Willin-Tóth Kornélia

Szemléletváltásra is szükség van az egészségügyi reform végrehajtásához

Bár az adatok alapján nem áll rosszul, a szemléletben bőven van még javítanivaló a magyar egészségügy minőségbiztosítási működésében. Sokan feleslegesnek, időrabló papírmunkának tartják a minőségügyi rendszerek működtetését, holott ezek nyomán hosszú távon a szolgáltatás hatékonyabb, az életminőség jobb lehet, a halálozási statisztika pedig javulhat. Csakhogy a jelenlegi finanszírozási rendszer abban teszi érdekeltté a kórházakat, hogy minél több beteget vegyenek fel. Csalóka számok, hiányzó elkötelezettség Az Egészségügyi Minisztérium felmérése szerint Magyarországon 2006-ban 87 kórház rendelkezett ISO 9001, 45 KES (kórházi ellátási standardok) és 21 intézmény egyéb minőségügyi rendszerrel, 43 intézményben volt csak ISO, egyben csak KES és 44 kórházban integráltan ISO-KES tanúsítás. Emellett 22 kórháznál folyt ISO 9001, 37-nél KES, 32-nél JES (járóbeteg-ellátási standardok), illetve 46 egyéb minőségügyi rendszer kialakítása. A helyzet formálisan nem rossz, de tartalmilag – ha a „minőségügy minőségét” nézzük – már igen – véli Gődény Sándor egyetemi docens, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakvezetője. Sokan még most is feleslegesnek, időrabló papírmunkának tartják a minőségügyi rendszerek működtetését. Pedig nem az a kérdés, miként lehet az ellátás mellett egészségügyi minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogyan lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi – tette hozzá Gődény. A minőségügyi rendszer kialakítása – ISO, KES vagy JES, illetve ezek integrációjaként kialakított rendszer – azonban önmagában még nem jelent automatikusan a beteg számára is érezhető javulást az egészségügyi ellátásban. Nem a kiválasztott rendszer a fontos, hanem a dolgozók elkötelezettsége és azonosulása a minőségüggyel. Az egészségügyi ellátás reformjához, a lakosság egészségi állapotának javításához sem elegendő csupán az egészségügy szerkezetének átalakítása, az új finanszírozási formák bevezetése. A sikerhez elengedhetetlen a minőségszemlélet terjesztése és a minőségfejlesztési módszerek alkalmazása a mindennapi ellátásban – mondta a szakvezető. A minőségbiztosítás ma még nem jár nyilvánvaló előnyökkel az egészségügyben, jelenleg az sem bizonyított, hogy a minőségügyi rendszer csökkenti a költségeket. Márpedig egy megfelelően működő rendszer arra törekszik, hogy megelőzze a betegséget, ennek következtében viszont kevesebb a beteg. Csakhogy ma a kórházak általában abban érdekeltek, hogy minél több beteget vegyenek fel, mert ettől függ a finanszírozásuk – véli Gődény. A BM Kórház a jó példa Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Kórházának – a korábbi BM Kórház – rendelőintézeteit évente mintegy félmillió ember látogatja, az intézmény még 21 ezer benn fekvő beteget is ellát. A kórház Magyarországon egyedüliként teljesíti mind az ISO 9001:2000, mind a kórházi ellátási standardok (KES 2.0), mind pedig a járóbeteg-ellátási standardok (JES 1.0) előírásait. Minőségirányítási rendszere ezzel kiterjed a járó- és fekvőbeteg ellátástól kezdve a rehabilitáción, a humán tevékenységen és krónikus ellátáson keresztül az ápolásig, a kórházvezetésig, a gazdálkodásig a működés minden területére – mondta lapunknak Tőrincsi József nyugállományú dandártábornok, a kórház titkárságvezetője. Egy év alatt jutottak el a minőségbiztosítási rendszer kiépítésének első lépéseitől a sikeres auditálásig; a felkészítés megközelítőleg 8 millió, az auditálás 2 millió forintjába került az intézménynek. Míg más kórházak Magyarországon egyelőre nem ismerték fel a minőségügy jelentőségét, addig mi a betegeket az ajtón való belépéstől a gyógyulásig vagy a haláláig követni tudjuk – tette hozzá Tőrincsi. A minőségügyi irányítást a kórházban jelenleg egy fő végzi, a dolgozók pedig saját munkakörükben felelősek az előírások betartásáért. Minőségügyi szakemberképzés Debrecenben Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium 3/2001-es rendelete nevesítette a minőségügyi szakember munkakört, amelynek betöltéséhez felsőfokú szakirányú végzettség szükséges. A Debreceni Egyetem népegészségügyi iskoláján kétéves másoddiplomás képzés folyik az egészségügyi minőségbiztosítási és minőségfejlesztési szakon. A képzés kielégíti az egészségügyi ellátórendszer teljes vertikumának – a hatósági (ÁNTSZ), a finanszírozói (OEP), illetve az egészségügyi szolgáltatói (a háziorvostól az egyetemi klinikákig) – az egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatban felmerülő igényeit. A hallgatók a kurzus elvégzésével egyúttal teljesítik az EOQ (minőségügyi rendszermenedzser az egészségügyben) képzés kritériumait is. Ez azért fontos, mert a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő az EOQ kurzus elvégzését, így gyakran nem megfelelően képzett dolgozó irányítja a rendszer működését – mondta a szakot vezető Gődény.

A kényszer hozhatja meg az önkormányzati reformot

A kétharmados törvények megváltoztatása nélkül a jelenlegi önkormányzati rendszer valószínűleg nem képes talpon maradni, a politikai klíma azonban nem alkalmas a kompromisszumkötésre. A kényszerűség, a szakmai szervezetek közreműködése és a megszorítások miatt egyre elszántabbá váló lobbicsoportok talán kimozdíthatják a holtpontról az önkormányzati reformot, bár a szakemberek és politikusok között pillanatnyilag sem a megye, sem a régió létéről, szükségességéről, feladatairól, sem a kistelepülések méretgazdaságossági problémáinak kezeléséről nincs egyetértés – derült ki a Pénzügykutató Zrt. által rendezett szakkonferencián. A megyék átalakulása szükségszerű, hiszen nem lesznek forrásaik: regionális operatív programjaink vannak, nem megyeiek – mondta Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) szakállamtitkára. Lopakodó regionalizmussal csak ideig-óráig lehet előrébb jutni – mondja Stumpf István volt kancelláriaminiszter, aki szerint jelenleg nincs konszenzus az önkormányzati választások után létrejött politikai erőtérben, továbbra is a betartás eszközrendszere működik. Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere szerint a szolgáltató mentalitás erősítésére van szükség: tudatosítani kellene az emberekben, hogy az önkormányzat nem más, mint az adófizetők pénzéből fenntartott, értük működő rendszer. A teljesítménymérést pedig nemcsak csúcsszinten, hanem a településeken is be kellene vezetni.

A k+f pénzek dobhatják meg a passzív házak számát

Minimális hőveszteség, a föld, a nap, az emberek és az elektromos készülékek által kibocsátott hő összegyűjtése, a szellőzéssel kiürülő meleg visszatartása – ez a passzív ház működésének lényege. Az eredmény pedig az átlagos hőfelhasználás – a négyzetméterenkénti 200 kilowattóra (kWh) – kevesebb mint tizedrészére, legfeljebb évi 15 kWh/négyzetméterre való csökkenése. Az első passzív házak 1990-ben, a németországi Darmstadtban épültek, 1996-ban ugyanitt alakult meg a Passivhaus-Institut, amelynek célja ezen építmények elterjesztése és a szabvány ellenőrzése. Az elmúlt évek során több mint 6000 ilyen technológiával készült épületet húztak fel Európában, a legtöbbet Németországban és Ausztriában. Magyarországon több ház épült – és jelenleg is épül – passzívház-technológiával, de még egyik sem kapta meg a német Passivhaus-Institut igazolását. Egyre többen gondolkoznak úgy, hogy ha már házat építenek – és az anyagi lehetőségeik is megengedik –, a létező legmodernebb módszereket, anyagokat alkalmazzák – mondta a MindenNAPI Energiának Medgyasszay Péter építészmérnök, a Belső Udvar Építész és Szakértő Iroda ügyvezetője. A szakember jelenlegi árakon mintegy 50 évre teszi egy 120 négyzetméteres passzív lakóház építési költségeinek megtérülési idejét. A hagyományoshoz képest a passzív technológia mintegy másfél-kétszeres költséget jelent. Ami a hatékony energiafelhasználású lakó- és irodaházak elterjedését illeti: a direkt támogatásokban nem, a Gazdasági Operatív Program (GOP) kutatás-fejlesztési (k+f) keretének jótékony hatásaiban viszont határozottan bízik Medgyasszay Péter. Mint mondja, Ausztriában is mintául szolgáló innovációs központokként jöttek létre az első passzív irodaházak. A jövő a környezetbarát anyagok elterjedése: Ausztriában a polisztirol és a beton helyett sok helyen már szalmabálákat és vályogvakolatot használnak a passzív házak építéséhez. Az új megoldások segítségével gyakorlatilag hulladékból akár a téglánál négyszer jobb hőszigetelésű falak húzhatók fel – tette hozzá a szakember. A passzív házak építési technológiájának egyes elemei – például a polisztirol közé szorított betonsáv használata – felvetnek környezetvédelmi kérdéseket, aggodalmakat, hiszen a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban és nem csupán környezettudatos építtetők választják a passzív házakat. Ma még a pénztárca vastagsága a döntő.

A magyarok elsősorban konzervet és takarót adnak szívesen

Az Európai Unió tagállamai és az Európai Bizottság (EB) közösen a világ legjelentősebb humanitárius adományozói: 2006-ban december elejéig az EB a humanitárius segítségnyújtási osztályon (ECHO) keresztül 665 millió eurót fordított a természeti katasztrófák és konfliktusok áldozatainak megsegítésére. A büdzsét a tagállamok befizetéseiből különítik el, de az egyes országok külön-külön is folytatnak segélyezési tevékenységet, amelyet saját költségvetési keretükből fedeznek. Az ECHO katasztrófák után akár 72 órán belül a partnerszervezetek rendelkezésére tudja bocsátani az első támogatási összegeket. A segély mértéke a pártatlanság és a semlegesség elvét követve, kizárólag rászorultság alapján dől el – mondta a NAPI Gazdaságnak Németh Eszter, az ECHO képviselője. Magyarországon 2004 óta működik a Külügyminisztériumhoz tartozóan a segélyezéssel foglalkozó Humanitárius Segélykoordinációs Munkacsoport. Az egyes segélyszervezetek – a Magyar Baptista Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet – a tárcánál pályázhatnak a tevékenységükhöz szükséges forrásokra. A magyar kormány 2006-ban a költségvetésből eddig mintegy 125 ezer eurót áldozott humanitárius műveletekre Libanonban, Indonéziában és Kenyában, várhatóan még további 120 ezer eurót fordít a rászorulók támogatására a beérkezett kérések teljesítésével. A segélyszervezetek általában nem rendelkeznek tartalékokkal, így további forrásokhoz saját gyűjtési akcióik során juthatnak, leggyakrabban segélycsomagok vagy más tárgyi jellegű felajánlások (ingyenes utazás, szállítás) formájában. A nagyobb szervezetek jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, így külső támogatással is növelni tudják forrásaikat. A hagyományos donor országok – mint például Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország, Dánia – társadalma rendkívül érzékenyen reagál a bajba jutott országok támogatási kéréseire, és nagy összeget fordítanak a károk enyhítésére. Magyarország az új donor EU-tagállamokra jellemző mértékű felajánlásokat tesz és a középmezőnyben helyezkedik el a humanitárius katasztrófahelyzetek megoldásában – tudtuk meg Németh Esztertől. A magyarok szívesen és könnyen adnak takarót, konzervet, vagyis kézzelfogható dolgokat, de sokkal nehezebben mozgósíthatók például az oktatás támogatására. Meg kell még teremteni az adományozás kultúráját – mondja Gál Dávid, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat irodavezetője. A humanitárius adományok levonhatók a magánszemélyek, illetve cégek adójából, ha azt kiemelkedően közhasznú vagy közhasznú tevékenységet ellátó segélyszervezeteknek juttatják az adományozók, amelyek erről igazolást állítanak ki.

Nem emelik a helyi adókat

Az önkormányzatok a növekvő gáz- és energiaárak és a reálértéken csökkenő költségvetési támogatás ellenére sem tervezik a helyi adók mértékének emelését vagy újabb adónemek kivetését. A települések többségénél a kedvezményekből sem vennének vissza.

Ínséges idők várnak a bélyegzőpiacra

Magyarországon a vállalkozások – még a nagyok is – csupán költségcsökkentésre használják a bélyegzőket. Az ágazat idén jó évet zárt, ami jórészt az önkormányzati választásoknak és a részvénytársaságok átnevezésének köszönhető, jövőre azonban a megszorító intézkedések közvetett következményeként visszaesés várható.

„Hagyni kell az embereket hibázni”

Markovich Béla, a Mapei Magyarország ügyvezető igazgatója számára munkatársai kreativitása a legfontosabb. A szakember, aki jelenleg is az Extraligában röplabdázik, fejlesztésekkel és beruházási tervekkel várja a megszorításokat.

Pénzeső hullott a miniszterekre

Bár lapunk felmérése szerint október végéig a teljesítendő feladatok alig több mint felével végeztek a tárcák, hétfőn több miniszterre is pénzeső hullott.

A felkészült nyomdáknak nem gond a módosítás

A számla- és nyugtanyomtatványokat a Pénzügyminisztérium (PM) rendelettervezete szerint 2007. január elsejétől kizárólag az állami adóhatóság által a nyomdák részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő sorszám használatával lehetne előállítani. A jogszabály célja, hogy kiszűrje a fiktív számlákat és biztosítsa a számlák, nyugták útjának szigorú nyomon követését a gyártótól a felhasználóig. A sorszámtartományokat előállítónként és bizonylatfajtánként az APEH honlapján rendszeresen frissítve tennék közzé. Örömmel üdvözöljük ezt a tervet, hiszen így végre biztonságos, zárt, ellenőrzött rendszer jönne létre – mondta a NAPI Office-nak Gyergyák György, az Állami Nyomda Nyrt. elnökhelyettese, aki szerint korlátozni kellene a számla- és nyugtakibocsátók számát Magyarországon. A PM rendelettervezete ugyanis éppen ebbe az irányba tenne egy lépést. Felkészült, megfelelő technikai hátterű és biztonsági rendszerű nyomdák számára nem jelenthetne gondot, nem járna bonyodalommal az új rendszer bevezetése – tette hozzá. Amellett, hogy sokkal komolyabb nyilvántartási rendszert kell ezentúl alkalmaznunk, technikai nehézséget valóban nem jelent az új sorszámozási szabályozás, hiszen a számozó egységek beállítása tetszés szerint variálható – erősítette meg Fodor István, a Pátria Nyomda Zrt. vezérigazgatója. Gyakorlati szempontból az azonban okozhat gondot, ha egy-egy negyed- vagy félévente visszatérő vevő folyamatos sorszámozást kér. A nyomdák közötti versenyt élénkítheti, hogy a sorszámok kiosztása viszonylag későn történik meg: az igénylőlapokat az APEH-hez csak január elseje, azaz a törvény hatályba lépése után nyújthatják be az érintettek. A 30 napos elbírálási idő után így legkorábban február 1-jén kerülhetnek piacra az új nyomtatványok. Ha valaki korábban meg tud jelenni az új tömbökkel, mint a versenytársai, az nagy előnyhöz jut. Amint elterjed a hír, hogy nemsokára már csak ezeket a számlákat és nyugtákat lehet használni, szinte lehetetlen lesz eladni a régieket. A Pátria Nyomda most igyekszik minél jobban kifuttatni a még forgalomban lévő nyomtatványokat. Úgy gondolom, az lett volna a praktikus megoldás, ha a sorszámtartományokat már november közepétől tudjuk, hiszen így január elsejével – ami egyébként az áprilisig tartó céges nyomtatványszezon kezdete – árusíthattuk volna az új tömböket – tette hozzá Fodor István.