehetővé az akkor rendelkezésre álló kapacitás. Most ott tartunk, hogy ez a volumen már 230-240 milliárd köbméter”, és ez szerinte jelentős bővülés.Holoda Attila hozzátette, „ezzel párhuzamosan azok a nagy LNG-gyártók – többek között Katar és az Egyesült Államok is – elkezdte fejleszteni az LNG-kibocsátási kapacitást, ami

az elkövetkezendő időszakban azt fogja eredményezni, hogy továbbra is még inkább olcsó lesz az LNG”, holott már most is olcsóbb érkeztetéssel együtt, mint a vezetékes gáz. 

Persze ennek szavai szerint van plusz költsége, de tranzitárral mindenestől is 5-7 eurós MWh-nkénti többletárat jelent. A szakértő arra is kitért, ha az LNG versenyezni próbál a vezetékes gáz forgalmazóival, mint Norvégia vagy épp Algéria, akkor ahhoz alacsonyabb ár kell, ezt pedig a mennyiség növelésével érhetik el, csökkentve az egységnyi költséget az előállításban. 

LNG- és olajszállító tartályhajók légi felvételen
LNG- és olajszállító tartályhajók légi felvételen
Kép: Getty Images, Felix Cesare

Azzal kapcsolatban is véleményt alkotott, hogy az EU-ban miért nem sikerülhet a fosszilis energiafüggéstől teljesen mentesülni a következő években, összhangban a különféle zöldítési törekvésekkel. Bár üdvözlendőnek tartja a megújuló, zöld energiaforrások előtérbe állítását, Holoda úgy gondolja, az ilyen extrém hidegben és havazási helyzetben nincs gázalternatíva. 

Szerinte a mostanihoz hasonló időszakokban nem tudnak mást csinálni, ezt kiváltandó kénytelenek a földgázhoz fordulni. 

Jelezte, „a kőolaj nem alternatíva, de a földgáz igen, ráadásul a gázerőművek nagyon jól szabályozhatók, most egyébként a magyarországi erőművek is zsinórban termelnek, mert hiába, időnként kisüt a nap, nem sokat ér egyébként, ráadásul betemeti a hó is, ami fizikai akadályt is képez” az időjárás- és napszakfüggésen túl. Az erősebb napsütéses órák adta eltárolásról szólva úgy vélte: „lássuk be, ezek az akkumulátorok nem alkalmasak arra, hogy hatalmas mennyiségben hirtelen rendelkezésre álljanak tartósan és hosszú távon. Egy-két óra hosszát kibírnak, de annál többet nem nagyon”.

Az orosz gáztól való függetlenedés gyakorlatilag nem ütközik akadályba

A szakértőt arról is megkérdeztük, magyarországi viszonylatban lehetséges-e az orosz gázról való leválás 2028-ig, amikorra ezt az EU már kötelezően el is várja a Repower program értelmében. 

Simán. Ha nagyon akarnák, már most is le tudnának válni 

– jelentette ki az államra célozva Holoda Attila, aki csak a kereskedelmi szerződések terén lát korlátot, s meggyőződése, hogy fizikai akadálya ennek nincs.

Felelevenítette, „25 évvel ezelőtt csupán egyetlen vezetékünk volt, a klasszikus ukrán gázvezeték. Ahhoz képest most ott tartunk, hogy minden szomszédos országgal össze vagyunk kötve vezetékkel, ahonnan tudunk vásárolni, ha éppen szükséges”. 

Ráadásul ezzel részévé vált a magyar földgáz-infrastruktúra a nagy európainak, azaz elméletileg még norvég gáz is jöhet ide: a norvégok forgalmaznak a lengyelek felé, a lengyelek össze vannak kötve a szlovákokkal, a szlovákok meg velünk. 

– húzta alá a volt államtitkár, aki szerint tehát fizikailag tudnánk tőlük venni, „más kérdés, hogy szerződéses oldalról ezt le kell tudni kezelni”, de meg lehetne oldani.

Arról is szólt, hogy ezt már maga az MVM vezérigazgatója is megerősítette múlt év végén, hogy orosz gáz nélkül is el tudják látni a magyar fogyasztókat elegendő földgázzal.

A hazai fogyasztásra kitérve ismertette, a gázfogyasztásunk évente körülbelül 8,2-8,3 milliárd köbméter. A Török Áramlaton kívüli gázvezetékek teljes áteresztő kapacitása évi 14,4 milliárd köbméter, azaz megvan hozzá a lehetőség, hogy hozzanak ne orosz gázt is. Azt is megjegyezte, a Török Áramlaton nemcsak orosz, hanem török, azeri és kazah gáz is érkezhet, vagyis a forrásokat kell megtalálni, le kell fedni rövid-, közép- és hosszú távú szerződésekkel, és onnantól kezdve ez a leválás kezelhető lesz, fizikai akadálya nincs – szögezte le végül lapunknak Holoda Attila.

Korábban Pletser Tamás energetikai szakértő lapunknak kifejtette, Európa egy fosszilis energiaforrásokban szegény kontinens, így nyilván a fogyasztásunk nagy részét importálnunk kell, ezért nagy a kitettség: földgázból 10 százalékos a fedezettség, olajból pedig a 10-20 százalék közötti tartományban mozog. A többit importból kell fedeznünk az EU-ban, ebből az következik, hogy van egy jelentős sérülékenységünk energetikailag. Ugyanakkor azt is felvázolta, valószínűsíti, hogy az EU a zöldítési terveit valamennyire mérsékelni fogja majd, mert ezen terveknek jelenleg túl nagy az ára a gazdasági növekedést érintően, ez pedig politikailag nagyobb súllyal esik a latba: így összességében a zöld átmenet tempójában lassabb haladásra számít.