"Tavaly a több mint 3,5 millió telefonos érdeklődést számláló kereslet éves szinten 5 százalékkal nőtt, a 2023-as szintet pedig 24 százalékkal haladta meg. Legutóbb a pandémia után, a 2021-es rekordévben volt erősebb az eladó lakások és házak iránti érdeklődések száma országos szinten. Az elmúlt év egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ingatlanpiaci növekedés súlypontja eltolódott a fővárosból" – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A fővárosban lévő eladó lakások és házak iránti kereslet 2025 egészében 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor a vármegyeszékhelyek és megyei jogú városok 5 százalékos növekedést könyvelhettek el, a kisebb városok eladó lakóingatlanjai iránti kereslet közel 12 százalékkal nőtt, a községekben pedig több mint 16 százalékos keresletélénkülés történt éves összevetésben.

Meglepetés a kínálati oldalon

Decemberben novemberhez képest 2024 végén 37 százalékkal esett vissza az új hirdetések száma a karácsonyi időszakban, idén decemberben pedig több mint 21 ezer meghirdetett eladó lakással és házzal csak 31 százalékkal csökkent a friss kínálat az előző hónaphoz képest.

Éves szinten viszont 20 százalékkal több hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, A decemberi hónapokban utoljára ennél nagyobb friss kínálattal pedig csak 2021-ben találkozhattak a vevők.

"A kínálati oldal élénkülése nem csak a decemberi hónapokra vonatkozó hároméves rekord miatt érdekes, hanem azt is jelzi, hogy az eladók tudatosan készülnek 2026 elején újra meginduló keresleti hullámra" – értékelte a lakáspiaci folyamatokat az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint az eladást tervezők bizakodását három konkrét, januártól élesedő változás táplálja.

  1. Elsőként a közszolgálatban dolgozók fejenként 1 millió forintos lakáscélú vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ami extra keresletet generálhat a piacon.
  2. Másodsorban januártól a külterületi lakóingatlanokra és zártkertekre is kiterjed a kedvezményes, 3 százalékos kedvezményes Otthon Start-hitel lehetősége, ami olyan ingatlanokat is piacképessé tesz, amelyek korábban csak készpénzért voltak eladhatók – általában nyomott áron.
  3. Végül a februártól életbe lépő társasházi építményjog egyszerűsítheti az új építésű lakások tervasztalról történő vásárlását, ami az újlakás-piacon érezhető keresletélénkülést okozhat.

Az árak tekintetében viszont óvatosak a várakozások

Bár 2026 első negyedéve több ok miatt is forgalmasnak ígérkezik, az árak tekintetében a felemásak a tendenciák. A decemberi 0,1 százalékos havi árcsökkenés világos üzenet a piac számára: a vevők elérték a fizetőképességük felső határát. A 2025-ben tapasztalt tempós áremelkedés megismétlődése nem valószínű, mivel a piac már beárazta az eddig megismert kedvezményeket.

Az áremelkedésnek idén leginkább a keresetek emelkedése adhat támaszt legfőképp a hitelezésen keresztül. A képet viszont gazdasági kockázatok is árnyalják. Az ingatlan.com szakértője példaként említette az elmúlt napokban kirobbantott venezuelai  válságot, ami nemzetközi energiapiacokon és az infláción keresztül a kamatszintek változásán át akár a lakáspiacra is begyűrűzhet.

Balogh László szerint 2026 első fele várhatóan már nem a drasztikus drágulásról, hanem a kínálatbővülésről és a forgalom növekedéséről szól majd. „Várakozásaink szerint akár 160 ezer adásvétellel is zárhatta a lakáspiac a 2025-ös évet, ezért ha újabb váratlan fordulat nem történik hazai és nemzetközi fronton, akkor idén legalább 155-160 ezer adásvétellel számolhatnak a lakáspiacra lépő vevők és eladók” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.