Mindez arra utal, hogy a közelmúlt politikai intézkedései megerősítették a lassú fellendülést a világ második legnagyobb gazdaságában. Kínában a második negyedév óta kopogtató defláció arra késztette a hatóságokat, hogy a támogatási lépéseiket fokozzák. Az új adatok alapján pedig hatásnak indultak az ösztönző intézkedések, igaz, az ingatlanválság és más ellenszelek továbbra is kockázatos kilátásokat vetítenek előre.

A Reuters azt írja, az ország GDP-je július-szeptemberben 4,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján. A lap felmérésében szereplő elemzői várakozások ehhez képest 4,4 százalékos növekedéssel számoltak, de a második negyedévi 6,3 százalékos bővülésnél már lassabb volt.

Negyedéves alapon 1,3 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben, ami a második negyedévi 0,5 százalékos növekedésről gyorsult és meghaladta az 1 százalékos előrejelzést.

Matt Simpson, a brisbane-i City Index vezető piaci elemzője a lapnak megjegyezte, úgy tűnik, elkezdtek hatni az ösztönző intézkedések. 

Ugyanakkor a kínai kormány kötéltáncot jár, miközben a gazdasági egyensúlyt próbálja fenntartani: a döntéshozóknak az ingatlanválság, a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, a magánszektor bizalmának csökkenése, a globális növekedés lassulása, valamint a kereskedelem, a technológia és a geopolitika terén fennálló kínai-amerikai feszültségek között kell lavírozniuk.

Ugyan Peking számos intézkedést hozott az elmúlt hetekben, ám a növekedést ösztönző képességét korlátozza a törékeny jüan és az adósságkockázat félelme.

Az ázsiai részvények a kedvező adatok hírére csökkentették veszteségeiket, a jüan egyhetes csúcsot ért el.

A fellendülés mértéke azt sugallja, hogy a kínai kormány 2023-as 5 százalék körüli célkitűzése valószínűleg teljesülni fog.

Már Kínában is a magyar gazdasági kapcsolatokról beszélnek

Tovább mélyült a gazdasági összefonódás a magyar és a kínai állam között: ezúttal az ázsiai állam hangoztatta a kapcsolat sikerességét odahaza.
Bővebben--->