A közeljövő legfontosabb feladatának a víziközmű-törvény előkészítését, elfogadtatását, a kistelepülések pályázati önerejének megteremtését és a hulladékreformot tartom – közölte pénteki tájékoztatóján Dióssy László a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) környezetgazdasági szakállamtitkára. Szerinte „ezer sebből vérzik” a magyar víziközmű-rendszer: szétaprózódott a szolgáltatói szféra, komoly szolgáltatási hiányosságok, leromlott hálózatok, óriási tőkehiány, nem megalapozott árképzés a jellemző.
A települési szilárdhulladék-projektek egyik fő kerékkötője, hogy még mindig sok önkormányzat nem látta be: nem 3200 kis köztársaság van Magyarországon, ahol mindenkinek magának kell foglalkoznia mindennel, együttműködésre van szükség – véli a szakállamtitkár. Gondot okoz a lerakótelepekre vonatkozó túl liberális szabályozás is: a lakossággal szinte képtelenség elfogadtatni, hogy egészen más normák alapján történik a depók kijelölése, mint amilyen képzeteik vannak, hiszen az EU a legkorszerűbb technológiát követeli meg. Gyakorlatilag egy pár száz fős település meg tudja buktatni egy régió teljes, korszerű hulladékgazdálkodását. Ez nyilvánvalóan felveti a kérdést, hogy a szabályozás tartósan így maradhat-e – mondta Dióssy, aki szerint a megújuló energia felhasználására jutó 45 milliárd forint és a hatékonyabb energiafelhasználásra szánt 31 milliárd forint súlyának megfelelő módon, méltányos összeggel jeleníti meg a zöld energia témakörét a Környezeti és Energetikai Operatív Programban (KEOP), a termékdíj-szabályozással kapcsolatban viszont további egyeztetések, akár egy mintaprojekt beindítása is szükséges lehet.
Willin-Tóth Kornélia