A parajdi sóbánya elöntése nyomán rendkívül magas sótartalmú víz került a környező vízfolyásokba, amelyek közvetetten a Maros folyóba, onnan pedig magyarországi területekre is eljuthatnak. Magyarországon az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Csongrád-Csanád Vármegyei Halászati Felügyelőség és a helyi horgászszövetségek is figyelemmel kísérik a helyzetet.

Miként a csongrádi horgászszövetség legutóbbi Facebook-posztjában is közölte:

jelen állás szerint a mért értékek nem lépik túl a határértékeket, és sem halpusztulás, sem egyéb súlyos szennyezésre utaló jelenség nem történt. Azonban a víz enyhe habosodása, amelyet a halőrök is észleltek, figyelmeztető jelként értékelhető.

A helyzet nemcsak a természetes vízi ökoszisztémákat fenyegeti, hanem hosszabb távon hatással lehet a mezőgazdasági termelésre is, különösen ott, ahol öntözés céljából a Maros vagy a hozzá kapcsolódó víztestek vizét használják.

Az Agroinfom ezért azt tanácsolja a környéken élő gazdáknak, hogy óvatosan járjanak el:

  • kövessék nyomon az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szervek közleményeit, különösen, ha a Marosból vagy kapcsolódó víztestekből nyernek vizet öntözéshez.
  • végezzenek saját méréseket is, főként sótartalomra vonatkozóan, mielőtt öntözésre használják a vizet.
  • ha lehetséges, ideiglenesen keressenek más, biztosan nem szennyezett vízforrást.

Ha ugyanis a magas sótartalmú víz eljut a mezőgazdasági területekre és öntözéssel bekerül a talajba, az hosszú távon szikesedéshez vezethet, illetve a teljes növényállományt is kipusztíthatja.

Kapcsolódó