Christine Lagarde megelégelte a toporgást. Az EKB elnöke szerint az Európai Uniónak nem szabadna hagynia, hogy

néhány kerékkötő ország megakassza a létfontosságú gazdasági reformokat.

Kapcsolódó

Lagarde egyértelmű párhuzamot vont: a 21 országot tömörítő eurózóna a bizonyíték arra, hogy az integráció akkor is működik, ha nem mindenki vesz részt benne.

Nincs ott mind a 27 ország az asztal körül, és mégis működik

– mutatott rá az elnök a Wall Street Journalnak nyilatkozva, utalva arra, hogy a közös valuta nélkül Európa ma sokkal gyengébb lenne.

A célkeresztben most a régóta halogatott Tőkepiaci Unió (újabb nevén: Megtakarítási és Befektetési Unió) áll. A terv lényege, hogy a határokon átnyúló pénzmozgást egyszerűsítsék, és a privát megtakarításokat végre a gazdaság vérkeringésébe pumpálják.

Jöhet a B-terv

Nem Lagarde az egyetlen, akinek fogytán a türelme. A „négy nagy” – Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország – már beállt a kétsebességes Európa ötlete mögé. Úgy látják, ha nincs egyhangúság, akkor jöhet az „erősített együttműködés”, ahol a reformpárti magországok elindulnak előre, a többiek pedig majd kullognak utánuk – vagy lemaradnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megerősítette: ha a 27-ek között nem születik konszenzus, jöhet a B-terv, és az EU motorja nem fog lefulladni a vétók miatt.

„Time for action” – Lagarde ultimátuma

Hogy Lagarde nem csak a levegőbe beszél, azt mi sem jelzi jobban, hogy ebben a hónapban egy ötpontos, „sürgősen végrehajtandó” listát küldött az EU vezetőinek, amelynek tárgy mezőjébe csak annyit írt: „Itt az idő cselekedni”.

A lista főbb pontjai: a tőkepiacok integrációja, a vállalati jogharmonizáció. valamint a kutatás-fejlesztési koordináció szigorítása.

A bankár szerint már ezen intézkedések részleges megvalósítása is brutális lökést adna Európa növekedési potenciáljának. Európa ugyanis nem maradhat egy helyben csak azért, mert néhány tagállam behúzta a kéziféket.

Orbán Viktor: A vétójog feladása a szuverenitás vége

A Lagarde által pedzegetett „különutas” és az egyhangú döntéshozatalt megkerülő modellre Orbán Viktor szombati, békéscsabai beszédében adott direkt választ. A miniszterelnök szerint a vétójog a nemzeti függetlenség előfeltétele, és aki erről lemond, az az országa szuverenitásáról is lemondott.

A kormányfő szerint Brüsszelben és Kijevben is abban érdekeltek, hogy „eltakarítsák” a nemzeti kormányt, mert csak így nyílhat meg az út Ukrajna uniós tagsága és a magyarok pénze előtt.

Egy magyar kormány, amelyik nem nemzeti alapokon áll, nemcsak beengedi Ukrajnát az unióba, hanem le fog mondani arról a vétójogról, amellyel ma képesek vagyunk megvédeni a saját érdekeinket

– figyelmeztetett a miniszterelnök, utalva egy állítólagos titkos paktumra a brüsszeli elit és a hazai ellenzék között.

Brüsszel vs. Magyar modell

Orbán Viktor rámutatott: a brüsszeli reformtörekvések mögött valójában a magyar gazdasági szerkezet szétbontása áll. Míg Lagarde a tőkepiacok mélyítéséről beszél, a miniszterelnök szerint ez a gyakorlatban a nemzetközi nagyvállalatok (bankok, energiaszektor, kereskedelmi láncok) extraprofitadójának eltörlését jelentené.

A kormányfő szerint a tét közvetlenül a magyar családok zsebe: Ha ugyanis a brüsszeli modellt kényszerítik az országra, a magyar gazdaságból évente bevont kétezer milliárd forintnyi extraprofitadó „azonnal kimegy a gazdaságból” és visszakerül a nagy nemzetközi cégekhez. Orbán kijelentette, hogy az orosz energiáról való kényszerű leválasztás jogellenes, és ha engednének a brüsszeli nyomásnak, a rezsiköltségek a három-négyszeresére ugranának, hasonlóan a cseh vagy lengyel árakhoz.

Szijjártó: Magyarország az új világrend nyertese, az EU a vesztese

Míg az Európai Központi Bank és a brüsszeli fősodor az integráció kényszerű szorosabbra fűzésével próbálja menteni a menthetőt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Unió már most az új világrend egyik fő vesztese. A tárcavezető a Budapest Global Dialogue rendezvényen rámutatott: Brüsszel válaszai a válságokra – legyen szó migrációról vagy a háborúról – kudarcot vallottak, ami a közösség eljelentéktelenedéséhez vezetett. Ezzel szemben Magyarország megerősödve került ki a nehézségekből, és a „globális patrióta forradalom” bástyájaként a kétoldalú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokra épít.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy miközben az EU elszigetelte magát a legfontosabb világpolitikai szereplőktől, a magyar miniszterelnök az egyetlen európai vezető, aki egyszerre tud érdemben tárgyalni az amerikai, az orosz, a kínai és a török elnökkel. A miniszter szerint az áprilisi választás tétje éppen ez a stratégiai autonómia: a választóknak arról kell dönteniük, hogy Magyarország folytatja-e a rekordméretű beruházásokat és alacsony adókat hozó szuverén útját, vagy átadja az irányítást a Brüsszel által delegált erőknek.