Az építőipar a legkockázatosabb ágazat, a csődráta a kétezres évek egészében szignifikánsan meghaladta a nemzetgazdaság egészére jellemző értékeket, sőt ebben az ágazatban a leggyakoribb a vállalati csőd. Egy végelszámolásra csaknem két felszámolás jut, ami azt jelenti, hogy az építőipari vállalkozások az átlagosanál jóval ritkábban választják a megszűnés tisztességes módját, viszont az átlagosnál gyakrabban hagynak maguk mögött eladósodott cégeket - állapítja meg a GKI legújabb elemzése.

Korrupció mindenhol

Az építési piacon a verseny nemcsak kiélezett, de sokszor tisztességtelen, benne a fekete foglalkoztatással, a munkaügyi-munkavédelmi előírások be nem tartásával, az adózás elkerülésével, korrupcióval, irreálisan alacsony vállalási árakkal, az alvállalkozók megkárosításával, megrendelői trükkökkel és kontár kivitelzéssel - sorolják a piac jellemzőit az elemzés készítői. A közbeszerzési korrupció, a kartellek, a körbenyerés alkalmazása széles körben regisztrálható, de nem elhanyagolható mértékű a vállalatokon belüli korrupció sem - szögezik le az elemzők.

A kontár kivitelezéshez hozzájárul, hogy az egyes tevkenységek folytatásához előírt szakmai végzettségi követelmény több esetben elavult. Az építési piac szereplői között az utóbbi időben nagyfokú bizonytalanság alakult ki a kiterjedt lánctartozás, a gyenge fizetési fegyelem, a csődbe vitt vállalkozások más néven való újraalakítása és az elviselhetetlenül hosszú bírósági jogorvoslás miatt. Ez a bizalomhiány növeli a működési kockázatot és a működési költségeket és csökkenti a tevékenység presztízsét. A bizalom visszaállítása csak egy időigényes és komplex folyamat eredménye lehet - hangsúlyozzák.

Miért van 3 cége a tipikus építési vállalkozónak?

Az ágazat egészségtelen struktúrájával, a papíron több mint 97 ezer építőipari "céggel" kapcsolatban az elemzés megjegyzi, 2010 végén már a KSH is csak 68,7 ezer céget tartott működőnek, a GKI becslése ugyanekkor 66 ezer volt. Ennyien tartottak legalábbis rendszeres kapcsolatot az adóhivatallal és teljesítették legalább részben az adminisztratív kötelezettségeiket. Vagyis a a regisztrált cégek 29 százaléka még a cégszerű működés minimumát sem tudta felmutatni.

Mint írják, egy "közmondás" szerint a a tipikus magyar építési vállalkozónak 3 cége van: egy működik, egyet felszámolnak, egyet pedig most alapít. A GKI becslése szerint a valódi vállakozó kör jelenleg 40-45 ezerre becsülhető. Kiemelik, csaknem bizonyosnak látszik, hogy a túlzott magyar vállakozói létszám is hozzájárul az óriási alvállalkozói rendszer és a tartozási lánc fennmaradásához, és főként a kkv-k körében ellehetetleníti a tőkefelhalmozást.

Ki lesz a jövő megrendelője?

2012-ben az építőipar 3 fő megrendelői körének - lakosság, közszféra, vállalkozások - építési kereslete egymástól eltérően fog mozogni. A lakásépítés tovább fékeződik, sem a keresleti, sem a finanszírozói oldalon nem várható változás, a terület teljesítménye tovább esik. A GKI 2012-re 11-13 ezer új lakás átadását prognosztizálja.

A lakásfelújítások terén elképzelhető némi bővülés  a pályázati források miatt. A vállalati beruházások elsősorban az exportorientált feldolgozóipari szektorokban élénkülnek, a hazai keresletre alapozó területeken viszont nem. Érdemi beruházás-növekedés az EU forrásokra támaszkodó fejlesztéseknél képzelhető el, de ennek a korábbinál hatékonyabb forrás-gazdálkodás megvalósulása a feltétele.

A KSH az első három negyedévben az építőipari termelés 10,6 százalékos csökkenését regisztrálta,  a visszaesés kialakulásában a nagyberuházások elmaradása és a lakásépítés csökkenése játssza a fő szerepet. A szerződésállomány volumene szeptember végéig csaknem 40 százalékos csökkenést mutat, ami a meglehetősen barátságtalan beruházási klímával igen nehéz évet jósol az ágazat számára 2012-ben - fogalmaznak az elemzők.