Háborúban állunk? Ezt akarta mondani a honvédelmi miniszter?

– Nincs ügy, nincs ügy, nincs miről beszélni – mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Magyar Péter által jó előre beharangozott, leleplezőnek szánt bizonyítékról - ami gyökeresen áítírja a kormány eddigi békenarratíváját.

Mint ismert a nyilvánosságra került felvételen felvételen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf lényegében arról beszél, hogy szakítunk a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes, harcképes haderőt hozunk létre. 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A miniszter gyorsan reagált a kikerült hangfelvételre, a Facebookon írta: „én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell.”

Gulyás Gergely is igyekezett menteni a mundért, segített értelmezni az elhangzottakat: – a katonáknak meg kell védeniük az országot, ami egy háború fenyegetettségében magától értetődő és helyes - úgy vélte erről beszélt a miniszter. 

– Ha békét akarsz, készülj a háborúra – idézte a közismert mondást a miniszter, hozzátéve: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülniük, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.

Igen ám, de a honvédelmi miniszter arról is beszél az állítólag 2023 áprilisában rögzített felvételen, hogy 

A felvétel készítésének körülményei egyelőre nem ismertek, de akár Böröndi Gábor vezérkari főnök kinevezés előtti meghallgatásán is elhangozhattak, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. Más kérdés, hogy az nem áprilisban volt, hanem május első napjaiban és elég furcsa, hogy akkor nem keltett ekkora feltűnést. A kormány honlapján most is megtalálható a tudósítás, igaz csak az ülést követő sajtótájákoztatóról, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf azért már kevésbé kétértelműen fogalmazottmint előtte zárt körben.

Magyar Péter az Orbán-kormány őszödi beszédét ígérte - szerinte ez alapján érthetővé válik Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy úr hirtelen eltávolítása a Honvéd Vezérkar éléről, valamint az Orbán-kormány minden korábbit meghaladó hadiipari beruházásai és a nemzetközi lépései is.

Szó se róla, a békementalitás-feladásos, háborúra felkészítő elszólás önmagában ijesztőnek hathat - legalábbis

az egyszeri, civil állampolgár joggal rezzen össze az elhangzottaktól.

Ellenben viszonylag szűk körben mondta, nyilvánvalóan belső felhasználásra - majdnem úgy, mint Gyurcsány Ferenc annak idején a híres-nevezetes őszödi beszédkor. A különbség talán nem is nüansznyi, hiszen akkoriban Magyarország kormányfője elismerte, hogy átvertek mindenkit. 

A kérdés persze, hogy jelen esetben, hogy leleplezőnek szánt felvételek is bizonyítanak-e hasonlót, egyáltalán

időzőjelbe teszik teszik-e a kormány békepártiságát - na meg, hogy elhangzott-e valójában bármilyen újdonság. 

Az Orbán- kormány gyakorlatilag 2010-óta érzi a szorítást, hogy valamit kellene végre a haderőreformmal kezdeni - a hosszú halogatás után, egyáltalán nem véletlenül került Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Honvédelmi Minisztérium élére, mint aki végre képes levezényelni ezt.

Rendre, minden egyes nyilatkozatában elmondja, hogy sínen van az átfogó haderőreform, az év elején épp egy laktanyaátadáson beszélt arról, hogy a honvédelmi és haderőfejlesztési program töretlenül halad előre – nem elég véghez vinni a Magyar Honvédség legnagyobb szabású átfegyverzési programját, elindítani a legsikeresebb toborzásikampányokat, nem elég új harceljárásokat kidolgozni és bevezetni, muszáj az infrastruktúrát is fejleszteni. Hozzátéve, hogy számos ilyen beruházás zajlik és készül el szerte az országban. 

– A béke nem magától lesz, azért meg kell küzdeni – adta meg az alaphangot akkor is. Később, 2025 februárjában a magyar véderő-, katonai és légügyi attasék éves értekezletén mondott beszédében viszont már úgy fogalmazott, hogy 2025 az áttörés éve a honvédelemben is, a megindított folyamatok most zárulnak le, minden a helyére kerül,

A kijelentés azért meglehetősen hajaz a most nyilvánosságra hozottakra. Egyébként itt magyarázta azt is, hogy az új eszközök hadrendbe állításával párhuzamosan a szervezeti kultúrát is fejleszteni kellett. Ezt szolgálta például a generációváltás a parancsnokoknál - más néven a fiatalitás.  

Szalay egyébként a hangfelvétel keletkezésének évében, azaz 2023-ban arról is beszélt, hogy Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások már a következő évben elérik a GDP 2 százalékát. Ezt - bár NATO-alapelv lenne - az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni. 

Ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló-képességét is - mondta a miniszter.

Kovács Gyula a megszüntetett pécsi tüzérdandár egykori parancsnokhelyettese, messze nem ennyire derülátó, mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf vagy Böröndi Gábor vezérkari főnök. 

– érzékeltette a helyzetet. Szerinte amikor 2017-ben belevágtak a haderőreformba, teljesen felelőtlen beszerzéseket indítottak. A magyar honvédség ütőképessége katonai képessége az évek alatt semmit nem javult - vélekedik, hozzátéve, hogy a hadsereg 20 ezer főből áll, ebből 14 ezer fő a vízfej, 6-7000 a végrehajtó - azok is folyamatosan cserélődnek. 

Kovács Gyula a honvédelmi miniszter most előkerült mondatait is próbálta értelmezni:

– Majd a NATO megvéd bennünket, eddig ilyen mentalitásban élünk, eltűrjük, hogy a haderő nem fejlődik egy dekát sem - mintha azt próbálta volna mondani, hogy innentől komoly lesz ez a hadsereg.

Az viszont a katonai szakértőnek is feladta a leckét, hogy mit akart mondani a miniszter a „nulladik fázisos háborús készülődéssel”:

Szerinte egyébként pont Ruszin-Szendi Romulusz volt az, aki ezt a haderőreformot végre tudta volna hajtani, szemben Böröndi Gáborral, akit -  mint elmondta - finoman szólva sem tart alkalmasnak erre a feladatra. 

Mindezekkel együtt úgy látja, hogy a beszédnek nincs politikai kontextusa. Az Orbán-kormány békepártisága szerinte gyakorlatilag abban merül ki, hogy nem küldünk fegyvert Ukrajnába - a miniszterelnök valójában semmit nem tesz aktívan a béke érdekében. 

Nincs mese, fel kell készülnünk a háborúra

Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenállóképességét – ezt már nem Szalay-Bobrovniczky Kristóf mondta, hanem a NATO-főtitkár Brüsszelben NATO Katonai Bizottságának találkozója megnyitójakor. 

A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel.

– fogalmazott.

Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak. Igaz ekkor a NATO-főtitkár azt is kijelentette:

jobban kell támogatni Ukrajnát annak érdekében, hogy meg lehessen változtatni a háború menetét.

„Mindannyian véget akarunk vetni a háborúnak, de mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen” – fogalmazott.