A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány átfogó okosváros-indexet készített Budapestre vonatkozóan több száz, nyilvános idősoros adat felhasználásával. Az eredmények alapján Budapest több területen is előrelépett, például a pandémia után az életminőség dimenzióiban. A nemzetközi összehasonlításban alacsony szinten lévő önkormányzás mutatói is javultak, a környezet állapota pedig inkább stagnál és néhány korábban javuló folyamat is megtört. 

Ellenben a legsúlyosabb, rendszerszintű probléma a lakhatás ügye. A nagyvárosok globális versenyében a lakhatás, a mobilitás és a humán tőke a valódi tényezők, döntően ezek határozzák meg, hogy város hosszú távon bevonzza-e vagy elveszíti-e a fiatal, képzett embereket. Ebben az értelemben Budapest nem kirívó eset az egész Európai Uniót tekintve, hanem csupán erősíti a mintázatot.

Mire jó az okosváros-index?

Az okosváros-index egyrészt tükröt tart arról, hogy milyen minőségű adatok állnak rendelkezésre az egyértelműen legfontosabb területek tényleges állapotának megismeréséhez. Másrészt irányt is mutat, ahol romló tendencia vagy elmaradás látszik, így közelebb juthatunk ahhoz, hogy lakosságnak, az üzleti szférának és a városvezetésnek közös „valóságérzékelése” legyen. 

De mi is az az okosváros?

Mielőtt megmutatnánk a legfontosabb adatokat, érdemes tisztázni, hogy mit is jelent az okosváros (smart city) fogalma. A kifejezésen eredetileg a digitális technológiák olyan „okos” alkalmazását értették, ami a városi szolgáltatások hatékonyságának és kényelmének növelését, illetve az üzemzavarok és balesetek számának csökkentését célozta. 

Ehhez képest mára az okosváros fogalma kibővült, hiszen olyan intézkedések gyűjtőhalmazává vált, amelyek általánosabban a városi életminőség javítását célozzák meg és középpontjában az ember és az élhető városi környezet áll. Összességében tehát a digitális technológia használata kiegészült az erőforrásokkal való tudatosabb gazdálkodással, ezzel pedig a fenntarthatóság is az okosváros koncepciók szerves részévé vált. 

Budapest is megalkotta a „Smart Budapest: Okos város” keretstratégiáját, amelyhez hasznos mutatórendszerként szolgál az okosváros-index. Érdemes megjegyezni, hogy a Smart Budapest előzményeként 2013-ban fogadták el a Budapest 2030-at, amely nagy hangsúlyt fektet az élhetőség, a fenntarthatóság és a hatékonyság területeire, azaz már „okos városfejlesztési tervnek” tekinthető.

Okosabb lett Budapest, de kevés az innováció

A Smart Budapest Index friss, 2025-ös jelentése szerint a főváros összteljesítménye az elmúlt években javult, de a számok mögött egy ellentmondásos város rajzolódik ki: Budapest sok területen erősödik, miközben néhány alapvető, rendszerszintű problémát továbbra sem tud kezelni. Ezek közül a legsúlyosabb a lakhatás, amely ma már nemcsak szociális, hanem versenyképességi kérdés is.

De először nézzük meg Budapest gazdaságát, amellyel úgy tűnik, hogy minden rendben van: magas a foglalkoztatottság, nőnek a jövedelmek, sok a felsőfokú végzettségű lakos, és jelentős a tudásintenzív munkahelyek aránya. A K+F-beruházások és a kutatói létszám is érdemben nőtt. 

A gond azonban az, hogy mindez csupán a nemzetközi gazdasági életben egy végrehajtó szerepet hangsúlyoz, vagyis az itteni tevékenységek összessége általánosságban nem fordul át elég új termékbe, márkába és szabadalomba. A nemzetközi szabadalmi aktivitás tartósan az EU-átlag alatt van, miközben a magas technológiájú export főként multinacionális cégekhez kötődik. Budapest jó hely a munkára – de kevésbé jó hely az áttörő innováció megszületésére.

Az életminőség javult, a lakhatás romlott

A gazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza az életminőséget, amelynek mutatói azonban örvendetes módon javultak 2018 és 2024 között, főként persze a pandémia utáni visszapattanásnak köszönhetően. A kulturális élet újraéledt, a bűnözés nem ugrott meg tartósan, a várható élettartam visszatért a járvány előtti szint közelébe. 

Ugyanakkor az egészségügyi alapellátás lassú eróziója jól látszik: egyre kevesebb háziorvos jut egyre több emberre. Ez nem látványos összeomlás, hanem klasszikus városi fáradás, amely szintén egész Európában jellemző, elég csak a hosszú várólistákat megnézni.

Az életminőség egyik markáns tényezője maga a lakhatás kérdése, amelyben a jelentés készítői szerint Budapest egyértelműen rosszul teljesít. Európai összehasonlításban is rendkívül kevés új lakás épül, miközben sok ingatlan áll üresen. A belső városrészekben a szabályozási környezet gyakorlatilag befagyasztotta a megújulást. Ez nemcsak megfizethetőségi probléma: a lakhatási válság közvetlenül hozzájárul a fiatal, képzett lakosság elvándorlásához, és hosszú távon Budapest nemzetközi súlyát is csökkenti.

Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével beszélgettünk

A témához kapcsolódik még a "Budapest nem fontos – a kormányt csak az érdekli, hogy arra költse a pénzt, amire akarja" c. interjúnk, amelyben
Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével beszélgettünk. Nem csupán az elmúlt évet tekintettük át, hanem évtizedes távlatban néztük meg, merre halad a magyar főváros.

Környezet és hangulat

Manapság szinte mindent visz a fenntarthatóság, nem véletlenül ez is hangsúlyos szerepet kap egy okosváros működtetésében. Budapesten jelenleg a környezeti mutatók összességében stagnálnak, sőt, a levegőminőség egyes elemei romlani kezdtek, a hulladékgazdálkodásban az új rendszer eredményei ellentmondásosak. Különösen súlyos probléma, hogy az ivóvíz ólomszennyezettségéről a városnak gyakorlatilag nincs használható adata.

Pozitív fejlemény még, hogy az önkormányzati lakásállomány nőtt, a közösségi költségvetés intézménye megerősödött, és a lakosság bevonása a döntéshozatalba érzékelhetően javult. Ezek valódi okosvárosi elemek, ugyanakkor a fővárosi és kerületi önkormányzatok költségvetési mozgástere nemzetközi összevetésben kirívóan alacsony. 

Miközben a várossal szembeni elvárások nőnek, az eszközök szűkülnek – ez hosszabb távon fenntarthatatlan pálya. Itt említhetjük meg tipikus példaként, hogy a főváros legnagyobb rehabilitációs projektjeit, mint a Budai Várnegyed és a Városliget megújítását, illetve funkcióbővülését a kormány kivette az önkormányzat kezéből, vagyis a lakók helyi képviselői nélkül döntenek korszakalkotó projektekről.

Mi lesz most?

A jelentés legfontosabb üzenete nem az, hogy Budapest „okos” vagy „nem okos”, hanem az, hogy a nagyvárosok globális versenyében három tényező dönt: lakhatás, mobilitás, humán tőke. Ezek közül kettőnél Budapest már most is feszített pályán mozog. A számok alapján most még van mozgástér. A kérdés az, hogy lesz-e politikai, intézményi és társadalmi támogatás, amely jelenleg meglehetősen kétséges.