Budapest és az agglomeráció közlekedése hatalmasat változott
az elmúlt években. Az adatok azt mutatják, a fővárosaik és a Pest megyeiek
egyre több gépjárművet vásárolnak, ez pedig forgalmi és környezeti problémákat
okoz, amelyeket nehéz egyik napról a másikra megoldani – írja az rtl.hu.
Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója a sokat
kritizált budapesti kerékpársávokkal kapcsolatban azt mondta,
a városban nem ezek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok autó van. Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy a jelenlegi városvezetésnek sokkal nagyobb autóforgalmat kell kezelnie, mint a pár évtizeddel ezelőttieknek.
Míg 2000-ben a fővárosban 559 100, Pest megyében
összesen pedig 827 379 autót tartottak számon, addig tavaly a fővárosban 710
752, az egész megyében pedig a 2000-es számnál nagyjából félmillióval több, 1
328 803 autó volt.
A számokból jól látszik, hogy a budapestiek és a környéken
élők autóvásárlási kedve 2010 után, a gazdasági válság elmúltával nőtt meg
igazán.
Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus Kft.
ügyvezetője azt mondta:
ha az elmúlt években vásárolt, nagyjából 350 ezres autótöbbletet sorba állítanánk az úton, ez a sor Budapesttől Koppenhágáig tartana.
Hozzátette, ennyi autót elhelyezni Budapesten és az agglomerációban nem lehet, és nem is szabad. Kiemelte, hogy az autók számának növekedése nem
is arányos a lakosságszám növekedésével. Míg Budapesten 22, Pest megyében 38
százalékkal nőtt az autók száma, addig a főváros lakossága stagnált, a megyéé
pedig mindössze kilenc százalékkal nőtt.
Budapesten évtizedek óta nincs visszatartó erő az autózás ellen. Ez inkább politikai, mint szakmai kérdés
– mondta Ekés, aki szerint elsődleges probléma, hogy az
agglomerációs lakóövezetek fejlesztése évtizedek óta átgondolatlanul, nem a
közlekedés fejlesztésével együtt történik.
Megemlítette azt is, hogy az agglomeráció problémáira
bizonyos kormányzati fejlesztések választ adhattak volna, ám a kormány lemondott a H6-os és a H7-es helyiérdekű vasút
(HÉV) fejlesztéséről is. Pedig születtek már bizonyítékok arra, hogy
a lakosság elképesztően pozitívan reagál az efféle fejlesztésekre, például amikor az
esztergomi vasútvonal kiépült, akkor a vártnál is több lakos vette használatba, hogy a fővárosba ingázzon.
A szakemberek szerint olcsó a budapesti parkolás
Ekés és Tosics szerint a kerületek gyakran jelképes
összegért, akár kétezer forintért odaadnak egy-egy parkolóhelyet a helyi
autósoknak, de semmilyen behajtási, környezetvédelmi díjat sem számolnak fel
nekik.
