Willin-Tóth Kornélia

Negyedelhető az üzemeltetési költség

Magyarországon jelenleg minden 9-10. cég alkalmazza a távmunkát, amelynek aránya a foglalkoztatáson belül duplájára – kettőről négy százalékra – nőtt az elmúlt három-négy évben. Ez azonban jelentősen elmarad az Európai Unió 13-14 százalékos átlagától és az Egyesült Államokban jellemző 25 százalékos szinttől. A távmunka nemcsak egy választható eszköz, egy jó ajánlat, egy atipikus válasz a munkaerőpiacon, hanem egy új szemléletmód is – mondta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter az V. Országos Távmunka Konferencia megnyitóján. A tárcavezető kiemelte: a globalizációra, az egyre szélesebbre nyíló versenyre adott válaszok közül éppen az ilyen szokatlan, a világkép megváltoztatását igénylő módszerek lehetnek a legsikeresebbek. A távmunka a munkavállalói aktivitás növelését, a hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeinek javítását is elősegíti. Komoly költségcsökkentő és hatékonyságnövelő eszköz – és ez nem csupán nagyvállalatok, hanem a kkv-k esetében is igaz –, ráadásul a közszféra modernizációjához is hozzájárulhat – mondta Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke. A Magyar Távmunka Szövetség számításai szerint a munkaadó 20–24 százalékos üzemeltetésiköltség-csökkenést érhet el, ha budapesti irodaházban (15 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjat feltételezve) dolgozó munkavállalói számára távmunka-lehetőséget biztosít. A kormányzatnak jelentős feladatai vannak a távmunkával kapcsolatos jogszabályalkotás, szemléletformálás, támogatások biztosítása terén, ám Magyarországon nem azért fog elterjedni ez a fajta munkavégzés, mert a kormány egyre több pénzzel támogatja, hanem mert a gazdaság szereplői felismerik a jelentőségét – tette hozzá Simon Gábor.

A jó pálinkának kell a cégér

A Magyar Szeszipari Szövetség hatodik alkalommal – HunDeszt néven másodszor – rendezte meg pálinkát népszerűsítő versenyét. Rekordszámú nevezés érkezett az idén – csak olyan pálinkákat és párlatokat indíthattak a termelők, amelyek megfelelnek a magyarországi előírásoknak. Az összesen 163 mintából a cukortartalmat kimutató analitikai vizsgálat után 159 került a zsűri elé, a szacharóz nyomait mutató pálinkákat kizárták. A döntnökök értékelték az alapanyagot, a cefrézési, az erjesztési, az elválasztási, az érlelési technológiát, a gyümölcsök jellegét, az íztisztaságot és a harmóniát. Az aranyérmes minták közül visszakóstolással gyümölcscsaládonként még champion díjast is választottak, ha a kategóriában legalább három nevező legalább tíz mintája versenyzett. Összesen 40 arany-, 39 ezüst-, 33 bronzérmet és 10 champion díjat osztottak ki. A legeredményesebb főzde a 13 aranyat, 10 ezüstöt és 7 bronzot begyűjtő Treffpunkt Gar 2000 Kft. Zimek Pálinkafőzde lett, a média különdíjat pedig a Boldogkő-Fruit Kft. vihette haza. A borversenyekről egyre többet tud a közvélemény, fontos, hogy ez a pálinka esetében is így legyen, hiszen van jó magyar pálinka, amelyet érdemes reklámozni – hívják fel a fogyasztók figyelmét a HunDeszt szervezői. Szerintük szakmai összefogásra van szükség az előállítók, a kereskedők, a turisztikai szervezetek részéről, hogy a magyar pálinka a külföldi piacokon is megállja a helyét. Magyarországon évente mintegy 1,2 millió liter pálinka kerül kereskedelmi forgalomba, amelynek döntő részét itthon értékesítik.

Konferenciaközpontot terveztet Pécs önkormányzata

A tervpályázat féléves csúszása az önkormányzat szerint nem befolyásolja a konferenciaközpont 2008 első negyedévében tervezett építését

Művészi ekhokörkép: a volt alkalmazottak jártak jól

A művészvilágban többé-kevésbé szabályozott mederbe terelte az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) a színlelt szerződésekkel járó anomáliákat. A visszajelzések alapján a korábban alkalmazotti státusban dolgozó színészek érzékelik, hogy kevesebb a levonás, több pénzt visznek haza havonta, mint korábban. Aki tehette, áttért az ekhóra, és egyelőre úgy tűnik, nem csalódott – mondta lapunknak Bognár Józsefné, a Budapesti Operettszínház gazdasági igazgatója. A színház idén meg tudta oldani a járulékterhek finanszírozását – a bevételek fedezték a szükségleteket –, jövőre azonban a havi tébéfizetési kötelezettség miatt kisebb átcsoportosításokra lesz szükség. Egyértelműen előnyös közteher-viselési formának tartja az ekhót Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, mert szerinte a színlelt szerződések megszüntetésére olyan formát kínál, ami elfogadható terheket ró a foglalkoztatókra és a foglalkoztatottakra is. Segítségével tisztán szétváltak a jogviszonyok: a tartósan foglalkoztatottak alkalmazásba kerültek, az eseti feladatokat ellátók pedig megbízási szerződéssel dolgoznak. Arról a szakszervezet sem rendelkezik pontos adatokkal, hogy színházi körökben hányan ekhóznak; valószínűleg csak az első adóév elteltével lehet majd megállapítani a valós számokat és levonni a következtetéseket. Azoknak, akik az ekhózás előtt alkalmazottak voltak, egyértelműen nőtt a jövedelmük (a minimálbér feletti jövedelemrész 35 százalékával), akik viszont megbízotti szerződéssel dolgoztak és a tételes költségelszámolás vagy az eva helyett választották – vagy kényszerültek választani – ezt a járulékfizetési módot, biztos, hogy nem jártak jól. Attól függően, hogy mekkora költséghányadot tudtak korábban elszámolni, illetve az újraalkalmazásukkor a javadalmazásukat milyen mértékben tudta megemelni a munkáltató, akár 20–50 százalékos jövedelemkiesést is el kell viselniük – véli Wettstein Tibor, a Madách Színház gazdasági igazgatója. Az elmúlt 10-15 évben az állam és az önkormányzatok erőteljesen ösztönözték a színházakat a munkatársak kiszervezésére, mondván: ezzel lehet takarékoskodni. A vállalkozók után nem járt a kötelező bérfejlesztés, s így az ahhoz tartozó többlettámogatás sem, vagyis a fenntartó is spórolhatott. Most viszont a színházak magukra maradtak, mert a fenntartó többlettámogatást nem tud adni, így az ekho az egyetlen, ami a jövedelemkiesést 30 százalék alá csökkentheti – tette hozzá Wettstein Tibor. Az egykori alkalmazottak viszont azért járhatnak később pórul, mert az ekhóval nem jár egészségügyi ellátás, a nyugdíjalapba pedig csak az ekhós jövedelem 50 százaléka számít bele.

Rekordrészvétel a pálinkaderbin

Ismét kiosztották a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) pálinkaversenyének érmeit. A HunDeszt célja, hogy ösztönözze a minőség folyamatos javítását, tájékoztassa és orientálja a fogyasztókat, eloszlassa a pálinkával kapcsolatos tévhiteket, népszerűsítse és minél szélesebb körben ismertté tegye a terméket. Idén 19 nevező 163 mintáját (mindkettő rekordmennyiség) értékelték a gyorsbírálók és a bizottságok. A 112 érem mellett 7 pálinkafőző kapott champion díjat, a legeredményesebb kereskedelmi főzde a Treffpunkt Gar 2000 Kft. lett, a média különdíját pedig a Boldogkő-Fruit Kft. nyerte el. Ha a pálinka-előállítóknak, a kereskedőknek és a turizmusnak sikerül jobban összefognia, a következő hét évben a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően boldogulni fognak – mondta az eredményhirdetésen Pásztói András, az agrártárca államtitkára.

Szakmailag megbukott az EU tervezete

Az Európai Unió idén júniusban tette közzé a borpiac mélyreható reformjáról szóló tervezetét, amellyel a bortermelők versenyképességét kívánja erősíteni és felszámolná az évtizedek óta jellemző egyensúlytalanságokat az ágazatban. Nem titkolt cél a szabályozók egyszerűsítése és a bortermelés hagyományainak, a vidéki térségekben betöltött szerepének javítása sem.

Januártól pályázhatók az uniós pénzek

Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) keddi ülésén egyhangúlag támogatta az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjait (OP). A tervezési hajrá vége felé járunk – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, aki szerint a kormány már a héten elfogadhatja az ágazati operatív programokat, és a regionális operatív programokkal kapcsolatos döntés is várhatóan két héten belül megszületik. Bajnai kiemelte, a kormány továbbra is elkötelezett a regionalizmus erősítése iránt. A tervek szerint Magyarország decemberben adja le a 2007–2013-as időszakra vonatkozó fejlesztési terveit Brüsszelnek. Várhatóan 3-4 hónapba telik, amíg az Európai Unió elfogadja az operatív programokat, ám azokon a területeken, ahol nincs nézetkülönbség hazánk és az unió között, már 2007 elején kiírhatják a pályázatokat. Az OTT ülésén Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter ünnepélyesen átadta Bajnai Gordonnak a regionális fejlesztési tanácsokkal közösen készített regionális fejlesztési operatív programokat. A testület kedden támogatta a Tisza-tó területfejlesztési koncepciójának kormány elé terjesztését és elfogadta a térségi komplex programok helyzetéről szóló tájékoztatót is.

Akár januártól pályázhatók az uniós pénzek

Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) mai ülésén egyhangúan támogatta az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait.

Többfrontos foglalkoztatási reformot ígér az SZMM

Néhány év alatt felfutott a Personal Hungary szakkiállítás. A jó személyzeti menedzsment erősíti a versenyképességet.