Parajdi dráma: a szakértő szerint vicckategória, hogy a hódok a hibásak a sóbányában történtekért, épp ők lehetnek a megoldás

Az elmúlt napokban a parajdi sóbányával történtek a hazai médiafigyelmet is az ikonikus erdélyi községre, pontosabban az ottani víztömeg okozta bányaomlásra irányították.

Nem pusztán gazdasági, turisztikai és kulturális, de környezeti szempontból is súlyos következményekkel jár a székelyföldi települést sújtó természeti csapás. A problémához vezető ösvény azonban összetett kontextussal és számos okkal van kikövezve.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Miből származott a bányát érő baj?

Még múlt kedden, május 27-én köszöntött be a katasztrofális helyzet, amikor is a heves esőzések miatt megduzzadt Korond-patak medrét védő geofólia megsérült, és rendkívüli gyorsasággal kezdett ömleni lefelé a víz a sóbányába. Olyan fokú lett a baj, hogy a vízhozam másodpercenként 50 köbméterre duzzadt, és a szokásos volumen százszorosa zúdult le a járatokba. Ilyen hihetetlen vízmennyiséget ráadásul a helyiek sem láttak az elmúlt 30 évben.

Hétfőn írtuk meg, hogy Bogdan Ivan román gazdasági miniszter úgy látja, a bekövetkező katasztrófát részben a környezetvédelmi intézkedések és a hódok tevékenysége okozták. Állítása nyomán a Korond-patak vízszintjének szabályozását akadályozta a természetvédők által támogatott hódpopuláció, valamint a szigorú környezetvédelmi előírások. Ezek miatt szerinte nem tudták megfelelően elvezetni a vizet, ami hozzájárult a bánya szerkezeti instabilitásához és a beomláshoz. Erre reagálva a környezetvédők már visszautasították a vádakat, hangsúlyozva, hogy a bánya karbantartási hiányosságai sokkal nagyobb szerepet játszottak a történtekben.

A szerencsétlenségre reagáló romániai vízügy megfogalmazása szerint a Korond vízhozamának hirtelen megnövekedése és a 2012-ben elkezdett munkálatok félbehagyása, a meder kibetonozásának elmaradása okozta a bajt. A parajdi sóbányát tulajdonló Országos Sótársaság, a Solrom emlékeztetett, tavaly több mint 2 millió lejt (kb. 160 millió forint) fektetett be a vízbeszivárgás megelőzését célzó munkálatokba a vízügy útmutatása alapján, s 2025 folyamán több mint 2,2 millió lej (kb. 175 millió forint) értékben végeztek sürgősségi munkálatokat.

Ezenfelül a Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (kb. 32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a helység számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.

Azóta már a kormány arról döntött, 

több mint 130 millió lejes, azaz 10,38 milliárd forintra rúgó mentőcsomagot állít össze.

A geológusok szerint a kőzetben lévő repedések mentén fokozatosan kioldódott egy üregrendszer, amely idővel egyre nagyobb lett. Az árvíz pedig csak a végső lökést adta meg. Egy ilyen katasztrófához legalább öt-hat-hét, egymástól független tényező együttállása kell – állapították meg. Egy ponton felmerült már az a forgatókönyv is, hogy bányató alakulhat ki a sóbarlang helyén, mindenesetre napi szinten rohamosan romlik a bánya állapota.

Kiváltó okok, megoldások és utóhatások

Most kedden Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter a Digi24-nek nyilatkozva azt mondta, elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai. Ám a sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mert a mérések a víz sótartalmának „riasztó növekedését” mutatják. A vízelvezetés pedig amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja – ismertette a tárcavezető, aki szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent, elég a halpusztulásra gondolni.

Ugyanakkor a kormányzat szerint a parajdi vészhelyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre.

Több, általunk megkeresett szervezet közül a marosvásárhelyi Focus Eco Center vezetője nyilatkozott lapunknak. 

– szögezte le elöljáróban az Economxnak Hajdu Zoltán elnök.

Elmondta, nem utólag kell keresni, ki a hibás, hiszen korábban már készültek hatástanulmányok a parajdi sóbányával és a környező vízgazdálkodással kapcsolatban. Kifejtette, a Korond-patakon kellett volna megfogni a vizet, ahelyett, hogy rávezetik a sótömbre.

Mint fogalmazott, még nincs erről hivatalos információ, de lehet hallani, hogy száz milliméter alatt volt a csapadék a vízgyűjtő területen, tehát nem volt katasztrofális a mennyiség. Ez generált egy 60 köbméter per másodperces árhullámot, de ez szerinte nem normális.

Figyelmeztetett, a sós víz beleengedése a Küküllőbe, az az ivóvizet is megtisztíthatatlanul sóssá teszi, mint ahogy az a folyó menti településeken is érzékelhető. Dicsőszentmárton vízellátását is például le kellett állítani, fűzte hozzá.

Azt is megerősítette, hogy a turizmusból éltek legfőképp a helybéliek, és most megszűnt a sóbánya mint „fő attrakció”, így ez valóban nagy probléma az ott élők szempontjából.

– célzott a parajdi bánya állapotára.

Felidézte, az általa vezetett szervezet önkormányzati együttműködésben korábban már dolgoztak ki e téren rehabilitációs programot, pont az efféle villámárvizek hatékony kezelése céljából, illetve amikor pedig kiszáradás fenyeget, biztosítani lehet a víztartalékot.

„Az a probléma, hogy a kormányzat erre nem reagált, a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság sem eddig, de most elindult valami”, jelezte. Felelevenítette, a szlovákiai Kassa közelében indult hasonló kezdeményezés, s több, a vizes élőhelyet és vízvisszatartást célzó rehabilitációs programot kiviteleztek. Mindezt pedig támogatással együtt sikerült, miután egyes polgármesterek pályázat útján 100 ezer eurót nyertek. A környék több falva esetében meg is oldották az árvíz problémáját, húzta alá.

A tanulság, hogy a vízügyi hatóságok és a kormányzat figyelmét fel kell hívni, hogy bármikor történhet bárhol ilyen villámárvíz, és ezeket kezelni kell. Ha a parajdi bányánál ilyen katasztrófát okozott, akkor ha nem is ekkorát, de máshol is okozhat katasztrófát ez a nem megfelelő vízgazdálkodás 

– hangsúlyozta Hajdu Zoltán, aki szerint a hódok segítségével épp természetalapú, olcsóbb és gyakran hatékonyabb megoldások érhetők el.

A Focus Eco Center vezetője kiemelte, tanulság az is, hogy decentralizálni kell a rendszert a hathatós önkormányzati védekezés érdekében, szakmai és anyagi támogatás mellett.

Magyarok is segítenek a bajban

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint szerdán négy szakértő indult el, hogy szakmai támogatást nyújtsanak a parajdi sóbányánál kialakult helyzet kezeléséhez. A bányánál keletkezett árvízi károk felmérését végző csapatba egy statikai és két hidrogeológus mérnök, egy kőzetmechanikai, valamint két higiéniai, továbbá egy környezetvédelmi szakértő jelentkezett, akik közül június 3-án

Románia két geológust és két mérnök szakértőt választott ki.

A Maszol.ro napokban posztolt videója plasztikusan mutatja be, mekkora pusztítás lett úrrá a parajdi területen, ahol lyukak hátán lyuk tátong.