Sárosi Viktor, 2026. február 6. Fotó: Economx
A kötvény- és forintpiaci árazások már az áprilisi választásokkal kapcsolatos várakozásokat tükrözhetik, főleg a külföldi befektetők rendezkedtek be egy, a lengyelországihoz hasonló forgatókönyvre.
Felpörögtek az események a világ tőkepiacain, annyi minden történt egy hónap alatt, ami máskor egy negyedévre is elég lett volna: az Egyesült Államok beavatkozott Venezuelában, összeomlottak a túlvett nemesfémek, itthon száguld a BUX, s kiderült, ki lesz a Fed új elnöke.
Utóbbi kérdés talán az indokoltnál nagyobb jelentőséget kapott – vélte a Bázispont podcast pénteki vendége, Pekár Dávid, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere – a piacok szempontjából valószínűleg az lesz a lényeg, hogy Kevin Warsh egyértelműen lát teret a rövid oldalon a kamatcsökkentésre (Donald Trump bizalmát nem is nyerhette volna el olyan jegybankár, aki a jelen helyzetben nem kamatcsökkentés párti).
Az is kérdés, hogyan valósul meg a Fed-mérleg csökkentése, mert a jegybanknál lévő közepes és hosszú lejáratú állampapírok eladása ugye meredekebb hozamgörbét eredményezne. A hosszú hozamok emelkedése azonban aligha kívánatos, mivel hatással van a jelzáloghitelek kamataira is – fogalmazott Pekár Dávid.
A hosszú hozamok alakulását árgus szemekkel figyelheti a Trump-adminisztráció, a jelek szerint viszont a dollárárfolyam kevésbé érdekli őket. Láthatóan megbékélnek az 1,2-es euró-dollár árfolyammal, mivel nem látnak a devizahatások miatt inflációs kockázatokat (főleg, hogy utóbbi miatt inkább a Fednek fájhatna a feje).
A kötvénypiac Magyarországon is izgalmas, a hosszú hozamok lefelé tartanak, az árazások Pekár Dávid szerint nem is annyira a kamatcsökkentési várakozásokkal, hanem az április választásokkal függhetnek össze. Ha változás jön, akkor részben megnyílhatnak az EU-források, jobban integrálódhatunk az EU felé, ezek a várakozások magyar piacon korábban kialakult kockázati prémiumokat csökkenthetik.
Láthatóan erre többet spekulálnak, külföldi szereplők is, mindez pedig azzal párosul, hogy úgy mutatkozik tér kamatcsökkentésre, hogy közben a forint stabil marad. Mindez ott tudna kicsúcsosodni, ha érkezne egy valós céldátum az euró bevezetésére – fogalmazott a HOLD portfóliómenedzsere. Ha nagyon leegyszerűsítjük a képet, a külföldi befektetők valami hasonló változásban bíznak, mint amit Lengyelországban láthattunk. Egy folytatódó jelentős tőkebeáramlás a magyar eszközökbe képes úgy is stabilan tartani a forint árfolyamát, hogy nem kell a jelenlegihez hasonló magas reálhozamot fenntartania a jegybanknak.
Miről volt még szó az adásban?
- Állampapír, ingatlan vagy befektetési alap: hol van kilátás érdemi hozamokra?
- Miért voltak tavaly kiemelten népszerűek az abszolút hozamú alapok?
- Hogyan készül fel egy portfóliómenedzser a pozitív és negatív geopolitikai és tőkepiaci szcenáriókra?
