Az elmúlt hetekben a távközlési szolgáltatók áremelései miatt hüledeztünk, ám a következő napokban a bankszámla költségek drasztikus emelkedésétől lesz hangos a piac. A BiztosDöntés.hu pénzügyi portál szerint 

a K&H Bank már bejelentette, hogy a törvény adta lehetőségeket maximálisan kihasználva, a tavalyi évi átlagos fogyasztói árak emelkekédésének 17,6 százalékos mértékével emeli majd számlaszolgáltatásainak díját. Az Economx információi szerint máris követő akadt: szerdán a CIB jelezte a számlaszolgáltatásainak drágulását az ügyfelek felé.

A jogszabály szerint a pénzintézetek leghamarabb a II. negyedévtől indexálhatják az előző évi infláció mértékével díjaikat. A másik jogszabályi kötöttség, hogy az ügyfél számára hátrányos változásokról őket 60 nappal korábban értesíteni kell. Épp ezért várható a következő napokban bejelentésdömping a szolgáltatóktól. 

Számlatrükkök

A korábbi években a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bankok nem használták ki maradéktalanul az emelés lehetőségét, igaz az inflációmentes években erre nem is volt akkora szükség. Amióta azonban a pénzromlás üteme felgyorsult, komolyabban lépnek utána a bankok is. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi évről készített előzetes statisztikái arról szólnak, hogy a bankok működési költségei 2023-ban 16,4 százalékkal emelkedtek, s ezen belül a személyi jellegű ráfordítások közel 21 százalékkal nőttek, nem lehetnek vérmesebb remények azzal kapcsolatban, hogy idén mérsékeltebben fogjon a bankok ceruzája – már csak azért is, mert az infláció mellett érvelni tudnak azzal is, hogy a bankadó és a tranzakciós illeték mellett immár extraprofit adót is fizetnek, a kamatstop, a jelzáloghitelekre és a vállalati forgóeszköz hitelekre vállalt önkéntes kamatplafon mellett pedig februártól a vállalati hitelek kamatfelár-mentes értékesítése is pénzt húz ki a zsebükből.

Ráadásul van mód arra is, hogy egyes szolgáltatásokat úgy drágítsanak meg, hogy azt igazából észre sem lehet venni. A nem kifizetődő számlacsomagokat például egyszerűen megszüntethetik és helyükre új – már a banki árazási elvárásoknak megfelelő – új konstrukciókat vezethetnek be. Azt, hogy ezzel a megoldással korábban éltek a társaságok, azt jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt években – 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban volt példa arra, hogy összességében a banki szolgáltatások díjemelkedése meghaladta a törvény adta keretet. Mostanság ugyanakkor az inflációkövetés ezt nem feltétlenül teszi szükségessé. 

Itt az Alapszámla – de nem kell senkinek

Van ugyanakkor "bombabiztos" számla, ami nem szűnik meg. Ez az Alapszámla, amit az Európai Únió előírásai szerint minden banknak kínálnia kell az ügyfeleinek. Ez egy fix díjas konstrukció, amelynek díja a mindenkori minimálbérhez van kötve. A tavaly év végi bérmegállapodásnak köszönhetően a minimálbér s így az Alapszámla díja is 15 százalékkal emnelkedett. A bankok nem számíthatnak fel magasabb díjat a számlavezetésért és a benne foglalt szolgáltatásokérrt, mint a havi 266 800 forintos bruttó minimálbér 0,5 százalékát, 1334 forintot. Az Alapszámla díja eképp kisebb mértékben drágult, mint a díjkorrekció lehetősége, ráadásul a régóta Alapszámlás ügyfelek most mosolygósabbak, mint egy éve: 2023. június 30-ig ugyanis az Alapszámla havi díja a minimálbér 3 százaléka, akkori áron több, mint 3000 forint volt. Azokhoz az időkhöz képest 55-60 százalékkal kisebb díjat fizetnek, miközben számos ügyet költségmentesen intézhetnek. 

Az Alapszámlához 

  • ingyenes bankkártya,
  • havi két ingyenes, maximum 150 ezer forint értékű atm-es vagy egyszeri, maximum 50 ezer forintos bankfióki készpénz felvétel,
  • korlátlan számú ingyenes készpénzbefizetés,
  • korlátlan számú ingyenes bankkártyás vásárlás,
  • korlátlan számú csoportos beszedési megbízás,
  • illetve havi maximum négy darab, együttesen maximum 100 ezer forint értékű ingyenes utalás tartozik.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint az Alapszámlábnan foglalt szolgáltatások a jelenleg magyarországi banknál számlát vezető ügyfelek 60 százalékának, közel 4 millió embernek teljes egészében lefedné banki szokásait, ha erre a megoldásra váltanának.

Miközben az MNB egy korábbi kutatása szerint egy magyar lakossági ügyfél havi 2900 forintot költ átlagosan a bankszámlájára, az Alapszámla ennek ellenére nem igazán keresett – igaz, a bankok nem is nagyon hirdetik. Az economx kérdésére válaszoló pénzintézetek közül konkrét számot egyedül az UniCredit Bank adott.

Tájékoztatásuk szerint az alapszámlával rendelkező ügyfeleik száma jelenleg nem éri el a 300-at. Vélhetően a díjcsökkenés is szerepet játszott ugyanakkor abban, hogy az amúgy igen szerény számú alapszámlás száma 2022 végéhez képest így is közel 80 százalékos növekedést takar.  A többi bank tájékoztatása szerint elenyésző számú ügyfél választja az ALap (vagy egyes helyeken Basic) számlát, ráadásul - miként azt a Gránit Banknál jelezték - lényegi változást nem is tapasztaltak az elmúlt év során. Az Erste és a Raiffeisen Bank szakértői szerint amiatt veszik kevesen igénybe ezt a szolgáltatást, mivel a bankoknak számos, az Alapszámla konstrukciónál kedvezőbb számlatermékei is vannak. 

Akár ingyenes is lehet a számlavezetés

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint való igaz, hogy az Alapszámlához nagyon hasonló kondíciókkal bíró számlacsomagok választásával – bizonyos feltételek teljesülése esetén – mód van drasztikusan, akár nulla forintra csökkenteni a számlához kapcsolódó költségeket. A pénzintézetek ma már nem elérhetetlenül magas, havi 400-500 ezer forint számlára érkező utalás esetén kínálnak olyan csomagot, amely számlavezetési díj nélkül biztosítja a korszerű bankolást, sőt akár az ingyenes utalás lehetőségét is. A számla feltételek teljesítéséhez a bankok általában aktív kártyahasználatot írnak elő – havi 5-10 bankkártyás vásárlást kell teljesíteni. Az az ügyfél tehát, aki szakít azzal a gyakorlattal, hogy a bankszámlányát csak és kizárólag arra tartja fenn, hogy az arra beérkezett munkabérét felvegye, és bankkártyáját vásárlásra kezdi használni, kedvezőbb megítélés alá esik majd és kedvezőbb számlacsomagok között választhat.