A ciánkatasztrófához hasonló pusztulást okozhat Parajd

Semmilyen, még a tengeri élővilág sem tudna alkalmazkodni a megsokszorozódott sókoncentrátumú vízhez, amelyet a Kis-Küküllőben mértek – írja a Krónika.

Imecs István, halbiológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) doktorandusza szerint a sószennyezés gazdasági, szociális problémákat fog okozni a Kis- és Nagy-Küküllő mentén élő embereknek. Elmondása szerint a szennyezés a ciánkatasztrófához hasonló élővilág pusztulást fog okozni, amelyben nemcsak a halak, hanem a teljes makrogerinctelen élővilág (vagyis minden gerinctelen állat, ami a mederben él) kihalhat.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Az ökológiai katasztrófa nagyon nagy léptékű, és a Kis-Küküllő mentén élő emberi közösségek életét is befolyásolja, hiszen a magas koncentrációjú sós víz bekerült az altalajba, és a növények szervezetére is hosszú, beláthatatlan ideig fog hatni.

Azt is tudni kell, hogy a kutatók közül mindenkinek van szakmai magánélete, tehát ezt a munkát önkéntesen végezzük. Nagyon örülnénk, hogyha az állami intézmények a témát folyamatosan kommunikálnák hiszen ott van a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos halászati és vízi élővilágért felelős ügynökség, amely a halakért, a vízi élővilágért felel, aztán a vízügy, és más intézmények is működnek, de nem kapunk elég információt. Ezért a szakmai kíváncsiság és nyilván az elkeseredettség vezet minket arra, hogy mi magunk menjünk és próbáljunk adatokat gyűjteni

– magyarázta Imecs István.

A szakértő szerint a szennyezés a létező legextrémebb szinten van jelenleg, amelyhez semmifél élővilág nem tud alkalmazkodni, még a tengeri sem.

Ahogy már korábban is megírtuk, a szennyezés a Parajdi sóbányát elöntő víz hatására kezdett terjedni, és már másodfokú készültséget is el kellett rendelni miatta a Maroson és a Tisza alsó szakaszán is, mivel a romániai eredetű szennyezés már átlépte a határt és megjelent a Maros magyarországi szakaszán is.

A vízügyi hatóságok fokozott figyelemmel követik a helyzet alakulását. A szakemberek napi két alkalommal, összesen hat különböző mérési ponton ellenőrzik a folyóvíz sókoncentrációját.