Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítására és kezelésére hivatkozva ismét módosította korábbi rendeletét a kormány,

újabb 6 hónappal meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet.

A Magyar Közlönyben megjelent, mától hatályos, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet 2025. november 14-én veszti hatályát.

A rendelettel együtt jelent meg az a törvénymódosítás is, amely lehetővé tette a hosszabbítást arra hivatkozva, hogy az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet, ezért továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

A törvénymódosítást a kormány javasolta, az Országgyűlés pedig fel is hatalmazta, hogy a veszélyhelyzetet 2025. november 14-ig meghosszabbítsa. A Sulyok Tamás államfő által aláírt törvény keddtől hatályos.

Az alaptörvény tizenötödik, a parlament által április 11-én elfogadott módosításával egyebek közt: 

veszélyhelyzetben szűkült a kormány rendeletalkotási hatásköre, így az kizárólag az Országgyűlés által, meghatározott időre adott felhatalmazás szerint alkothat törvényi rendelkezéstől eltérő vagy törvény alkalmazását felfüggesztő rendeletet.

Ez a felhatalmazás egyrészről a rendeletalkotás időbeli terjedelmére vonatkozó, határozott időtartamot, másrészről azon szabályozási tárgyköröket határozza meg, amelyekre nézve a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

Az alaptörvény-módosítás végrehajtására megállapítja azon garanciális jellegű, sarkalatos törvényi kereteket, amelyben az Országgyűlés a felhatalmazását megadhatja a kormány részére.

  • Az alaptörvény így már nem a veszélyhelyzet meghosszabbításához, hanem a döntést kezdeményező javaslathoz köti a legfeljebb 6 hónapos időbeli korlátot.
  • Gyakorlati tapasztalatok alapján a 180 napos időhatározást 6 hónapra módosítja, tekintettel arra, hogy a határidő számítása így egyszerűbben megvalósítható, közérthetőbben követhető.

Orbán Viktor április végi szokásos rádióinterjújában az orosz-ukrán háborúról szólva azt mondta: „most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában”.  Hozzátette: gyorsabb menetrendben reménykedett, azt gondolta, egyetlen lehetőségük és feladatuk van az európai országoknak, hogy Donald Trump béketörekvéseit támogassák, de nem ez történt. De csak idő kérdése a miniszterelnök szerint, hogy Brüsszel is beforduljon abba az békés utcába, amiben Magyarország, Szlovákia, Amerika és a Vatikán van.

Ukrajnával szomszédos országként úgy látjuk, ha felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is

- közölte a miniszterelnök hétfőn az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban.

Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint azt is mondta: „senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük”, és arra hívta fel a figyelmet: Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát.

Kapcsolódó