"Megvesszük Öntől eladósodott, veszteséges cégét. Hitel, tartozás nem gond." Ugye mennyire irracionálisnak tűnik? Ki venne meg egy rosszul működő céget manapság? Ennek ellenére Magyarországon egész iparág települt az ehhez hasonló, elsőre irracionálisnak tűnő működési modellre, az úgynevezett cégtemetők üzemeltetésére.

Hogy mivel is foglalkoznak ezek a cégtemetők pontosan? A képlet egyszerű: megvesznek rosszul, veszteségesen működő, eladósodott cégeket, majd azokat tovább működtetve szolgáltatnak például takarítást, vagyonvédelmet vagy éppen munkaerő-kölcsönzést jogszerűen működő vállalkozásoknak. Ez önmagában persze nem elítélendő, mindazonáltal ezen cégek tevékenységük után járulékokat, adót nem, vagy csak minimális mértékben fizetnek, az alkalmazottakat feketén foglalkoztatják, majd egy közelgő vagy megindított adóhatósági ellenőrzés okán jellemzően "bedöntik" az adott céget. Ezzel pedig megkárosítják az államháztartást, az alkalmazottakat, üzleti partnereket.

Hogy jönnek ide az üzleti partnerek? Tapasztalat mutatja, hogy bármilyen prudens működésű egy vállalat, bármilyen jó hírneve van, amikor egy adóellenőr cégtemetőbe bejegyzett cégek által kiállított beszállítói számlákat talál nála, él a gyanúperrel. Ez még abban az esetben is előrevetít egy mélyrehatóbb és jóval több adminisztrációt, adózói fáradalmat igénylő ellenőrzést, ha végső soron nem tud az adóhatóság a jóhiszemű vállalatnál hibát feltárni (például azt mondani, hogy a feketén működő cég által számlázott áfa nem levonható).

De honnan tudhatjuk, hogy cégtemetőbe bejegyzett cégről van szó? Ez gyakran már a cég bejegyzett székhelyének címéről kiderül, a cégtemetők ugyanis jellemzően sok száz, olykor több ezer céget működtetnek azonos székhelycímen. A téma ismerői már betéve tudják, hol működnek a nagyobb cégtemetők, de gombamód szaporodnak az újabb és újabb hasonló "vállalkozások" is. A cím ellenőrzése mellett javasolt egyéb adatokat is bekérni a beszállítóinktól, hogy ellenőrizzük, nem egy cégtemetőben működő, adót nem fizető vállalkozásról van-e szó, de az ezt alátámasztó adatokat (például az alkalmazottakkal kötött munkaszerződést vagy azok bejelentését az adóhatósághoz) gyakran a jogszerűen működő beszállítók sem hajlandóak megadni, hiszen azok üzleti titkot, személyes adatokat is tartalmazhatnak.

Mégis miért, hogyan kerülnek kapcsolatba tisztességes vállalkozások ilyen cégtemetőkkel? Két friss tapasztalatunk jól körvonalazza a cégtemetők vélt előnyeit.
Az egyik esetben egy külföldi vállalkozás döntött úgy, hogy kivonul Magyarországról, befejezi üzleti tevékenységét nálunk. Amikor körvonalazódott a külföldi vezetőség számára, hogy ez milyen adminisztratív terhekkel jár (záró adóbevallások, végelszámolási eljárás, záró adóellenőrzés), felvetették, hogy értesüléseik szerint sokkal gyorsabb és kevesebb adminisztrációval járó megoldás eladni a céget egy erre szakosodott vállalkozásnak (ők természetesen nem tudták, hogy a cég egy cégtemetőbe kerülne az eladást követően), ezáltal megspórolva időt és pénzt. A társaságot időben sikerült meggyőznünk arról, hogy a cég eladása ebben a formában valószínűleg a büntető törvénykönyvbe ütközne.

A másik példa egy belföldi vállalkozás, melynek átvilágítása során derült fény arra, hogy számos beszállító partnere cégtemetőkbe van bejegyezve. Arra a kérdésre, hogy miért szerződtek ezekkel a cégekkel, a válasz egyszerű volt: ők voltak a legolcsóbbak. És ez sajnos igaz is; a jogszerűen működő, minden egyes adóforintot megfizető vállalkozásokkal szemben hihetetlen versenyelőnyt élvez az a cég, amely nem fizet társasági adót, járulékot, áfát tevékenysége után, ezáltal sokkal kedvezőbb árakon tud szolgáltatni, mint a "fehéren" működő szektortársai. A társaság ebben az esetben jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt számíthat komoly szankciókra.

Természetesen a cégtemetők nem tévesztendők össze az olyan, legális székhelyszolgáltatóknál bejegyzett külföldi vállalkozásokkal, amelyek Magyarországon bár gazdasági letelepedésre (például fióktelep alapítására) kötelezettek, de tevékenységük nem igényel jelentősebb emberi erőforrást vagy épp technikai eszközöket Magyarországon. Ezek legálisan, a jogszabályoknak megfelelő adóteljesítményt megfizetve működhetnek.

Az adóhatóság egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a két típust, a legálisan és illegálisan működő cégeket elhatárolva a nem legálisan működő cégtemetőket felszámolja. Azt, hogy ezen nagy erőkkel dolgoznak, mi sem bizonyítja jobban, mint az utóbbi idők egyik legnagyobb fogása, melynek során egy 14 megyére kiterjedő cégtemetőket üzemeltető szervezetet számolt fel a NAV a rendőrséggel karöltve, mely mintegy tízezer embert károsított meg és az államháztartást is megrövidítette. Az ilyen, összehangolt ellenőrzési tevékenység pedig az egyik, ha nem az egyetlen út az áhított arányos közteherviselés irányába. Csak így tovább!