Ugyan minden párt arról beszél, hogy az árvíz nem lehet kampánytéma - mivel kampány van és a pártok az árvízről beszélnek - egyértelmű, hogy a hétvégi nagygyűlések témáját a választás előtti utolsó héten kiszorította az áradás - mondta Gyulai Attila. A Political Capital vezető elemzője az árvíz és a kampány közötti kapcsolatot firtató kérdésünkre válaszolva hozzáfűzte: a Fidesz és az MSZP egymással versengve kínál megoldást a védekezésre és a károk mérséklésére. A hivatalban lévő kormányfő ebben a helyzetben aktív döntéshozóként, problémamegoldóként lép fel, miközben az ellenzéknek két lehetősége van: hibákat, mulasztásokat felmutatni a kormány tevékenységében, illetve ellenzékiként is cselekvőként fellépni. A Fidesz lényegében mindkét megoldást alkalmazza.

 

Amint arról a Világgazdaság kedden beszámolt, minden idők legmagasabb hiányát produkálta márciusban a büdzsé, az első negyedévben - egyszeri tételekkel korrigálva - az egész évre tervezett deficit több mint 60 százaléka halmozódott fel. Eszerint a múlt hónapban a költségvetés hiánya hajszálnyival meghaladta a 350 milliárd forintot, mintegy 90 milliárddal felülmúlva a pénzügyi tárca prognózisát.

 

Ha a Pénzügyminisztérium ragaszkodna a korábbi gyakorlatához, akkor április 5-7-e között közölné a pontos számokat. A szaktárca azonban - az eddigi publikációs gyakorlatot felrúgva - a parlamenti választások első fordulója után kívánja nyilvánosságra hozni az államháztartás múlt havi helyzetét. Az április 10-re beharangozott gyorstájékoztatót azzal magyarázta néhány hete a PM, hogy április 7. péntek, és péntek délután öt órakor nem adnak ki közleményt.

 

Kumin Ferenc politológus szerint nyilvánvaló, hogy a közlés későbbi publikálása a választási kampány része. "A büdzsé márciusi hiánya kritikusan rossz szám. A szocialista párt tisztában van vele, hogy a választások előtti publikálás meglehetősen negatív színben tüntetné fel a kormány eddigi tevékenységét" - mondja a szakértő. "Ugyanakkor a bejelentés azt is sugallja, hogy a Gyurcsány kormány a következő kormányzási ciklusra készülve mintegy 'megágyaz' a közvéleményben az elkerülhetetlen megszorító intézkedéseknek" - véli Kumin Ferenc, aki hozzáteszi: a mostani választások "reformkényszer" árnyékában zajlanak. Vagyis mind a külföldi, mind a hazai gazdasági szereplők elvárják a választások utáni rendbetételt.

 

Kommunikációs szempontból még érdekesebb, hogy a PM keddi sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: az éves államháztartási deficitet az árvízi védekezésre fordított mintegy 7,3 milliárd forint is növelni fogja, ami finoman szólva csúsztatás. Az "árvízre költött" pénzek túlnyomó többsége ugyanis már az áprilisi büdzsét terheli, viszont múlt héten még nem volt ekkora mértékű az árvízi veszély; a kormány éppen tegnap hirdette ki a vészhelyzetet. Ráadásul az árvíz elleni védekezésre és a következmények nyomán elköltendő pénzek feltehetően nem nőnek olyan mértékűre, ami érdemben befolyásolná a némiképp 1500 milliárd forint fölé tervezett - az elemzők által azonban 1700-1800 milliárdra várt - hiányt.

 

Az indoklás tehát itt is sántít. De mivel a közvélemény szemében az árvíz látványos, az egész országot sújtó esemény, kommunikációs szempontból jól kihasználható. "A választók az árvízi védekezés költségeit általában messze túlbecsülik a valóságosnál. A kormány az egyszerűbb magyarázatot választotta, amikor az árvízre is fogta a büdzsé elszállását" - mondja Kumin, aki szerint kérdéses, hogy a kampány utolsó hetében ez miként hat a kormányoldal megítélésére.

 

A Political Capital szakértője úgy véli, az árvíz költségvetésre gyakorolt hatása, illetve a hiányra vonatkozó adatok a kampány utolsó szakaszában már inkább csak a vitákon kerülhetnek reflektorfénybe. Ez önmagában viszont már kevésbé hatékony kampánytéma, hiszen éppen az árvíz okán kerülhet nehezebben előtérbe - fogalmazott Gyulai Attila.