Magyarországon 2016 óta engedélyezett az  önvezető autók országutakon történő tesztelése, egyelőre kizárólag biztonsági sofőr közreműködésével. Ugyanakkor több magyar startup és multinacionális vállalat dolgozik azon, hogy az autonóm közlekedés már ne legyen olyan futurisztikus, mint ahogy az első hallásra hangzott – derül ki a Piac és Profit elemzéséből.

A teljes automatizálást még kutatják

Megjegyzik: óvatos folyamat jellemzi az autonóm rendszerek engedélyezését Európában, mivel a sofőr nélküli közlekedés egyszerre vet fel technológiai, jogi és közlekedésbiztonsági kérdéseket.

A vezetéstámogató megoldások hat szintje közül jelenleg a legtöbb országban a második szint engedélyezett, jellemzően szigorúan kijelölt környezetben. A negyedik és az ötödik, teljesen sofőr nélküli automatizáltsági szint a legizgalmasabb, ami még a kutatás-fejlesztési fázisban jár. 

A gyalogosokra, rolleresekre, biciklisekre is gondolnak 

A Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében 2025-ben itthon is nagy lépések történtek: például az M1-M7  autópálya budaörsi, közel 800 méternyi szakaszát olyan szenzorokkal szerelték fel, amelyek valós forgalmi környezetben támogatják az önvezető rendszerek fejlesztését és tesztelését. 

Ez egy, az egész világon egyedülálló tudású okosautópálya szakasz, a hazai autonómjármű-kutatások egyik legfontosabb mérföldköve, ahol idén a szenzoros rész meghosszabbodik 1500 méterre – jelezte Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője a portálnak. 

A pályán ráadásul azt a jellegzetes városi helyzetet is ki tudják kísérletezni, amikor például a gyalogosok, rolleresek, kerékpárosok egyszerre vannak jelen a közúti közlekedésben.

Zalában a multik is vizsgálódnak

A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya is kiemelkedő terep, amely nyitott  fejlesztési és tesztelési környezetet biztosít hazai és nemzetközi szereplők számára.

A pálya kialakítása és technikai adottságai lehetővé teszik, hogy a fejlesztők változatos, akár szélsőséges közlekedési szituációkat is biztonságos körülmények között vizsgáljanak, s ahol olyan multinacionális vállalatok is fejlesztenek, mint az Ericsson, a Bosch vagy a Knorr-Bremse.

Kapcsolódó