Kedd reggel kiadta friss inflációs jelentését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ennek alapján 2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak.

„Többé-kevésbé megfelelt az elemzői konszenzusnak ez az adat, hiszen 4,6 százalékot várt a szakma, mi egy picit magasabbat, 4,7-et vártunk. A 0,1 százalékos havi index annyira nem nevezhető magasnak, viszont semmiképp sem pozitív hogy a tartós cikkek és a szolgáltatások esetében továbbra is magas az infláció hó/hó alapon” – mondta az Economxnak Nyeste Orsolya. Az Erste elemzője szerint az élelmiszereknél döntően a szezonális élelmiszerek, tehát a zöldség-gyümölcs kategória árainak alakulása befolyásolta a számokat. Az üzemanyagárak a vártnak megfelelőn emelkedtek – tette hozzá.

Kapcsolódó

A fogyasztói árak természetesen a fogyasztásunkat is befolyásolták, ennek kapcsán Nyeste Orsolya elmondta, hogy a hétfői kiskereskedelmi makroadatok okoztak egy kisebb negatív meglepetést, ám valószínűleg ebben benne van az előző hónap húsvéthatásának korrekciója. 

„A fogyasztás szépen lassan javulhat, de a növekedés a háztartások vásárlási kedvében nem lesz kirobbanó, ez a lassú emelkedő trend folytatódhat, s a következő hónapokban láthatunk majd egy fokozatos javulást. Óriási áttörésre azonban nem számíthatunk a háztartások költekezésben” – közölte lapunkkal Nyeste Orsolya, majd azzal folytatta, hogy bár sok dolog árnyalja és befolyásolja a teljes képet,

az idei évben a fogyasztás maradhat a legfontosabb hajtóerő.

Az Erste elemzője szerint árrésstop nélkül körülbelül 1 százalékponttal magasabb lenne magasabb az infláció, ha ez nincs, akkor 5 százalék felett maradt volna a ráta az elmúlt hónapokban. Ám nemcsak annak a hátasa látszik, hanem a piaci szolgáltatások esetében is elindult az év eleji csúcsok után egy lassan csökkenő trend, ebben szerepet játszhatott, hogy a telekommunikációs cégek, illetve a pénzügyi szolgáltatók önkéntes árkelátozást gyakorolnak. 

„Látszik tehát egy bizonyos mértékű hatás, lehetnének a kormánynak vérmesebb reményei is, de a korábbi tanulságok alapján a kiskereskedelmi cégek, valamint a szolgáltatók próbálnak kereszt-árazni. Hogy ez a hatás mennyire lesz erős, az itt elszenvedett negatív dolgok mennyire kompenzálódnak más termékek áremelkedésében, még idő hogy meglássuk. Illetve nagy kérdés, hogy az árrésstopok kivezetése mikor fog megtörténni, és ez generál-e egy nagy emelkedést az inflációban”

– közölte Nyeste Orsolya.

Továbbra is drága az élelmiszer, nem segített az árréstop

Az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt, ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem vesszük figyelembe, a növekedés üteme 4,9 százalék volt.

A legnagyobb mértékű áremelkedést 

  • a tojás (26,0 százalék), 
  • a liszt (24,4 százalék), 
  • az étolaj (22,2 százalék), 
  • a kávé (20,3 százalék), 
  • valamint a csokoládé és kakaó (19,6 százalék) 

esetében mérték. 

Jelentősen drágult még a gyümölcs- és zöldséglé (14,1 százalék), a büféáruk (10,4 százalék) és a péksütemények (8,1 százalék) is.

A háztartási energia ára átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett. A vezetékes gáz 18,4 százalékkal, a palackos gáz 5,8 százalékkal drágult. A szeszes italok és dohányáruk együttesen 6,3 százalékkal kerültek többe, ezen belül a dohánytermékek ára 7,0 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 5,4 százalék  drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások ára 11,3 százalékkal, a testápolási szolgáltatásoké 10,1 százalékkal, a lakásjavításé és -karbantartásé 9,8 százalékkal, a járműjavításé és -karbantartásé 9,6 százalékkal, a lakbéreké 9,4 százalékkal, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,8 százalékkal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, a legnagyobb mértékben az ékszerek (23,8 százalék) drágultak, míg a szobabútorok ára 4,6%- százalékkal, az új személygépkocsiké 3,7 százalékkal, a használtaké 1,0 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok ára 1,0 százalék kal mérséklődött, miközben a gyógyszer- és gyógyáruk 5,5%-kal drágultak.

Havi szinten alig változtak az árak

Májushoz képest az infláció mindössze 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára szintén 0,1 százalékkal nőtt, de ha a vendéglátást nem számítjuk bele, akkor 0,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 0,7 százalékkal drágult havi alapon, ezen belül a vezetékes gáz ára 1,4 százalékkal nőtt, míg a palackos gázé 0,5 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások ára összességében 0,6 százalékkal nőtt, az üdülési szolgáltatások 3,7 százalékkal, a sport- és múzeumi belépők 2,3 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 1,1 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal, a gyógyszereké és gyógyáruké 0,2 százalékkal emelkedett.

Indokolt az óvatos monetáris politika

„Az előzetes várakozásunknak (4,6 százalék) megfelelő éves adat az átlagos havi szezonalitást hozta. Az inflációs célsávból nagymértékben kilépő hazai mutató miatt továbbra is indokolt az óvatos monetáris politika” – mondta az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter hozzátette, pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az év hátralévő részére már csökkenő inflációval számolhatunk, és az év utolsó hónapjaiban újra a célsávon belülre kerülhet a pénzromlás éves üteme. A forint árfolyamának stabilitása mellett ez a forgatókönyv újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az utolsó negyedévben.

Még mindig ezt nyögjük

A napokban tette közzé a KSH az első negyedéves összegzést. Ennek alapján 2025 I. negyedévében fokozódott a magyar gazdaságban az inflációs nyomás. A fogyasztói árak az év első három hónapjában átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint 5,4 százalékkal, az uniós átlag (2,7 százalék) kétszeresével nőttek Magyarországon a fogyasztói árak.

Ez az Európai Unióban a legnagyobb áremelkedésnek számított.

Országunk inflációja továbbra is magasabb volt az uniós átlagnál,

a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül csak Szlovéniában emelkedtek annál kisebb ütemben a fogyasztói árak.

A hazai infláció gyorsulását elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások árnövekedése okozta. Az élelmiszer-infláció 2024 második felében kezdett újból emelkedni, 2025 I. negyedévében az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 6,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az I. negyedévben összességében 8,4 százalékkal többet kellett fizetni a szolgáltatásokért, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagost meghaladó mértékben dráguló szolgáltatáscsoportok közül a telekommunikációs (tv-előfizetés, telefon-, internet-) díjak áremelkedése márciustól számottevően mérséklődött, azonban a lakbér, egyes javítási és karbantartási szolgáltatások, a mozi-, színház-, sport- és múzeumi belépők, a testápolási, egészségügyi szolgáltatások inflációja magas szinten maradt.

A háztartási energia fogyasztói ára 2025 I. negyedévében 0,9 százalékkal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál.  A szeszes italok, dohányáruk 5,1 százalékkal drágultak, a ruházkodási, valamint a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ennél kisebb mértékű, 2,0, illetve 1,5 százalékos volt. Az egyéb cikkek, járműüzemanyagok termékcsoportban a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal nőttek, ezen belül a járműüzemanyagok 4,4 százalékkal többe kerültek, mint 2024 I. negyedévében. 

Csak elsőre tűnik jónak a kiskereskedelmi forgalom

2025. január–márciusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest,

azonban még jócskán alulmaradt a 3 évvel ezelőtti szinthez képest, amikor az elmúlt évek legnagyobb csúcspontját regisztrálták.

A forgalom növekedése 2024 eleje óta folyamatos. Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok többségében bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 I. negyedévében, uniós átlagban 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.

2025 január–márciusában az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 3,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében 5,5 százalékkal nőtt az eladási volumen. A 2024. I. negyedévihez mérten – a könyv-, számítástechnikai és egyébiparcikk-üzletek kivételével – valamennyi üzlettípus esetében bővült a forgalom volumene, a legnagyobb mértékben a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer üzletekben (8,2 százalékkal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, súlya az összforgalomból 8,5 százalékot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékeltebben emelkedett, 2025. január–márciusban 0,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.