A parajdi sóbányában kibontakozó incidens az erdélyi településre irányította a közvélemény kitüntetett figyelmét – ami nem csoda, hiszen gazdasági, turisztikai, kulturális és természeti megvilágításból szemlélve is súlyos és összetett katasztrófa következett be május végén.
De milyen körülményrendszer, okok és következmények jellemzik ezt a sóvidéki vészhelyzetet? S mi lehet a megoldás?
Mi történt eddig?
Már a bányakatasztrófa első óráit követően megszólalt Bogdan Ivan román gazdasági miniszter, aki úgy vélte, a bajt részben a környezetvédelmi intézkedések és a hódok tevékenysége okozták. Állítása nyomán a Korond-patak vízszintjének szabályozását akadályozta a természetvédők által támogatott hódpopuláció, valamint a szigorú környezetvédelmi előírások. Ezek miatt szerinte nem tudták megfelelően elvezetni a vizet, ami hozzájárult a bánya szerkezeti instabilitásához és a beomláshoz.
Erre reagálva a környezetvédők már visszautasították a vádakat, aláhúzva, hogy a bánya karbantartási hiányosságai sokkal nagyobb szerepet játszottak a történtekben.
Kapcsolódó
Június elején, amikor egy marosvásárhelyi szakértővel átfogóan körüljártuk a bányabaleset ökoszempontjait, Hajdu Zoltán lapunknak rögzítette „az, hogy a hódok a hibásak a parajdi sóbányában történtekért, az a vicckategóriába tartozik”. A Focus Eco Center elnöke összefoglalta a kialakult probléma kontextusát, és elárulta, mi a történtek tanulsága zöld szemmel.
Azóta, június 19-ére kiderült, a legfrissebb fejlemények alapján a hódok is pusztulni kezdtek Parajdon. Mivel újabb beszakadások történtek a sóbánya környékén, egyre katasztrofálisabbá formálódik a helyzet. Az ismételt omlások nyomán sólé ömlött a Korond-patakba, miközben a felszín alá két helyen is édesvíz tört be, ezáltal a patak sótartalma tovább nőtt. A Kis-Küküllőn a halállomány már abszolút kipusztult, így a folyó lényegében haldoklik. Noha mindeközben zajlanak a patak vízelterelését célzó munkálatok és a folyó vízminőségének napi kétszeri mérése.
Komoly érvágást jelent a Parajdon élőknek, hogy a turizmusnak befellegzett eddigi formájában. Alternatívaként úgy döntöttek, a parajdi sósfürdő júliusban újra megnyit, hogy a turisták visszatérjenek a vendégek nélkül maradt székelyföldi településre. Mint szerdán kiderült, a bányát elárasztó víz sókoncentrációja közelít a maximális telítettséghez, szinte 311 gramm literenként, így az nem fog több sót feloldani a bányaszerkezetből.
Kiváltó okok és bűnbakok
A miniszter kijelentései nemcsak félrevezetőek, de mélységesen felelőtlenek is
– jelentette ki az Economx felvetésére a Greenpeace Romania, amelynek szakértői közös reagálásban fejtették ki meglátásaikat.
A bukaresti központú civilszervezet emlékeztetett, a ProPak Alapítvány a Védett Területekért (PPK, a parajdi sóstó összes Natura 2000-es területére vonatkozó kezelési terveket kidolgozó szervezet) szerint hódok számottevő jelenlétét nem azonosították, ezért nem javasoltak konkrét védelmi intézkedéseket erre az állatfajra vonatkozóan a területen.
„Ezek az állítások elterelik a figyelmet a valódi problémáról: a megfelelő karbantartás és az alkalmazkodás hiányáról az egyre szélsőségesebb időjárási eseményekhez, ami a román hatóságok feladata” – utaltak a gazdasági tárca vezetője által hangoztatottakra.
Mint elmondták: „ez az összeomlás a szélsőséges esőzések időszakában következett be, az évek óta növekvő éghajlati nyomás közepette.
Románia, Európa nagy részéhez hasonlóan, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb időjárási mintázatokat tapasztal – és az állami hatóságok nem képesek megfelelő megoldásokkal kezelni ezeket a kihívásokat, inkább a veszélyeztetett fajokra vagy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetekre hárítják a felelősséget”
– szögezték le a szervezet szakértői.
Az extrém jelenségekkel tarkított klímaválság jelentősége
A Greenpeace romániai illetékesei azt gondolják:
A katasztrófa egyértelműen a nem megfelelő karbantartás és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás hiányának eredménye.
Kifejtették: „a bányák összetett szerkezetek, stabilitásuk a rendszeres ellenőrzéstől, a modern biztonsági szabványoktól és az ellenálló képességet biztosító intézkedésektől függ, különösen heves esőzések és árvizek idején. Az állatok vagy a környezetvédelmi jogszabályok hibáztatása aláássa az emberek és az ökoszisztémák védelmére irányuló erőfeszítéseket. Ezek a szabályozások a biztonság és az egyensúly garantálására szolgálnak, nem pedig az akadályok létrehozására.
Ez a helyzet valójában azt mutatja meg, hogy a szélsőséges éghajlati jelenségek mennyire megvilágítják az elavult infrastruktúra sebezhetőségét, és hogy milyen sürgető az alkalmazkodásba és az ellenálló képességbe befektetni”
– húzta alá a szakértői gárda az Economxnak.
Szerteágazó következmények és a jövő kihívása
A zöldszervezet hozzáértői elmondták, „a közvetlen hatások már láthatók: a közösségek elszakadtak az áramtól, a házak megrongálódtak, az áramkimaradások pedig a mindennapi életet befolyásolják. A területen átfolyó víz ma már magas sótartalommal bír, ami nagyon nehéz túlélési feltételeket teremt a növények és az állatok számára, károsítja a talajt és hatással van a mezőgazdaságra, valamint a helyi édesvízi ökoszisztémákra” – sorolták, előrevetítve:
„Hosszabb távon a kockázatok csak növekedni fognak, ha nem cselekszünk. Mivel az éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárás már gyakoribb és intenzívebb, valódi megoldásokra van szükségünk”
– tanácsolták.
Jelezték, „az egyes közösségek által kezelt megújuló energiarendszerek például megbízhatóan tudnak energiát biztosítani, a hálózat meghibásodása esetén, és segíthetnek a lokális katasztrófák utáni gyorsabb helyreállításban”.
– állapította meg lapunk érdeklődésére a Greenpeace Romania.
Parajdi dráma: a szakértő szerint vicckategória, hogy a hódok a hibásak a sóbányában történtekért, épp ők lehetnek a megoldás
Évtizedek óta nem látott bányakatasztrófa lett úrrá Parajdon, ahol a sóbánya feladta a harcot: elöntötte a felgyülemlett víz, most pedig menthetik a menthetőt. Részletek.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Az évtized üzlete volt, ha ilyen autót vett - sok magyar örülhet, hogy bevállalta az egykor lenézett márkát
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Dührohamot kapott a Tesla-vezér: 120 milliós bírság után az EU teljes megszüntetését követeli
Szijjártó nekiment a „nemzetközi pénzvilágnak”, Magyar Péter azonnal visszavágott
Leteszteltünk 18 szaloncukrot – mutatjuk, melyek idén a legfinomabbak
Sorsdöntő európai csúcstalálkozó jön: Macron, Zelenszkij, Starmer és Merz Londonba siet
Magyar Péter: Hallom, megérkezett hozzátok a közpénz-milliárdokon utazó vándorcirkusz
Alig van beosztva néhány orvos decemberben a Szent Imre Kórházban
Hihetetlen módszerekkel csalnak a tanulók a forgalmi vizsgán, majd veszélyeztetik a forgalmat az utakon