A 2003-as költségvetési törvénytervezet szerint az államháztartás idei hiánya a havi költségvetési monitoringban használt elszámolás alapján 1447 milliárd forint lesz; ebből 580 milliárd forintot olyan egyszeri kiadások – MFB feltőkésítése, adósságátvállalás – tesznek ki, amelyek a PM szerint nem növelik az aggregált keresletet. Ezek nélkül számolva a deficit nem haladhatja meg a 867 milliárd forintot. Az alrendszerek együttes hiánya szeptember végén 756,6 milliárd forintot tett ki, vagyis október és december között a hiány legfeljebb 110 milliárd forinttal emelkedhet (a PM ma teszi közzé az első tíz havi előzetes mérleget). Az elmúlt két évben nem sikerült visszafogott deficitet produkálni az évnek ebben a szakaszában: az utolsó három hónapban rendre 200–210 milliárd forinttal nőtt a hiány. Két éve októberben 61 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban, tavaly viszont 42 milliárddal emelkedett a hiány. Idén az évközi béremelés határozza meg elsősorban a mérleg alakulását. Ez a három hónapban összesen bruttó 93 milliárd forint kiadást jelent, amiből azonban 30-40 milliárd forint adók és járulékok formájában visszafolyik. Utóbbit máris igazolják az szja-bevételek: októberben több mint 77 milliárd forintot szedtek be, 10 százalékkal többet, mint szeptemberben. Az előző hónap végéig 755 milliárd forint szja futott be a számlákra, ez 14,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, miközben a módosított éves előirányzat kevesebb mint 10 százalékos bővülést tartalmaz 2001-hez képest. Ebből az adónemből tehát várható néhány 10 milliárd forint többlet idén, ami persze annak is függvénye, hogy a költségvetési intézményeknél a szeptemberi béremelés után lesz-e lehetőség év végi jutalmazásokra. Az áfából a határidők miatt 10 milliárd forint még az előző hónapról tolódott át októberre, a havi szinten elkönyvelt 143,7 milliárd forint azonban még azzal együtt is igen szépnek mondható, hogy az előző hónapban fizettek a negyedéves áfabevallók. Az adó-visszautalások az első tíz hónapban 12,2 százalékkal nőttek, vagyis nagyobb ütemben, mint a befizetések (10,7 százalék). A belföldi forgalom után befolyt áfa 15 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit; a vám- és pénzügyőrségen keresztülfolyó adóbevétel visszafogottabb, 7,2 százalékos emelkedést jelez. Év végéig ebből az adónemből nem várható számottevő többlet, bár az év végén okozhat még meglepetést az áfa-visszatérítések időzítése (vagyis hogy még decemberben kiutalják a visszaigényelhető adót vagy megvárják vele a határnapot, ekkor bőven januárra esik a kiadás). A főbb adókból a rendelkezésre álló információk alapján nem mutatkozik akkora többlet, ami lehetővé tenné a hiány leszorítását. A kiadásoknál is inkább pótlólagos igények jelentkeznek, semmint megtakarítási lehetőség. Ilyen a novemberben esedékes újabb egyszázalékos nyugdíjemelés 15–20 milliárd forintos forrásigénnyel vagy a gyógyszerkassza további 10 milliárdos feltöltése. Amennyiben nem sikerül leszorítani a tervezett mértékűre az államháztartás idei hiányát, úgy a következő évi, amúgy is feszesre tervezett deficit teljesítéséhez újabb intézkedésekre lesz szükség.