28 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest a felsőoktatásba felvett hallgatók száma, ez az elmúlt tíz év legmagasabb adata. A 126 449 felvételiző közül 94 785-öt fel is vettek. Jelentős részük nem a lakhelyén megy egyetemre, így új lehetőséget kell keresniük, legalábbis a hétköznapokra egész biztos.

Aki nem tud, vagy épp nem akar kollégiumban lakni, annak marad az albérlet. Továbbra is ez a legnépszerűbb lakhatási forma.

Augusztusban és szeptemberen adják ki a legtöbb albérletet az egyetemvárosokban, ilyenkor van csúcson az ingatlanpiac. Az aktuális árakról ITT írtunk részletesen. Most pedig sorra vesszük, hogy mire érdemes odafigyelni.

Azoknak, akik még albérletet keresnek, elsősorban arra érdemes figyelni, hogy megbízható hirdetőoldalakon és online piactereken keressenek albérletet, hiszen sokkal biztonságosabb és elenyésző az esély arra, hogy a lakás nem létezik. Ugyanis jelenleg is több olyan hirdetés van, amiben a Google Maps-ről letöltött utcaképpel akarnak kiadni lakásokat, természetesen belső fényképek nélkül.

Ha megvan a kiszemelt lakás és a cím is, akkor érdemes ellenőrizni a tulajdonos adatait, amit a földhivatal online rendszerében könnyen megtehetünk. A bejegyzések alapján meggyőződhetünk arról, hogy az akivel beszéltünk, valóban jogosult-e bérbeadni az ingatlant – erre ugyanis csak a lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője jogosult. Ügyfélkapus bejelentkezéssel évente kétszer ingyenes kérhetünk le adatokat a rendszerből.

Az elmúlt néhány évben ráadásul több olyan eset is történt, amiben úgy vertek át fiatalokat, hogy szerződést kötöttek velük a csalók, amiben a bérbeadó olyan személy volt, akinek egyébként semmi köze ahhoz a lakáshoz. Ekkor értelemszerűen a szerződés semmis, csak mire ez kiderül, már rég eltűntek a csalók a kaucióval és az első havi bérleti díjjal.

Az is gyakori, hogy túl kedvező áron hirdetnek meg lakást, a helyszínre érkező nézelődőket pedig azzal hitegetik, hogy ha nem akarnak lemaradni, akkor rögtön kössenek szerzősét. A csalók persze ezt eljátsszák többször is, majd elteszik a pénzt és egyszerűen felszívódnak.

A szerződés azonban a legfontosabb. A lakások bérbeadásáról szóló törvény alapján egyébként is írásba kell foglalni a szerződést, hogy érvényes legyen. Fontos, hogy ne csak a tervezetet, hanem azt a példányt is végigolvassuk, amit aláírunk.

  • Még a szerződéskötés előtt meg kell állapodni a bérleti díj összegéről, a fizetési módról, arról, hogy a rezsit is tartalmazza az összeg vagy az pluszban fizetendő tétel. A kaució mértékét is meg kell határozni, általában 1-3 havi lakbér szokott lenni. Ez visszajár a kiköltözéskor, ha a bérbeadó mindent rendben talál a lakásban. A kaucióból csak akkor vonhat le a tulajdonos, ha nem rendeltetésszerű használatból eredő károsodás történt.
  • A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint a banki utalás a legegyszerűbb megoldás. Nem szabad megfeledkezni a közlemény feltüntetéséről – teszik hozzá. Ha mégis a készpénzes fizetésben egyezünk meg, akkor fontos, hogy mindig kérjünk átvételi elismervényt a tranzakció igazolásáról.
  • Meg kell állapodni a felmondási időről is, amire szintén érdemes odafigyelni bérlőként, ugyanis egyre többször határoznak meg viszonylag alacsony határidőt (10-15 nap).
  • A bérbeadók egyre többször kérik a szerződés közjegyzői okiratba foglalását és/vagy kiköltözési nyilatkozatot. Ezzel az elhúzódó pereskedést próbálják megelőzni, így ugyanis a közjegyző automatikus végrehajtást indíthat.
  • Új bérlőként valószínűleg egy évre szóló határozott idejű szerződést fognak kötni velünk, ami később automatikusan meg is hosszabbodhat, ezt azonban rögzíteni kell az okiratban.

A szerződéskötés után a birtokbaadás a következő fontos esemény. Ekkor érdemes leltárt készíteni a lakásban található tárgyakról, még akkor is, ha ezt a bérbeadó nem kéri. Ilyenkor kell leírni a víz,- gáz,- és villanyóraállásokat is, fontos, hogy ezek se maradjanak el a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében.

A bérlés ideje alatt ki fizeti a javítások költségét? – merül fel a kérdés sokakban. Alapesetben a bérbeadó kötelessége gondoskodni az ingatlan karbantartásáról, a berendezések biztonságosságának és üzemképességének biztosításáról, valamint a meghibásodások elhárításáról. A kisebb javítási munkálatok költségei azonban a bérlőt terhelik. Lakásbiztosítást is érdemes kötni, ha viszünk magukkal saját bútorokat, háztartási- és informatikai eszközöket, vagy bármilyen értékes vagyontárgyat.

Nem csak az albérlet opció

Van, aki kollégiumba költözik, sokan azonban nem szeretnének vagy nem tudnak, ezért inkább albérletet fizetnek barátokkal összeköltözve, akadnak azonban olyanok is, akiknek a szülők lakást vesznek.

A kollégium a legolcsóbb megoldás, azonban nem könnyű bekerülni, hiszen a férőhelyek száma véges. A tavalyi adatok szerint a 2022/23-as tanévben az egyetemisták ötöde lakhatott kollégiumban. Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke a tavalyi felvételi ponthatárok kihirdetésekor azt mondta, hogy „10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség”. A kollégiumi jelentkezést már a legtöbb egyetemen le is kellett adni. Ennek az elbírálásakor egyébként figyelembe veszik a szociális helyzetet, lakhelyet, illetve a tanulmányi eredményeket is.

Ha valaki bejut állami finanszírozású kollégiumi helyre, akkor maximum a kormányrendeletben meghatározott összeget kérhetik el tőle. A legmagasabb komfortfokozatú szobáért jelenleg maximum 17 475 forintot kell fizetniük az állami ösztöndíjasoknak. Az önköltséges hallgatóknál azonban nincs felső limit. A fővárosban jelenleg 10 ezer alatti szobát is találtunk, vannak azonban olyanok, ahol több mint 50 ezret kell fizetni havonta. Vidéken a kollégiumi árak 30-40 ezernél megállnak.

Egyre népszerűbbek közben a magánkollégiumok is, amely egy átmenetet jelenhet a kollégium és az albérlet között. Ezek elsősorban Budapesten népszerűek. Áraik pedig attól függően, hogy egyedül vagy másokkal laknak a diákok 60 és 180 ezer forint között mozognak.