Albániában az eredmény nem meglepetés, ugyanakkor több szempontból is fordulópontot jelent a vasárnapi szavazás. Miközben a korrupcióellenes nyomozások a politikai elit legfelső köreit érintik, a választói részvétel mélypontra süllyedt, és a társadalmi bizalom megingott – nemcsak az ellenzékben, de a kormánypártban is.

Stabil győzelem – csökkenő részvétel mellett

Kapcsolódó

Ahogy a szavazatok számolása áll, a május 11-i parlamenti választáson Edi Rama Szocialista Pártja ismét megszerezte a mandátumok többségét – a szavazatok több mint 50%-át –, ami lehetővé teszi számára, hogy zsinórban negyedszer alakítson kormányt. A 2025. évi parlamenti választások eredményéből – ahogy Felde Bence fogalmaz – két dolog vehető biztosra: Edi Rama és pártja a szavazatok abszolút többségének megszerzésével úgy alakíthat sorozatban negyedszerre is kormányt, hogy a korábbi 12 év legmagasabb (körülbelül 79 mandátum) felhatalmazásával rendelkezik, amely mellett az elmúlt választásokon is körvonalazódni látszódó de facto kétpártrendszer ismét megszilárdult.

A részvétel ugyanakkor történelmi mélypontra, 42%-ra esett vissza – ez még a COVID-időszakban mért 46,32%-os részvételt is alulmúlja. A Nyugat-Balkán szakértő szerint annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság 2022. évi döntése értelmében a parlamenti választásokon először szavazhattak külföldről a diaszpóra tagjai, a részvételi arány még így is elmaradt a korábbi évekétől. Ennek okait majd az adatok részletes elemzését követően lehet megállapítani, de már 2021-ben is látszódott, hogy a választási rendszerbe beemelt preferenciális elemek miatt magasabb volt az érvénytelen szavazatok száma (kb. 83 ezer), és a botrányokkal tovább polarizálódó társadalomban sokan dönthettek a távolmaradás mellett.

Botrányok és politikai kontroll

A kampányidőszakot a politikai feszültségek és a korrupciós ügyek dominálták. A Különleges Ügyészség (SPAK) több politikai vezető – köztük az ellenzéki Sali Berisha (Demokrata Párt), Ilir Meta (volt államfő) és kormánypárti Erion Veliaj, Tirana polgármestere – ellen indított eljárást. Veliaj ügye különösen érzékeny volt, hiszen Tirana a parlamenti mandátumok negyedét adja. Tehát, a főváros rendkívüli súllyal bír az országos választásokon.

Nem volt egyértelmű, hogy a Erion Veliaj szocialista politikus ellen indított eljárás milyen hatással lesz a választói bázisra. Egyrészt értelmezhető volt afelől, hogy – Ilir Meta volt államfő elleni vádak, valamint Sali Berisha házi őrizetbe helyezése után – a kormányfő által többször hangoztatott független intézményrendszer előtt a szocialista párt politikusai sem kivételek; másrészt viszont ez az ellenzéki narratívába is illeszkedett, miszerint Albániában a szervezett bűnözés és korrupció a legmagasabb szinteket is eléri. Különösen érzékeny volt ez annak fényében, hogy az ügy pár hónappal az uniós csatlakozási klaszter megnyitását követően robbant ki – ugyanakkor az eredményekből is látszik, hogy az ügy(ek) nem égtek rá a kormánypártra – fogalmazott Felde Bence.

A korrupciós vádak Albániában sem képviselnek olyan súlyt a választók megítélésben, hogy választásokat döntsön el, főleg abban az esetben, ha minden politikai oldalt érintenek.

Erion Veliaj (K) tiranai polgármestert kikísérik hivatalából, korrupció és pénzmosás gyanújával letartóztatták Tiranában 2025. február 10-én
Erion Veliaj (K) tiranai polgármestert kikísérik hivatalából, korrupció és pénzmosás gyanújával letartóztatták Tiranában 2025. február 10-én
Kép: AFP

Uniós csatlakozás: cél vagy retorika?

Bár a 2020-as választási reform lehetővé tette a preferenciális szavazást, a rendszer továbbra is jelentős mértékben korlátozza a választói befolyást a képviselők személyére.

Kritikusok szerint a preferenciális elemek választási rendszerbe történő bevezetése nem volt elegendő. Sőt, tekintettel arra, hogy a választási listák első harmada zárt maradt, a pártvezetők teljes ellenőrzést gyakorolhatnak a kulcsfontosságú pozíciók felett, míg a második kétharmadban voltaképpen a vezetéshez hű politikusok között folytatódott a verseny – mutatott rá Felde Bence. 

Hozzátette: miközben Edi Rama és a Szocialista Párt kampánya a 2030-as uniós csatlakozás víziójára, valamint infrastrukturális és igazságügyi reformokra épült, az ellenzék – élén Sali Berishával – inkább a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést, illetve az uniós tagság előfeltételeként szükséges reformokat hangsúlyozta, azonban láthatóan kevesebb társadalmi támogatottsággal. 

Az EU-tagság továbbra is széleskörű társadalmi konszenzus tárgya: az Eurobarometer 2024. adatai szerint a lakosság több mint 83%-a támogatja a csatlakozást. Edi Rama és a Szocialista Párt már a kampány korai szakaszában központi témává emelte az Európai Unióhoz való csatlakozás fontosságát, kampányát pedig különösen segítette, hogy a választásokat megelőző nyolc hónapban három csatlakozási klasztert – összesen tizenhat fejezetet – nyitottak meg az EU-val – emelte ki a szakértő. Ugyanakkor szerinte a 2027-es tárgyaláslezárási cél inkább politikai kommunikációs eszköz, semmint realista forgatókönyv, mivel a folyamat további haladása nemcsak Albánián, hanem az európai tagállamok belső politikai dinamikáin és az intézményrendszer értékelésén is múlik.

Edi Rama a média képviselőivel beszél, miután szavazott a 2025. május 11-i tiranai parlamenti választásokon
Edi Rama a média képviselőivel beszél, miután szavazott a 2025. május 11-i tiranai parlamenti választásokon
Kép: Reuters / Florion Goga

Kilátások, amik inkább kérdőjelek

A választás tehát megerősítette a Szocialista Párt dominanciáját, de az eredmények mögött egy egyre inkább polarizálódó társadalom, formálódó kétpártrendszer és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos nyitott kérdések állnak. Bár a 2030-as EU-csatlakozás jelenleg inkább politikai célkitűzés, mint realitás, a társadalmi támogatottság és a geopolitikai környezet fenntarthatja Albánia európai törekvéseit.