Január végére ismét látványosan megugrott a kórházak tartozásállománya. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az intézmények és háttérintézményeik 76,8 milliárd forint adósságot halmoztak fel 2026. január 31-ig. A kép azonban ennél is durvább: Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak megerősítette, hogy az egyetemi klinikákkal együtt a teljes kórházi adósságállomány január végén meghaladta a 109 milliárd forintot.

A december végi számokhoz képest ez érdemi növekedés. 2025. december 31-én a MÁK nyilvántartása szerint 67,2 milliárd forint volt a tartozás, az egyetemi klinikákkal együtt pedig 95,5 milliárd forint. Egyetlen hónap alatt tehát a teljes egészségügyi ellátórendszerben több mint 13 milliárd forintos emelkedés történt.

Az orvosegyetemek tartozása 2026. január 31-én:

  • Semmelweis Egyetem: 2 milliárd forint;
  • Debreceni Egyetem: 10 milliárd forint;
  • Szegedi Tudományegyetem: 10,2 milliárd forint;
  • Pécsi Tudományegyetem: 10,3 milliárd forint;

Az államkincstár adatai szerint januárban az adatszolgáltatásra kötelezett 533 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 181, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 95 intézmény rendelkezett.

Úton a 80 milliárdos injekció

Legkésőbb február 28-ig kell megérkezni 80 milliárd forintnak a kórházakba azért, hogy a gazdasági vezetők asztalán összegyűlt kifizetetlen számlákat rendezni tudják, ezt egy február elején a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben rögzítette a kormány, erről itt írtunk bővebben.

Kapcsolódó

A számok mögött beszállítói láncok, likviditási kényszerek és halmozódó kockázatok húzódnak meg. Az orvostechnikai cégek hónapokon át finanszírozzák az állami egészségügyi rendszer működését, miközben maguk is piaci környezetben, inflációs nyomás alatt léteznek.

Rásky László lapunknak úgy fogalmazott, az orvostechnikai beszállító cégek azt jelezték felé, hogy a konszolidáció, vagyis az adósságok kifizetés rendben zajlik. Néhány olyan visszajelzést kapott csak, ami szerint az egy-egy cég a tavaly év végén nyilvántartott, lejárt kintlévőségei az elvárt 80 százalékos aránynál jóval kisebb mértékben csökkentek.  

Arra a kérdésre, hogy milyen sorvezetőt kapnak az intézmények az adósságrendezéshez, az OSZ főtitkára kiemelte: a Magyar Közlönyben megjelent rendelet pontosan leírja, hogy mely tartozásokat milyen sorrendben kell kiegyenlíteniük az intézményeknek. Mivel azonban a  kórházak nem kapták meg a tavaly év végi teljes lejárt adósságuk kompenzációját, korlátozottan ugyan, de van tér az egyéni mérlegelésnek.

Úgy tudja az orvostechnikai cégeket képviselő főtitkár, hogy minden tartozással rendelkező intézmény kapott konszolidációs forrást, jellemzően a tavaly év végi lejárt adósságának a 82,7 százalékát. 

Eltérések csak azoknál az intézményeknél mutatkoztak, amelyek korábban már vagy kaptak bizonyos forrásokat, vagy éppen azoknál, akik kimaradtak a kompenzációból.

Jó lenne, ha 35 milliárd forint alatt maradna az adósság

Az idei évvel kapcsolatban azt mondta, maximálisan elégedett csak akkor lenne természetesen, ha a kórházak az orvostechnikai beszállítóknak mindig időben fizetnének és nem görgetnék maguk előtt a tartozásokat. 

A legnagyobb realitás Rásky László szerint 2026-ra az lenne, ha év végéig 30-35 milliárd forint fölé nem emelkedne a kórházi adósságok összege.

Ha ennél arányaiban jelentősen magasabb lesz a tartozásállománya az intézményeknek, akkor határozottan bele kell majd nyúlni a rendszerbe. Ugyanakkor a tényleges számokat még sok minden befolyásolhatja: az egészségügyi infláció, a kórházak teljesítményének alakulása, és természetesen az idei 80 milliárdos pluszforrás tényleges felhasználása is. A következő hónapok döntik el, hogy a 2026-os év a tartozások féken tartásáról vagy egy újabb adósságspirál kezdetéről szól majd.