A parajdi sóbányában kibontakozó incidens az erdélyi településre irányította a közvélemény kitüntetett figyelmét – ami nem csoda, hiszen gazdasági, turisztikai, kulturális és természeti megvilágításból szemlélve is súlyos és összetett katasztrófa következett be május végén.

De milyen körülményrendszer, okok és következmények jellemzik ezt a sóvidéki vészhelyzetet? S mi lehet a megoldás?

Mi történt eddig?

Május utolsó napjaiban tört be ismét a parajdi sóbányába a felette folydogáló patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét. A víz utat talált a tárnákba, a föld alatti mentésben dolgozóknak ki kellett jönnie onnan. Nicusor Dan államfő azt ígérte, a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig részben vagy egészben, de legalább a turizmus számára megpróbálják megmenteni. A bányahelyzet már odáig fajult, hogy evakuálásokhoz kellett folyamodni, de gátépítéssel, homokzsákokkal is elkezdtek védekezni egy esetleges árhullám ellen. A hatóságok 16 településen tartják fenn a vészhelyzetet, nem pusztán a lakosság, hanem az élővilág is a parajdi vészhelyzet kárvallottjává vált.

Már a bányakatasztrófa első óráit követően megszólalt Bogdan Ivan román gazdasági miniszter, aki úgy vélte, a bajt részben a környezetvédelmi intézkedések és a hódok tevékenysége okozták. Állítása nyomán a Korond-patak vízszintjének szabályozását akadályozta a természetvédők által támogatott hódpopuláció, valamint a szigorú környezetvédelmi előírások. Ezek miatt szerinte nem tudták megfelelően elvezetni a vizet, ami hozzájárult a bánya szerkezeti instabilitásához és a beomláshoz.

Kép a parajdi sóbánya közelében csordogáló patakról, amelyet a heves esőzések miatt részben elöntött a víz 2025. május 28-án készült
Kép a parajdi sóbánya közelében csordogáló patakról, amelyet a heves esőzések miatt részben elöntött a víz 2025. május 28-án készült
Kép: AFP, Alex Nicodim

Erre reagálva a környezetvédők már visszautasították a vádakat, aláhúzva, hogy a bánya karbantartási hiányosságai sokkal nagyobb szerepet játszottak a történtekben.

Június elején, amikor egy marosvásárhelyi szakértővel átfogóan körüljártuk a bányabaleset ökoszempontjait, Hajdu Zoltán lapunknak rögzítette „az, hogy a hódok a hibásak a parajdi sóbányában történtekért, az a vicckategóriába tartozik”. A Focus Eco Center elnöke összefoglalta a kialakult probléma kontextusát, és elárulta, mi a történtek tanulsága zöld szemmel.

Azóta, június 19-ére kiderült, a legfrissebb fejlemények alapján a hódok is pusztulni kezdtek Parajdon. Mivel újabb beszakadások történtek a sóbánya környékén, egyre katasztrofálisabbá formálódik a helyzet. Az ismételt omlások nyomán sólé ömlött a Korond-patakba, miközben a felszín alá két helyen is édesvíz tört be, ezáltal a patak sótartalma tovább nőtt. A Kis-Küküllőn a halállomány már abszolút kipusztult, így a folyó lényegében haldoklik. Noha mindeközben zajlanak a patak vízelterelését célzó munkálatok és a folyó vízminőségének napi kétszeri mérése.

Komoly érvágást jelent a Parajdon élőknek, hogy a turizmusnak befellegzett eddigi formájában. Alternatívaként úgy döntöttek, a parajdi sósfürdő júliusban újra megnyit, hogy a turisták visszatérjenek a vendégek nélkül maradt székelyföldi településre. Mint szerdán kiderült, a bányát elárasztó víz sókoncentrációja közelít a maximális telítettséghez, szinte 311 gramm literenként, így az nem fog több sót feloldani a bányaszerkezetből.

Haltetem a Kis-Küküllő vizében a Maros megyei prefektusi hivatal fotóján
Haltetem a Kis-Küküllő vizében a Maros megyei prefektusi hivatal fotóján
Kép: Facebook

Nagyon kedvezőtlen jövőképre kénytelen felkészülni a Kis-Küküllő térsége a szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget: ez a pusztulás pedig felér egy ciánkatasztrófával. A parajdi sóbánya térségében kialakult vízszennyezés következményeinek elhárításán túl megkezdték az elpusztult halak összeszedését és az ivadékok áttelepítését is. Már figyelik a magyar vízügyi szakemberek és a horgászok is a parajdi sóbánya-katasztrófa után Romániából hazánkba érkező víz minőségét: s kiderült, hogy habosítja a Marost a parajdi víz, ennélfogva óvatosságra intik a magyar gazdákat.

Kiváltó okok és bűnbakok

A miniszter kijelentései nemcsak félrevezetőek, de mélységesen felelőtlenek is 

– jelentette ki az Economx felvetésére a Greenpeace Romania, amelynek szakértői közös reagálásban fejtették ki meglátásaikat.

A bukaresti központú civilszervezet emlékeztetett, a ProPak Alapítvány a Védett Területekért (PPK, a parajdi sóstó összes Natura 2000-es területére vonatkozó kezelési terveket kidolgozó szervezet) szerint hódok számottevő jelenlétét nem azonosították, ezért nem javasoltak konkrét védelmi intézkedéseket erre az állatfajra vonatkozóan a területen.

„Ezek az állítások elterelik a figyelmet a valódi problémáról: a megfelelő karbantartás és az alkalmazkodás hiányáról az egyre szélsőségesebb időjárási eseményekhez, ami a román hatóságok feladata” – utaltak a gazdasági tárca vezetője által hangoztatottakra.

Drónfelvételen, ahogy a Korond folyó elárasztja a parajdi sóbánya egyes részeit és a keletkezett víznyelő üregeket a falu közelében 2025. június 2-án
Drónfelvételen, ahogy a Korond-patak elárasztja a parajdi sóbánya egyes részeit és a keletkezett víznyelő üregeket a falu közelében 2025. június 2-án
Kép: Reuters / Inquam Photos, Alex Nicodim

Mint elmondták: „ez az összeomlás a szélsőséges esőzések időszakában következett be, az évek óta növekvő éghajlati nyomás közepette.

Románia, Európa nagy részéhez hasonlóan, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb időjárási mintázatokat tapasztal – és az állami hatóságok nem képesek megfelelő megoldásokkal kezelni ezeket a kihívásokat, inkább a veszélyeztetett fajokra vagy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetekre hárítják a felelősséget” 

– szögezték le a szervezet szakértői.

Az extrém jelenségekkel tarkított klímaválság jelentősége

A Greenpeace romániai illetékesei azt gondolják:

A katasztrófa egyértelműen a nem megfelelő karbantartás és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás hiányának eredménye.

Kifejtették: „a bányák összetett szerkezetek, stabilitásuk a rendszeres ellenőrzéstől, a modern biztonsági szabványoktól és az ellenálló képességet biztosító intézkedésektől függ, különösen heves esőzések és árvizek idején. Az állatok vagy a környezetvédelmi jogszabályok hibáztatása aláássa az emberek és az ökoszisztémák védelmére irányuló erőfeszítéseket. Ezek a szabályozások a biztonság és az egyensúly garantálására szolgálnak, nem pedig az akadályok létrehozására.

Ez a helyzet valójában azt mutatja meg, hogy a szélsőséges éghajlati jelenségek mennyire megvilágítják az elavult infrastruktúra sebezhetőségét, és hogy milyen sürgető az alkalmazkodásba és az ellenálló képességbe befektetni” 

– húzta alá a szakértői gárda az Economxnak.

A drónnal készített felvételen a parajdi sóbánya 2025. június 18-án
A drónnal készített felvételen a parajdi sóbánya 2025. június 18-án
Kép: MTI, Kiss Gábor

Szerteágazó következmények és a jövő kihívása

A zöldszervezet hozzáértői elmondták, „a közvetlen hatások már láthatók: a közösségek elszakadtak az áramtól, a házak megrongálódtak, az áramkimaradások pedig a mindennapi életet befolyásolják. A területen átfolyó víz ma már magas sótartalommal bír, ami nagyon nehéz túlélési feltételeket teremt a növények és az állatok számára, károsítja a talajt és hatással van a mezőgazdaságra, valamint a helyi édesvízi ökoszisztémákra” – sorolták, előrevetítve:

„Hosszabb távon a kockázatok csak növekedni fognak, ha nem cselekszünk. Mivel az éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárás már gyakoribb és intenzívebb, valódi megoldásokra van szükségünk”

– tanácsolták.

Jelezték, „az egyes közösségek által kezelt megújuló energiarendszerek például megbízhatóan tudnak energiát biztosítani, a hálózat meghibásodása esetén, és segíthetnek a lokális katasztrófák utáni gyorsabb helyreállításban”. 

Az ellenálló képességbe való befektetés már nem opcionális, hanem mind az emberek, mind a természet számára szükséges. Sajnos a román kormány az új fosszilis tüzelőanyag-beruházásokat helyezi előtérbe, amelyek még rosszabbá teszik a helyzetet 

– állapította meg lapunk érdeklődésére a Greenpeace Romania.

Parajdi dráma: a szakértő szerint vicckategória, hogy a hódok a hibásak a sóbányában történtekért, épp ők lehetnek a megoldás

Évtizedek óta nem látott bányakatasztrófa lett úrrá Parajdon, ahol a sóbánya feladta a harcot: elöntötte a felgyülemlett víz, most pedig menthetik a menthetőt. Részletek.