BUX 136506.40 0,42 %
OTP 43510 2,21 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Elviszi az átlagfizetés nagy részét az albérlet

Egy friss európai összesítés szerint Budapesten nőtt leginkább az egy hálószobás lakások bérleti díja egész Európában, egy év alatt 43 százalékkal. A kutatást végző cég szerint az egy hálószobás budapesti lakásokért átlagosan havi 421 300 forintot kérnek a főbérlők, ezzel kis híján megelőzzük Brüsszelt és Bécset.

2023. szeptember 18. hétfő, 08:31

A képet árnyalja, hogy a kutatásban csak 125
magyar ingatlant vizsgáltak, a minta kicsinysége pedig torzítja az elemzést,
ugyanakkor a több tízezer ingatlanra rálátó magyar ingatlan.com szerint is történt
áremelkedés – jelezte
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági elemzője,
megjegyezte, hogy ez tíz százalék körüli 
drágulást jelent az egy- és kétszobás
budapesti 
lakásoknál.

A rekorder magyar infláció drasztikus változásokat
eredményezett a hazai lakásvásárlási szokásokban is, mert sokan kénytelen
eltolni a saját ingatlan vásárlását, és inkább albérletben
töltik a következő éveket. Nem mindegy azonban, hogy mennyiért, hiszen egy magasabb albérleti összeg is
távolabb fúj minket a jövőbeli céljainktól. Különösen kellemetlen helyzetben
találhatták magukat a budapesti albérletet keresők.
 

A lakbérek növekedése nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte problémát jelent.

A fiataloknak és diákoknak továbbra is komoly
kihívás, hogy elérhető, megfizethető és hozzáférhető albérletet találjanak.

Egy év alatt alatt, hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt a
kétszobás lakások medián bérleti díja, amely így a tavaly szeptemberi 195 ezer
forint helyett 220 ezer forintba kerül. Ez rezsivel együtt könnyen elviheti egy
átlagfizetésből élő kétkeresős háztartás bérjövedelmeinek harmadát – mondta az Indexnek
Balogh László. Hozzátette, az egyszobás
lakásoknál a tavaly szeptemberi 150 ezer forintos mediánról az idén
szeptemberre 167 ezerre ugrott a havi bérleti díj. Ha az egy- és kétszobás
lakásokat összevonjuk, akkor a medián bérleti díj 180 ezerről 200 ezerre
lépett.

A bérleti díjak sem nőnek az égig, ugyanis a bérlő fizetőképessége erősen gátat szab annak, hogy a tulajdonosok mennyiért tudják kiadni az ingatlanokat

– tette hozzá a szakértő, aki rámutatott, hogy jelentős
különbség van a lakáseladás és a bérbeadás között, mert míg egy eladó megteheti
azt, hogy kivár az értékesítéssel, ha nem kap jó ajánlatot, addig a bérbeadók
minden hónapban veszteséget könyvelnek el a ki nem adott lakás után.

Így lehet költséget spórolni konfliktusmentesen az albérletben
A magyar felnőtt lakosság egyötöde albérletben lakik, 7 százalék pedig a közeljövőben tervezi, hogy odaköltözik. Bővebben >>>

Az áremelkedés akkor igazán beszédes, ha a budapesti
munkahelyen dolgozók nettó béréhez viszonyítjuk a lakásbérleti díjakat. Az átlagbér 453 379 forint volt az idei első félévben, tehát egy egyszobás lakás
(167 ezer forint) rezsivel (30-40 ezer forint) együtt a fizetés közel a felét
elviheti.

Torz eredmények születtek.

A lap a szakértőt annak apropóján kereste meg, hogy a
HousingAnywhere, egy lakásbérléssel foglalkozó online platform nemzetközi
felmérést készített. Az eu-s országokat összehasonlító kutatásban
megállapították, hogy az egy hálószobás budapesti lakások medián bérleti díja
egy év alatt 43 százalékot drágult, így 1100 euróra – 421 300 forintra – rúg,
ezzel megelőzve az északolasz Torinót (900 euró), kis híján utolérve Brüsszelt
(1120 euró) és bécset (1181 euró).

Ez az állítás az ingatlanpiaci szakértő szerint meglehetősen
elrugaszkodott a valóságtól a fentebb bemutatott adatok fényében, amit
egyébként a KSH is használ. Az eredmények torzításának oka lehet, hogy a magyar
mintát elég szűkre szabták, mindössze 125 ingatlan szerepelt benne, és ebben
bőven lehettek kiugróan drága lakások is.

A HousingAnywhere legújabb jelentése szerint az európai lakbérek éves növekedése 15 hónap után először esett vissza 10 százalék alá,
jelenleg 9,6 százalékon áll, de a bérleti díjakról azt írták, hogy „még mindig
messze nem megfizethetők”. Balogh László szerint nem kizárt, hogy más
országokra nézve, ahol nagyobb mintát vizsgáltak, reprezentatív a kutatás.

Az
összesítésben listára vették, mely európai városokban a legdrágábbak az egy
hálószobás (nem összekeverendő az egyszobással) lakások: 

  • Lisszabon: 2500 euró – 957 500 forint
  • Amszterdam: 2300 euró – 880 900 forint
  • Utrecht: 1950 euró – 746 850 forint
  • Párizs: 1802 euró – 690 166 forint
  • München: 1755 euró – 672 165 forint
  • Milánó: 1750 euró –
    670 250 forint
  • Berlin: 1748 euró – 669 484 forint
  • Hága: 1725 euró – 660 675 forint
  • Firenze: 1700 euró – 651 100 forint
  • Rotterdam: 1655 euró – 633 865 forint.

A top 10-hez képest a magyar érték nem tűnik kiugrónak, de a
szakértő rámutat, hogy az egyes városok albérletárait a nettó bérek mellé
állítva érdemes vizsgálni.

Mamahotel: a horvát fiatalok átlagosan hat évvel később hagyják el a szülői házat, mint a magyarok
Míg a dán, finn és svéd fiatalok már átlagosan 21 évesen elköltöznek a szülőktől, addig ezt a magyarok 27 évesen teszik meg, amivel nem állunk rosszul a szomszédokhoz képest. Szlovákiában átlagosan közel 31 évesen, a horvátok pedig csak 33 éves koruk után hagyják el a kényelmes szülői házat. Bővebben >>>
Economx
Economx

Ez is érdekelhet