Az EPIC kutatása szerint az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb európai uniós szabályozásai ellenére – reklámtilalmak, adóemelések, figyelmeztető képek – a dohányzás visszaszorítása továbbra is komoly kihívás, mutatja ezt az is, hogy Európában még mindig több millióan cigarettáznak. A tanulmány kiemeli: a dohányzás nem csupán döntés kérdése, hanem egy összetett függőség, amely árnyaltabb és sokrétűbb megközelítést igényel. Éppen ezért az EPIC szakértői úgy vélik, hogy a dohányzás elleni küzdelemben nem a tiltás és a szigorú szabályozás a leghatékonyabb eszköz. Célszerűbb teret engedni az ártalomcsökkentésnek, vagyis az új típusú dohányzási alternatíváknak. A technológiai fejlődés révén az új típusú termékek, megfelelő európai uniós szabályozás mellett hozzájárulhatnak a dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmak csökkentéséhez, hiszen használatuk jóval kevesebb károsanyag kitettséggel jár a hagyományos cigarettákhoz képest.

Az elemzés sikertörténetként említi Svédországot, ahol a hagyományos dohánytermékek fogyasztása olyan mértékben visszaszorult, hogy az ország már idén elérte az Európai Unió 2040-re kitűzött célját, miszerint a felnőtt lakosság körében a cigarettázók aránya 5 százalék alá csökkenjen. A svédek titka az alternatív technológiák – az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek, a nikotinpárnák és a snüssz – elérhetőségében, valamint a kockázatokkal arányos, ösztönző adópolitikában rejlik. A mutatók közegészségügyi szempontból is figyelemreméltóak: az EU-n belül Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összeköthető betegségek aránya, beleértve a daganatos megbetegedéseket, valamint a szív- és érrendszeri problémákat. 

Versenyképesebb gazdaság

A dohányzással kapcsolatos döntéseket gazdasági szempontból is érdemes megközelíteni. A kutatás kiemeli, hogy a dohányipar Európában évente 224 milliárd euróval hozzájárul a teljes GDP-hez, ami 11 százalékkal nagyobb, mint a telekommunikációs (130,3 milliárd euró) és a textilipar (71,5 milliárd euró) együttes teljesítménye. Az iparág közvetlenül és közvetve pedig 2,1 millió munkahelyet biztosít, amely Bécs teljes lakosságának felel meg. 

Az Európai Bizottság által javasolt tiltások és szigorú szabályozások mentén alkotott irányelvek jelentősen hozzájárulhatnak a feketepiac térnyeréséhez, amely számos veszélyt rejt. Egyrészt az ellenőrizetlen forrásból származó termékek, köztük például a hazánkban illegális ízesített folyadékokat tartalmazó alternatívák, az egészségre fokozottan káros anyagokat tartalmazhatnak. Másrészt figyelemreméltóak a jelentésben szereplő illegális kereskedelemre vonatkozó adatok is: 35,2 milliárd szál cigarettát, a teljes forgalom 8,3 százalékát értékesítik jelenleg illegálisan az EU-ban.

Az illegális dohánykereskedelem összességében tehát 11,6 milliárd euró adókiesést okozhat évente az EU-ban, ez az összeg 52,5 százalékkal fedezné az egészségügyi kutatásokra fordított kiadásokat.

Tekintettel az Európát és az EU-t jelenleg érintő gazdasági és geopolitikai környezetre, az Európai Bizottságban jelenleg nem időszerű a dohánytermékekkel kapcsolatos irányelvek felülvizsgálata. Míg a TPD (Tobacco Product Directive) a hagyományos és az alternatív termékek – hevített dohánytermékek, e-cigaretták – gyártásának, megjelenítésének és forgalmazásának európai uniós szabályozására, addig a TED (Tobacco Excise Directive) az adózási előírások uniós harmonizálására törekszik. Mindkettő esetében fontos célkitűzés a piaci torzulások elkerülése és a fogyasztás mérséklése. Ezeknek a céloknak azonban a jelenlegi szabályozási környezet uniós és tagállami szinten is eleget tesz, bár a kereteken belül az egyes tagállamok eltérő módon közelítik meg a témakört a saját piacaik ismeretében. Az EPIC állásfoglalása szerint az új irányelveknek – ha azok felülvizsgálata mégis megkezdődik – az ártalomcsökkentés felé kellene majd elmozdulniuk, világosan megkülönböztetve egymástól az égés nélküli termékeket és a cigarettákat, valamint ösztönözniük kell a jövőben a füstmentes alternatívák fejlesztését.

Az EPIC (European Policy Innovation Council) egy brüsszeli központú, független kutató- és tanácsadó szervezet, amely innovatív, adatvezérelt közpolitikák kidolgozásával foglalkozik. Egy „gondolkodó mozgalom”, amelyben kutatók, döntéshozók, civilek és gazdasági szereplők dolgoznak együtt Európa jövőjéért. Céljuk, hogy ne ideológiák, hanem a tudomány és a közérdek mentén formálják a közpolitikai vitákat – legyen szó akár egészségügyről, akár gazdasági kérdésekről.

Kapcsolódó