A nonprofit szervezetek közül közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú besorolást nyerhetnek az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú társaságok, egyes köztestületek és egyes társadalmi szervezetek. A társadalmi szervezetek közül nem lehet közhasznú a biztosító szervezet, a politikai párt, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szerv. A közcélú szolgáltatások ellátására, amely egyébként az önkormányzatok feladata lenne, egyre gyakrabban alakulnak közhasznú társaságok. Ami a gazdasági társaságok átalakítását illeti, első lépcsőben azt kell eldönteni, hogy ezzel a társaság tagjai milyen arányban értenek egyet, és ki kíván az új társaság tagja maradni. Második lépcsőben a számviteli feladatokat kell elvégezni, azaz beszámolót és adóbevallást, átalakulási tervet, átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készíteni, valamint közzé kell tenni az átalakulási közleményt is. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény már nem csupán a korlátolt felelősségű társaságoknak, hanem minden más gazdasági társaságnak is megengedi a közhasznú társasággá történő átalakulást. A polgári törvénykönyv csak a kft.-k átalakítása esetén ad némi könnyítést azáltal, hogy az ilyen átalakuláskor nem kell új társasági szerződést készíteni, elegendő a meglévő módosítása is. Ennek az az oka, hogy a meglévő kft., valamint az átalakulással létrejövő közhasznú társaság szervezete, működése igen sok azonosságot mutat. A könnyítő szabály azonban csak arra utal, hogy a társasági szerződés módosítása is elegendő új tervezet készítése helyett, de az átalakuláskor egyébként előírt szabályokat ezzel a kivétellel kell alkalmazni. Az a rendelkezés, mely szerint egy kft.-nek közhasznú társasággá alakulásakor nem kell új társasági szerződést készítenie, csak módosítania a meglévőt, összhangban áll a közkereseti és a betéti társaság egymásba történő átalakulásának esetével, ahol szintén csak az új szerződés elkészítése alól mentesül az átalakuló cég, de az átalakulással kapcsolatos egyéb feladatokat végre kell hajtania. Mind a közkereseti, mind a betéti társaság jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, a működésükben sok az azonosság, amely indokolja a csupán szerződésmódosítási kötelezettséget. További hasonlóságot mutat a megszűnőben lévő gazdasági munkaközösségek közkereseti társaságként történő továbbműködése, ahol szintén csak a társasági szerződést kell módosítani. Ilyenkor azonban nem átalakulás történik, mivel itt nem egyszerű formai hasonlóság, hanem tartalmi azonosság áll fenn a két cégformánál. Különbség csak az elnevezésben van, illetve abban, hogy a gazdasági munkaközösségeknek csak természetes személy tagjai lehetnek. Ha a gazdasági társaság nonprofit szervezetté válik, akkor az átalakuló társaság vagyonának számbavétele azért is kap különösen nagy hangsúlyt, mivel a Ptk. szabályozása a korábbiaktól eltérően már nem teszi lehetővé a nyereségnek a tagok közötti felosztását. A gazdasági társaságok mellett más szervezetek is átalakulhatnak közhasznú társasággá, például az egyes jogi személyek vállalatai is. A Ptk. ebben az esetben is a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulási szabályait rendeli alkalmazni, teszi ezt annak ellenére, hogy sem a jogelőd, sem a jogutód nem gazdasági társaság. Az átalakulással a jogelőd gazdasági társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből, az átalakulással létrejött jogutód pedig új cégként kerül bejegyzésre. A jogutód közhasznú társaság új adószámot is kap. Közhasznú vagy kiemelten közhasznú besorolást a bíróságtól - és nem a cégbíróságtól - lehet kérni a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján. HALMAI ANIKÓ, AZ APEH MUNKATÁRSA