Ha összehasonlítjuk az első mikroprocesszorban található tranzisztor és a legújabb tranzisztorok sebességét, az olyan, mintha a csiga sebességét (óránként öt méter) hasonlítanánk a kenyai futó, Patrick Makau Musyok sebességéhez maratonrekordjának beállításakor (42 195 métert futott 2 óra 3 perc 38 másodperc alatt, vagyis 20,6 km/h átlagsebességet ért el a múlt hónapban Berlinben). A világ leggyorsabb processzora körülbelül négy gigahertz frekvencián működik, ez pedig olyan gyors a 4004-es processzorhoz képest, mint a rövidtávfutó Usain Bolt egy csigához képest.

Egy modern laptop átlagos évi fogyasztása 25 euróba kerül. Ha az energiafogyasztás 1971 óta nem változott volna, akkor a mai laptopok éppen 4000-szer többet fogyasztanának, ez pedig 100 000 eurós költséget jelentene évenként. Kevesen tudnának ekkora összeget szánni otthoni számítógépük fenntartására.

A 4004-es processzor szilíciumlapkáján 2300 tranzisztor fért el. A jelenlegi második generációs Intel Core processzorokban majdnem egymilliárd ugyanez a szám. Ez olyan, mintha egy nagyobb falut és Kína teljes lakosságát hasonlítanánk össze.

Ha az aktuális, második generációs Intel Core processzor (méret: 216 négyzetmilliméter) a már történelminek számító tíz mikrométeres gyártástechnológiával készülne, akkor 21 négyzetméter területű lenne, ami nagyjából 3x7 métert jelent. Mekkora laptopra lenne ehhez szükség? Igen, nagyon nagyra. Szerencsére a Moore-törvénynek megfelelően a tranzisztorok zsugorodnak, következésképp az egy chipen lévő tranzisztorok száma nagyjából kétévente megduplázódik.

Az Intel 4004 mikroprocesszor 740 KHz-en futott (a jelenlegi, második generációs Intel Core processzor majdnem eléri a 4 GHz-et. Ha az autók is ilyen nagyságrendben gyorsultak volna 1971 óta, akkor ma egy másodpercbe telne San Fransiscóból New Yorkba, vagy Lisszabonból Moszkvába autózni, feltéve, hogy 1971-ben megengedett 60 mérföldes óránkénti sebességet és a San Fransisco−New York útvonalra 3000 mérföldes távot számolunk.

A jelenlegi Intel Core processzor 995 millió tranzisztorral rendelkezik. Ha minden tranzisztor akkora lenne, mint egy szem rizs, akkor az ennek megfelelő mennyiségű rizst megfőzve lengyelországi Poznan városának vagy bármely más 567 ezres lakosú város (Stuttgart, Düsseldorf, Glasgow) teljes lakosságát meghívhatnánk belőle egy ebédre.

Az Intel első mikroprocesszorához, a 4004-eshez képest 5000-szer gyorsabb az Intel jelenlegi, 32 nanométeres gyártástechnológiával készült CPU-ja, és minden egyes tranzisztor 5000-szer kevesebb energiát fogyaszt, miközben a tranzisztor ára az 50 000-redére csökkent.

A legelső tranzisztor, ami a Bell Labs épített 1947-ben, olyan nagy volt, hogy egyszerűen, kézzel rakták össze. Ma egy gombostű hegyén több mint százmillió darab 22 nanométeres háromkapus tranzisztor fér el. A mondat végén lévő ponton 6 millió darab 22 nanós háromkapus tranzisztor fér el a nyomdai leadás idejében. Mire a Napi Informatika megjelenik, már sokkal több.

A processzorok története évszámokkal

1964. április 7. − az IBM bejelenti a System/360 számítógéprendszer-családot.
1967 − A Texas Instruments feltalálja a kézi elektronikus kalkulátort.
1971 − A Texas Instruments feltalálja az egychipes mikroszámítógépet.
1971 − Central Air Data Computer MP944 chipkészlet: többchipes integrált katonai repülésvezérlő rendszer, amelyet korai vadászrepülőgépekben használtak, esélyes a világ első CPU-ja címre, de ennek a megítélése nem egyértelmű.
1971. november 15. − megjelenik a 4004-es, az Intel első 4 bites processzora.
1972 − Elkészül az Intel 4040 (az Intel 4004 utódja) − 4 bites processzor, BCD utasításokkal.
1972. április 1. − megjelenik az Intel 8008, világ első 8 bites mikroprocesszora.
1972 − Rockwell PPS-4: 4 bites PMOS technológiájú CPU, az Intel 4004 konkurense.
1973 eleje − Az első többchipes 16 bites mikroprocesszor megjelenése: a National Semiconductor IMP-16 jelű terméke.
1973. szeptember 4. − A Texas Instruments a világon elsőként szabadalmat kap az egychipes mikroprocesszorra, Gary Boone találmányára.
1974. április 1. − Megjelenik az Intel 8080, az első valóban használható 8 bites CPU.
1974 közepe − A Motorola 8 bites CPU-ja, a 6800.
1975. január − A National Semiconductor bemutatja első egychipes 16 bites mikroprocesszorát, a PACE-t, − ez az első ilyen típusú mikroprocesszor, ami üzleti forgalomba került. Ezt később ennek NMOS változata követte, a INS8900.
1975 − Az AMD elindítja Am2900-es chip-sorozatát, ezek első példánya az Am2901: 4 bites bitszelet-tecnikát használó ALU
1975 − A Fairchild Semiconductor bemutatja F8 jelű 8 bites CPU-ját, melyet játékgépekben, szintetizátorokban használnak majd
1975. szeptember − a MOS Technology bemutatja 6502 számú 8 bites CPU-ját, amely az Apple II processzora
1976 − Texas Instruments TMS9900 − az egyik első valódi 16 bites mikroprocesszor.
1976 − RCA 1802, avagy CDP 1802 − az RCA által fejlesztett 8 bites CMOS mikroprocesszor, a Voyager, Viking, Galileo űrszondák processzora.
1976. július − Megjelenik a Zilog Z80 processzor, a világ egyik legelterjedtebb 8 bites processzora.
1977 − Az Intel kibocsátja a 8085 8 bites mikroprocesszorát (ebbe a családba tartozik a Sojourner marsjáró 80C85 processzora is).
1977 − Az AT&T Bell Laboratories bemutatja a BELLMAC-8 mikroprocesszort: ez egy 8 bites, 16 bites címzéssel rendelkező processzor, 5 mikronos CMOS technológiával készült.
1978. június 8. − A 16 bites Intel 8086 megjelenése
1979 − Megjelenik a Motorola 68000, az első 16/32 bites CISC processzor, az Amiga, Apple, Atari és Macintosh gépek processzora.
1979 − Zilog Z8000: 16 bites processzor, nem Z80-kompatíbilis, 8-, 16- és 64 bites regisztereket használhat.
1979. június 1. − Az Intel 8088 16 bites processzor, az első IBM PC-k processzora.
1980 − A MOS Technology befejezi a 6510 CPU fejlesztését − ez a Commodore 64 számítógépek CPU-ja.
1980 − AT&T Bell Labs BELLMAC-32A − az első egychipes, teljesen 32 bites CPU.
1980 − David Patterson a kaliforniai Berkeley Egyetemen elindítja a RISC projektet, amely a RISC I és RISC II processzorokhoz vezetett 1981-ben. Tőle ered a RISC kifejezés.
1980 − Az Intel bejelenti a 8087-es numerikus koprocesszort. Ez a 8086, 8088, 80186 és 80188 processzorokkal működik együtt, teljesítménye kb. 50,000 FLOPS.
1981. január 1. − Az Intel iAPX 432 bemutatása: az Intel első 32 bites processzora.
1982 − Az Intel 80186 bemutatása
1982 − Motorola 68008: a Motorola 8/16/32 bites mikroprocesszora, a Motorola 68000 egy változata, 8 bites külső adatbusszal. A Sinclair QL személyi számítógépben volt ilyen.
1982. február 1. − Az Intel 80286 bemutatása
1982. február − Az AMD licencszerződést köt az Intellel 8086 és 8088 processzorok gyártására.
1982 − Az AMD Am286 processzorokat is gyárt, az Intel licencszerződés keretében.
1983 − Az Acorn Computers Ltd. megkezdi az ARM architektúra tervezését. A cél egy egyszerű 32 bites RISC processzor kifejlesztése.
1984 − Elkészül a Western Design Center (WDC) 16 bites mikroprocesszora, a WDC 65816 ill. WDC 65802 − teljesen kompatíbilis a MOS Technology 6502-vel, a 65802 még tokozásban is megegyezik vele. Ezek a processzorok az Apple IIGS gépekbe kerültek. A SNES játékkonzol Ricoh 5A22 CPU-ja egy módosított WDC 65C816.
1984 − Az INMOS angol chipgyártó cég megjelenteti az első transputereket. Ezek párhuzamos működésre szánt mikrokontroller-szerű processzorok, 16, 32 és 64 bites változatok készültek belőlük.
1985 − A Hitachi által tervezett 68HC000 bemutatása − ez a Motorola 68000 CMOS változata.
1985 − DEC MicroVAX 78032 − VAX utasításkészletű processzor, amit a DEC VAX gépeiben használtak.
1985 − SUN SPARC (Scalable Processor Architecture) − a Sun Microsystems által tervezett RISC jellegű processzor-architektúra, a Sun workstationokban való használatra.
1985 − R2000, a MIPS Computer Systems MIPS (Microprocessor without Interlocked Pipeline Stages) architektúrájú 32 bites RISC mikroprocesszora
1985. április 26. − Elkészül az ARM1, az Acorn első működő ARM processzora.
1985. október 17. − Intel 80386DX
1986 − az Intel felmondja a licencszerződést az AMD-vel, és elutasítja az i386 architektúra átadását. Ld. 1991.
1986 − Elkészül az Acorn ARM2, a világ talán legegyszerűbb, használható 32 bites mikroprocesszora.
1986 − Z80000 a Zilog 32 bites processzora.
1987 − Az AMD kifejleszti a Sonyval a CMOS technológiát
1987 − Az AT&T CRISP (C-language Reduced Instruction Set Processor) processzora.
1988 − MIPS R3000
1988. április 5. − Az Intel bemutatja az i960 (alias 80960) architektúrát, ami egy Berkeley RISC-en alapuló 32 bites processzor-architektúra.
1988. április − A Motorola 88000 (röviden m88k) család: a Motorola saját fejlesztésű Harvard architektúrájú RISC processzor-tervezete. Első elkészült tagja a 88100; 32 bites RISC processzor, órajele 33MHz.
1988 − Elkészül az AMD 29000, másképp 29K, az AMD első RISC alapú 32 bites mikroprocesszora, a 29000-es sorozat első tagja. A Berkeley RISC designra épül, hasonlóan a SUN SPARC és az Intel i960 architektúrához.
1989 − PA-7000, a Hewlett-Packard PA-RISC architektúráján alapuló 32 bites processzor.
1989. február 27. − Intel i860 avagy 80860 − az Intel első szuperskalár processzora, RISC 32/64 architektúra.
1989. július − Intel i960CA az i960 architektúra első tiszta RISC megvalósítása, egychipes szuperskalár RISC implementáció.
1989 − Elkészül az Acorn ARM3 (a chipben 4k adat- és utasítás-cache is van), valamint az ARM2as, az ARM statikus verziója.
1990 − Az IBM POWER1 architektúra bemutatása − az IBM RS/6000 gépek processzora, 32 bites, többchipes, kétutas szuperskalár RISC CPU, a modellek órajele (20-)25-62.5 MHz között lehet.
1990. november − Megalakul az ARM Ltd., az ARM processzorok fejlesztése elválik az Acorn Computers Ltd.-től.
1991. március − Az AMD bemutatja az Am386 microprocesszor családot, ami az AMD saját Intel 386 klónja; ezzel megtöri az Intel monopóliumát.
1991 − MIPS R4000 − a MIPS első 64 bites mikroprocesszora.
1991 − Az Apple, IBM és Motorola − AIM − elkezdik a PowerPC 600-as processzorcsalád tervezését.
1992. február 25. − A DEC Alpha 21064 processzorának bejelentése − 64 bites RISC architektúra. Ez volt a legnagyobb teljesítményű processzor 1993-ig, az IBM POWER2 megjelenéséig.
1992. ősz − Elkészülnek az első PowerPC 601 processzor prototípusok.
1992 − A Hitachi megkezdi SuperH RISC processzorcsaládjának fejlesztését, aminek az első tagjai az SH1 és SH2 processzorok, melyeket beágyazott rendszerekbe szánnak (1994).
1993. március 22. − Az Intel Pentium bemutatása: 32 bites processzor.
1993. április − Az AMD Am486 mikroprocesszor-család megjelenése.
1993 − Az IBM POWER2 (eredetileg RIOS2 nevű) processzorok kibocsátása: 55 − 71.5 MHz, javított POWER1 felépítés, 8 chipes.
1994 − Az AT&T 92020 Hobbit processzora, a 92010 továbbfejlesztése, 6 kB-os utasítástárral. Az AT&T korai PDA-jában működött.
1994 − MIPS R8000 − a MIPS első szuperskalár mikroprocesszora.
1994 − ARM Ltd., ARM7 processzor (ARMv3, ARMv4T, 0-60 MHz, 8KB cache lehet)
1994 − A PowerPC 603 és PowerPC 604 megjelenése: a 603 az első teljes 32 bites PowerPC architektúra implementáció; a 604: szuperskalár, 6-fokozatú csővezeték, órajele 100 − 180 MHz.
1994 − Az IBM kísérleti PowerPC 615 processzora: 32/64 bites PowerPC és 32 bites x86 utasításokat is képes volt végrehajtani, akár vegyesen is.
1995 − A DEC licencelt ARM6 technológián alapuló StrongARM projektjének első eredménye a SA-110 ARMv4 architektúrájú processzor. Fogyasztása 233 MHz órajelnél 1 watt.
1995 − A NEC VR4300 egy MIPS R4300i-en alapuló 64 bites RISC mikroprocesszor, MIPS I, MIPS II, MIPS III utasításkészlettel, a Nintendo 64 játékkonzol processzora.
1995 − PowerPC 602 − a Motorola és IBM játékkonzolokba szánt, redukált PowerPC 603, órajel: 50 − 80 MHz.
1995 − Az IBM kibocsátja a Cobra vagy A10 processzort AS/400 rendszerekben − egychipes processzor, 50-77 MHz órajellel.
1996. január − MIPS R10000, avagy "T5" − MIPS IV utasításkészletű mikroprocesszor, szuperszámítógépekben való használatra.
1996 − ARM Ltd., ARM8 processzor (ARMv4. 0-72 MHz, 8KB cache, 5-fázisú csővezeték)
1996 − Az AMD K5 processzor bemutatása.
1996 − Az IBM P2SC (POWER2 Super Chip) bemutatása, a POWER2 utódja, annak egychipes megvalósítása, órajele 135 MHz. Az IBM Deep Blue számítógép, amely 1997-ben legyőzte Garri Kaszparovot, 30 db P2SC processzort tartalmazott.
1996 − PowerPC 603Q − egy független PowerPC 603 kompatíbilis processzor, a Quantum Effect Devices (QED) gyártmánya.
1996 − Az IBM nagy teljesítményű, több-chipes 4-utas SMP egysége: Muskie, A25 vagy A30, AS/400 gépekbe. Órajel: 125-154 MHz.
1997 − Bemutatják az AMD K6 processzort (Intel Pentium II ekvivalens, szuperskalár, órajel 166-300 MHz).
1997 vége − ARM Ltd., ARM9 processzor (ARMv4T, ARMv5TE, 0--200 MHz, dual cache, TDMI)
1997 − Az IBM RS64 vagy Apache processzora: 64 bites PowerPC RISC processzor, RS/6000 és AS/400 gépekben szerepel, ismert még PowerPC 625 és A35 néven.
1997 − Sun picoJava I és picoJava II − a Sun Java- azaz nyelvspecifikus processzorai, amelyek közvetlenül hajtják végre a Java bytekódot.
1998. február 5. − Az IBM a világon elsőként demonstrál egy kísérleti CMOS mikroprocesszort, amely 1000 MHz fölötti órajellel működik. Ekkoriban az általános órajel 300 MHz alatt jár.
1998. október − ARM Ltd., ARM10 processzor (ARMv5TE, 300MHz-1.2GHz, dual cache, 6-fázisú csővezeték)
1998 − IBM RS64-II vagy Northstar (262 MHz).
1999. június 23. − Az AMD K7, azaz az AMD Athlon − hetedik generációs x86 típusú processzor bemutatása.
1999 − IBM RS64-III vagy Pulsar (450 MHz).
2000. január 19. − a Transmeta bejelenti új processzorcsaládját, melynek kódneve Crusoe. Ez kompatíbilis az Intel x86 architektúrával. Az első processzor a 700 MHz-es TM3120.
2000. augusztus 23. − Intel Xscale: ARM architektúrán alapuló 32 bites RISC mikroprocesszor
2000. október − a Transmeta kibocsátja a 600 MHz-es Crusoe processzort (VLIW − nagyon hosszú utasításszót használó, alacsony fogyasztású processzor, hatékonyan képes emulálni egyéb processzorokat).
2001 − Az IBM POWER4 processzora: 64 bites PowerPC architektúra, többmagos processzor: két magot tartalmaz egy házban. Eredetileg 1.1 és 1.3 GHz órajellel működik, egy továbbfejlesztett POWER4+ modell elérte az 1.9 GHz-et is.
2001. október 9. − Az AMD bemutatja Athlon XP és MP processzorait.
2003. szeptember 23. − az AMD kibocsátja az Athlon 64-et, nyolcadik generációs AMD64-architektúrájú mikroprocesszorát.
2004 − A Transmeta 1.6Ghz-es Efficeon VLIW processzora.
2007 − A Intel Core 2 Duo 2.5 GHZ.