Bár a jobboldali ellenzéki pártok nagy ellenállására számíthat, Nagy-Britannia baloldali kormánya most új, elszánt parlamenti csatákra készül, mivel rövidesen olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek ismét közel viszik a szigetországot az Európai Unióhoz.

Elsöpörték a kilépés urait, gyorsul a közeledés

Miután tavaly nyáron Keir Starmer Munkáspártja megnyerte a választásokat, amivel 14 évnyi hatalom után megbuktatták a konzervatívokat, azonnal hozzálátott a kapcsolatok újjáépítéséhez a 27 tagú EU-val. Fő motivációja, hogy

fellendítse Anglia gyenge gazdaságát, ami a Brexittel került lejtmenetbe.

Starmer tavaly gazdasági megállapodást kötött az unióval, hogy életet leheljen a kereskedelembe az élelmiszer- és növényexportra vonatkozó bürokrácia enyhítésével. Megegyeztek abban is, hogy kidolgoznak egy új villamosenergia-megállapodást, amely integrálná az Egyesült Királyságot az EU belső piacába, az energiaköltségek csökkentése érdekében. Eközben szavaztak a brit demokraták javaslatáról, amely felszólította a kormányt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a vámunió újracsatlakozásáról.

Tavaszig megvívják a belháborút

Most viszont már

törvényi szintre emelnék az EU-s kapcsolatok helyreállítását,

amit – dacára, hogy a Munkáspárt elsöprő többséggel rendelkezik a parlamentben, – várhatóan hevesen elleneznek majd az ellenzéki pártok. Azaz a  szélsőjobboldali reformpárt és a konzervatívok, akik kivezették az országot az európai közösségből.

A vadonatúj tervezet szerint a britek bizonyos területeken szorosan igazodnának az EU szabályaihoz, amiről egy kormánytisztviselő az AFP-nek sejtelmesen úgy fogalmazott, hogy „egy mechanizmust biztosítanának” az összehangoláshoz. A brit kormány reményei szerint tavasszal vagy nyáron már bevezethetik a jogszabályt, ami egybeesne a 2016 júniusában tartott Brexit-népszavazás 10. évfordulójával.

Nyögik a  veszteségeket a polgárok

Az angliai közvélemény-kutatások rendszeresen azt mutatják, hogy

a legtöbb polgár sajnálja az EU-ból való kilépést,

és kudarcnak tekinti a Brexit-projektet. A veszteség ugyanis jelentős: a költségvetés tavaly 90 milliárd font (több mint 39 ezer milliárd forint) adóbevételtől esett el, a GDP visszaesése lakosonként 2700-3700 fontba (~1,2-1,7 millió forintba) kerül évente.

Ezzel együtt a kormány egy része arra hajlik, hogy nem tüzelik tovább az évek óta lángoló Brexit-vitát, hanem

egy „igazságosabb, szocialista Nagy-Britanniát” hoznak létre az EU-n kívül,

de szoros együttműködésben. Abban bíznak, hogy a kapcsolatok fellendítésével 2040-re 9 milliárd fontot (közel 4 ezer milliárd forintot) nyer a gazdaságuk – idézi az Euractiv.

Mindenki ráfizetne a szuverén törekvésekre

Megírtuk: a populista jobboldali pártok időről időre felvetik az EU-ból való kilépést több országban, ám ez a valóságban kevésbé politikai, mint inkább kőkemény gazdasági kérdés.

Németországban a szélsőjobboldalinak minősített  AfD párt választási programjai épülnek arra, hogy fő nyugati partnerünknek Dexitre van szüksége, az eurózóna elhagyásával. Orbán Viktor pártszövetségesei a Brexithez hasonló népszavazás felhatalmazásával egy új európai közösséget alapítanának, ami az EU-t egy „gazdasági és érdekcsoporttal (WIG)” váltaná fel, és egy új, stabil nemzeti valuta bevezetését hozná.

Ám a németek alaposan ráfizetnének: a döntés többe kerülne, mint a Brexit, és súlyos gazdasági  válsággal, a jólét tartós elvesztésével számolhatnának a kölni Gazdaságtudományi Intézet (IW) szerint. Eszerint mindössze öt év alatt a bruttó hazai termék 5,6 százalékkal, vagyis körülbelül 690 milliárd euróval (~265 ezer milliárd forinttal) zuhanna, miközben 2,5 millió  munkahely szűnne meg.

A német nagyvállalatok, például a Mercedes nyíltan kiálltak az AfD Dexit-javaslata ellen
A német nagyvállalatok, például a Mercedes nyíltan kiálltak az AfD Dexit-javaslata ellen
Kép: Getty Images, Thomas Niedermueller

Trump dirigálna, de nem mindenki bólogat

Nemrég Ausztria is felháborodott: miután Donald Trump próbált nyomást gyakorolni nyugati szomszédunkra, hogy Magyarország, Olaszország és Lengyelország mellett lépjenek ki az EU-ból, a sógorok kijelentették: eszük ágában sincs az Öxithez, és Trump beleszólását az európai rendbe elsöprő arányban elutasítják. 

A kilépést leginkább a szintén a Patrióták Európáért közösséghez tartozó, nacionalista Osztrák Szabadságpárt firtatja, de a számítások szerint ezzel évente 24-47 milliárd eurós (~9-18 ezer milliárd forintos) veszteség érné a gazdaságot, ami az állampolgároknak fejenként havonta 500 euróval (~193 ezer forinttal) kevesebb pénzt hozna.

Magyarországon is forró téma az uniószkepticizmus, amiről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „Abban a pillanatban, hogy Magyarországnak előnyösebb, hogy kívül van, mint belül, akkor ki kell lépni”, és szerinte

el fog jönni az idő, amikor a kérdést újra kell értékelni. 

A Bloomberg egyik korábbi elemzése szerint a Brexithez hasonló „politikai baleset” Magyarországon bár kevésbé költséges, ám nagyon szimbolikus jelentőséggel bírna, tekintve, hogy hazánk egykor az EU hidegháború utáni sikeres bővítésének egyik példaképe volt. 

Kapcsolódó